A fesztiválozás új trendjeit nem csak a fogyasztók alakítják

A fesztiváltrendekről szóló panelbeszélgetésén kiderült, hogy nemcsak a fogyasztói igények alakítják a trendet, a Z generáció vásárlóképes vendéggé érése, az élményközpontú programkínálat összeállításának kényszere, és az egymást érő válsághelyzetek szintén reaktív pozícióba kényszeríti a fesztiválszervezőket.

Új fesztivál Sopronban

Először a soproni fesztiválokról esett szó. Ahogy arról annak idején mi is beszámoltunk, 2023-ban a gazdasági helyzetre hivatkozva nem szervezik meg a VOLT Fesztivált, mert „nincs lehetőség a VOLT-ot olyan színvonalon megszervezni, ahogy azt a közönség korábban megszokta."

A nyugat-magyarországi város azonban nem maradt fesztivál nélkül. Lobenwein Norbert, a VOLT Fesztivál korábbi szervezője, elmondta, soproniként úgy érezte, „nem maradhat ünnep nélkül a város." Egy sokkal emberibb léptékű, bensőségesebb, inkább a helyieknek, megyében lakóknak szóló programot álmodtak meg, SopronFeszt néven. Nem csak a tavaszi időpont miatt, hanem azért is más ez a fesztivál, mert az egész várost érintette, sok-sok helyszínnel (kávézók, cukrászdák, éttermek) és a helyiek aktív részvételével, bevonásával szervezték meg. A céljuk az volt, hogy megmutassák, a Lövéreken kívül is létezik fesztiválhangulat, a zenei programokon kívül a városban ráadásul kiállításokat, kerekasztal-beszélgetéseket is lehet tartani.

Az első SopronFeszt sikeres lett – értékelte a rendezvényt Lobenwein, hozzátéve, hogy a fő helyszín – amely telt házzal futott minden nap – jegyeladásai mellett a legláthatóbb jele a sikeres szervezésnek a városiak, házigazdák visszajelzései voltak.

Szomolányi Janina (Müpa), Kádár Tamás, Lobenwein Norbert (Volt Produkció), Gergő (Made in Pécs Fesztivál), Kádár Tamás (Sziget) és Stumpf András (moderátor)

Fotó: turizmus.com

A formabontó: Made in Pécs

Sopron után Pécs egy egészen különleges fesztiváljáról esett szó, a Made in Pécsről, melyről Gellai Gergő számolt be részletesebben. A copyrighttal rendelkező fesztivál sok szempontból formabontó, hiszen leginkább a helyieket célozza, ráadásul január elején tartják, ami rendezvények szempontjából kevésbé eseménydús. A következő már a 9. Made in Pécs lesz, ahol mostanra 8 helyszínen és több mint 170 minikoncerttel várják a vendégeket.

A rendezvény célja az együtt zenélés és a helyi értékek erősítése. A 20 perces minikoncertekre bárki jelentkezhet fellépőnek, aki pécsi. Ez természetesen eredményezheti azt, hogy a rosszabb és a jobb előadások váltják egymást, de Gellai Gergő szerint éppen ebben rejlik a fesztivál varázsa. A 20 perc gyorsan eltelik, és „akinek nem elég 20 perc a színpadon, annak nem elég 20 év se," míg ha valaki igazán jó, akár fel is fedezhetik a rendezvényen. A legnagyobb húzónevek egyébként nem főidőben, hanem reggel 10-kor lépnek fel a fesztiválon. Egy időben nyolc koncert zajlik, különböző, egymáshoz közel található helyszíneken, melyeket váltogatni is lehet – a tapasztalatok szerint pedig mindegyik telt házzal fut reggeltől estig.

Ahogy a szervező elmondta, ez egy olcsón kivitelezhető fesztivál és maguk sem a – nem létező – anyagi vonzata miatt csinálják, hanem mert élvezik, csakúgy mint a közönség. A kérdésre, hogyan tudják így fenntartani a Made in Pécset, elmondta, hogy egy portfólió része a fesztivál, melynek többi programja nyereséges, így ebből tudják finanszírozni, illetve szponzorokkal tudják megoldani. A fesztivál híre gyorsan elterjedt, már Debrecen is elindította a sajátját, de további tervük, hogy terjeszkedjenek más városokba is, ahol van megfelelő számú zenekar, akik fel tudnak lépni.

Hogyan csábít be új közönséget a Müpa?

Ezután Szomolányi Janina beszélt a Müpa fesztiváljairól. Elmondta, hogy náluk a minőséget maga a Müpa brand adja, ez ma már védjegy. Fesztiváljaik sok helyszínen, több napon át, rengeteg programmal zajlanak, azonban azzal, hogy kihelyeznek egy-egy különlegesebb helyre koncerteket kísérleti jelleggel, magába a Müpába is be tudják csábítani azokat, akik alapvetően nem feltétlenül mennének el oda. Ilyen például egy gyárépületben tartott komolyzenei koncert, ahova vannak, akik a helyszín miatt érkeznek, azonban gyakran felfedezik, hogy érdekes a komolyzene,  és ellátogatnak a Müpába is.

Hozzátette, hogy a komolyzenei kategóriában nehéz a top művészeket Magyarországra hozni, ők leginkább együttműködéseket generálnak, összehozzák a társulatokat, zenekarok, helyszíneket és igyekeznek nemzetközi színtérre is kitekinteni. A kísérleti műfajok, a tehetséggondozás is nagy szerepet játszik az életükben. A komolyzenében nem változnak a trendek, így ezekkel a kísérleti projektekkel lehet népszerűsíteni a műfajt a hallgatók között és remélni, hogy így a fiatalok is egyre nagyobb számban lesznek majd kíváncsiak a Müpa programjaira. Szomolányi Janina nagy tervei között szerepel egy fringe fesztivál megszervezése, ahol a fesztivál csak a helyszínt és az infrastruktúrát adja, minden mást a fellépők vállalnak – ilyen korábban volt már egyébként Budapesten és Pécsen is.

Sok újítással készül a Sziget

Végül a Sziget Fesztivál került sorra, amelyről Kádár Tamás, a fesztivál főszervezője elmondta, bár sokan azt gondolják, hogy inkább a külföldiek a célcsoport, a magyaroknak is szól, a magyar könnyűzenei piac fejlődéséhez is nagyban hozzájárul. Tavaly két év kihagyás után rendezték meg a fesztivált, mely a felmerülő nehézségek ellenére szép eredményt hozott, nagy látogatószámmal ment, azonban inkább a túlélésre játszottak, egy „erős line-uppal és lecsavart kivitelezéssel."

Idén azonban újra fejlődési pályára állnak, hogy folytathassák, amit megkezdtek és az európai élbolyba tartozó, színvonalas fesztivált rendezzenek. Ez számos területen markánsan érzékelhető lesz, hiszen tavaly sok álmuk nem valósulhatott meg. Idén például lényegesen látványosabb lesz a Sziget, több helyszín új dizájnt kap, és a hang- és fénytechnikájuk is fejlődik. Visszatér az Art Of Freedom, megújul a vendéglátóipari kínálat és eltűnnek a mobil WC-k, illetve új módszerrel küzdenek meg a porral is.

A kérdésre, hogy a következő évre milyen álmaik vannak, elmondta, zenekarban nincs álmuk, inkább szeretnének még támogatóbb gazdasági környezetben működni. Ebben nagy segítség lenne a kulturális áfa csökkentése, aminek segítségével versenyképesebb lehetne a zeneiparnak ez a része. Ugyan a jegyáraik a többi hasonló európai fesztiválhoz képest még mindig alacsonyak, de így kevesebb is az elkölthető összeg a Nagyszínpad booking költségére. Az 5%-os áfakulccsal 1-2 millió euró pluszt is elkölthetnének, így pedig több olyan művészt is meghívhatnának Magyarországra, akik eddig megálltak Bécsben és Prágában.