A kínai Santung tartományban található háromezer éves város, Linji hihetetlenül gazdag kulturális múlttal rendelkezik, ami a jelenben is tetten érhető.
Ilyen például a tartomány szellemi-kulturális örökségének számító, Fej megyei kézi hímzés, ami sokat köszönhet Bian Csengfejnek, akinek elkötelezettsége és kitartása kellett ahhoz, hogy megmentse ezt a hagyományt.
Azt mondják, a személyiséget a környezet alakítja. Csengfej asszony egy kis parasztházban nőtt fel Fej megye hegyeiben. Családjának tagjai hagyományos életet élő, egyszerű emberek voltak, akik értették a kézi hímzés mesterségét. Ez pedig már elég korán eldöntötte az ő sorsát is, olyannyira, hogy még ma is őriz a stúdiójában egy 70 éves hímzésdarabot.
"Ez egy kettős boldogságkarakter, amelyet a nagymamám fiatal korában hímzett, nagy piros öltésekkel és egyszerű papírkivágásokkal díszített. Ez egy száz évig tartó harmonikus egyesülést jelez" – magyarázza a mester. Bian Csengfej azt mondja, hogy a hagyományos kézi hímzéseken leginkább olyan színeket használnak, mint a piros, zöld, rózsaszín és fekete. Ezek fejezik ki az áldást és a jobb életre való törekvést. Ez az üzenete a hímzéseknek.
|
Fotó: Xinhua
|
A Linji Művészeti Iskola képzőművészeti szakán végzett Bian Csengfej először csak amatőr kézi hímző volt, később azonban műhelyt alapított, mert magával rántotta a szenvedély. Beutazta Fej megyét ügyes, idős embereket keresve, hogy elsajátíthassák a hagyományos technikákat.
A Fej megyei kézi hímzések főként pamutból és lenből készülnek, ami eltér a Jangce folyótól délre használt selyemhímzéstől, az öltések pedig Csengfej szerint "laposak, finomak, sűrűek, harmonikusak, könnyűek, egyenletesek és simák".
Bian persze meghallotta az idők szavát, és a hímzést igyekszik kombinálni a kortárs divat elemeivel és modern kiegészítőkkel.
„A szellemi kulturális örökség a jelenben való megélésről és az újba való átörökítéséről is szól, de a lényeg, hogy nem veszíthetjük el a tradíciókat” – magyarázza.
De Csengfej asszony nemcsak elméletben erős, hanem gyakorlatban is. Ugyanis 300 Fej megyei idős embernek ad munkát, ezzel is támogatva a helyi gazdaságot.
Manapság a kézi hímzések sikertörténetté váltak. Az e-kereskedelmi platformok fejlődésével a kulturális termék szárnyakat kapott. Ráadásul Bian Csengfej rövid videók sorozatát indította el, amelyek bemutatják a Fej megyei kézi hímzés történetét és technikáit. A videók elég komoly megtekintési számokat értek el, így talán már nem is annyira meglepő, hogy a kínai piac mellett exportálják a termékeket Oroszországba és Koreába is. Santung megye pedig egy újabb ősi tradíciót tudhat magáénak, amit sikeresen szabtak rá a modern világra.
(X)
A tradíciók újrafelfedezése Santungban
A kínai Santung tartományban található háromezer éves város, Linji hihetetlenül gazdag kulturális múlttal rendelkezik, ami a jelenben is tetten érhető. Ilyen például a tartomány szellemi-kulturális örökségének számító, Fej megyei kézi hímzés, ami sokat köszönhet Bian Csengfejnek, akinek elkötelezettsége és kitartása kellett ahhoz, hogy megmentse ezt a hagyományt.
Azt mondják, a személyiséget a környezet alakítja. Csengfej asszony egy kis parasztházban nőtt fel Fej megye hegyeiben. Családjának tagjai hagyományos életet élő, egyszerű emberek voltak, akik értették a kézi hímzés mesterségét. Ez pedig már elég korán eldöntötte az ő sorsát is, olyannyira, hogy még ma is őriz a stúdiójában egy 70 éves hímzésdarabot.
"Ez egy kettős boldogságkarakter, amelyet a nagymamám fiatal korában hímzett, nagy piros öltésekkel és egyszerű papírkivágásokkal díszített. Ez egy száz évig tartó harmonikus egyesülést jelez" – magyarázza a mester. Bian Csengfej azt mondja, hogy a hagyományos kézi hímzéseken leginkább olyan színeket használnak, mint a piros, zöld, rózsaszín és fekete. Ezek fejezik ki az áldást és a jobb életre való törekvést. Ez az üzenete a hímzéseknek.
A Linji Művészeti Iskola képzőművészeti szakán végzett Bian Csengfej először csak amatőr kézi hímző volt, később azonban műhelyt alapított, mert magával rántotta a szenvedély. Beutazta Fej megyét ügyes, idős embereket keresve, hogy elsajátíthassák a hagyományos technikákat.
A Fej megyei kézi hímzések főként pamutból és lenből készülnek, ami eltér a Jangce folyótól délre használt selyemhímzéstől, az öltések pedig Csengfej szerint "laposak, finomak, sűrűek, harmonikusak, könnyűek, egyenletesek és simák".
Bian persze meghallotta az idők szavát, és a hímzést igyekszik kombinálni a kortárs divat elemeivel és modern kiegészítőkkel.
„A szellemi kulturális örökség a jelenben való megélésről és az újba való átörökítéséről is szól, de a lényeg, hogy nem veszíthetjük el a tradíciókat” – magyarázza.
De Csengfej asszony nemcsak elméletben erős, hanem gyakorlatban is. Ugyanis 300 Fej megyei idős embernek ad munkát, ezzel is támogatva a helyi gazdaságot.
Manapság a kézi hímzések sikertörténetté váltak. Az e-kereskedelmi platformok fejlődésével a kulturális termék szárnyakat kapott. Ráadásul Bian Csengfej rövid videók sorozatát indította el, amelyek bemutatják a Fej megyei kézi hímzés történetét és technikáit. A videók elég komoly megtekintési számokat értek el, így talán már nem is annyira meglepő, hogy a kínai piac mellett exportálják a termékeket Oroszországba és Koreába is. Santung megye pedig egy újabb ősi tradíciót tudhat magáénak, amit sikeresen szabtak rá a modern világra.
(X)