Lovagok és pillangók

Október 12-e mérföldkőnek is mondható a rodoszi-magyar turisztikai kapcsolatok történetében, amikor is először látott vendégül magyar újságíró-delegációt Rodosz polgármestere, Fotis Chatzidiakos, s invitált a gyönyörű szigetet felfedező körútra. A négynapos tanulmányút során – melyet a rodoszi turisztikai hivatal szakemberei állítottak össze, karöltve a Görög Turisztikai Hivatal bécsi irodájának munkatársaival – a kis magyar csapat bebarangolta a sziget minden jelentős szegletét, hogy aztán élményekkel telve minden este visszatérhessen a kényelmes luxusbázisra, Rodosz egyik elegáns tengerparti resortjába, a Rodos Palace Hotelbe.

A csoport tagjaként elmondhatom, hogy korábbi két félnapos villámlátogatásom Rodoszon (egy tengerjáró fedélzetéről) csupán arra volt elegendő, hogy még inkább felkeltse érdeklődésemet a sziget iránt, de az út során olyan attrakciókat is megismerhettem, melyek létezését nem is sejtettem.

A Nagymesteri palota 1988 óta a világörökség része

A Kolosszus és a lovagok otthona

Mondhatjuk, hogy Rodosz jelentőségét az ókor egyik csodájaként számon tartott Kolosszus hozta meg, melyet az időszámítás előtti időkben, a 4. és 3. században csodálhatott meg a látogató, de hogy hol is állt voltaképpen, azt még mindig csak találgatják. A legendát mindenki ismeri, miszerint a kikötőben fogadta az érkező hajókat, melyek a több mint 30 méteres bronz monstrum (maga Héliosz, a napisten) lába közt hajóztak be a szigetre. Viszont ez a teória – mint jól képzett helyi idegenvezetőnktől megtudtuk – messze nem helytálló, részben azért, mert a monumentális építkezés idejére a kikötőt le kellett volna zárni, ami biztos nem történt meg, s néhány korabeli feljegyzés megemlíti, hogy a szobor földrengéskori ledőlésekor számos lakóházat is összezúzott, a kikötőben viszont nem voltak lakóházak, feltételezhető tehát, hogy inkább emelték dombra, mint a tengerpartra. A legenda viszont – mint azt Görögországban sokszor tapasztalhatjuk – sokkal erősebb a valóságnál, ezért is jelöli ma a kikötőben a Kolosszus vélt helyét egy nőstény- és egy hím dámszarvas szobra. De hogy miért épp két szarvas, és miért épp ezek jelképei a szigetnek, az is hosszú történet lehetne. De rövidre fogva, e fontos és napjainkban már védett állat volt a szigeten egykor hemzsegő kígyók egyetlen természetes ellenfele, rendkívüli technikával tudta ugyanis kiirtani az ártalmas és túlszaporodott csúszómászókat, mindezért a rodosziak örökre hálásak lesznek a szépséges állatnak, a sziget védelmezőjének.

Ókori szobor az archeológiai múzeum (egykori kórház) kertjében

A Jeruzsálemből, majd Akkóból, később Ciprusról idemenekült lovagok – akik a johannita lovagrend tagjaiként mintegy két évszázadon át vetették meg itt lábukat – viszont már maradandóbb hagyatékkal távoztak a szigetről. A látogató ma is végigsétálhat a középkori város szűk utcácskáin, szinte érzékelheti, milyen zord, de tiszteletet parancsoló miliőt hozott létre a lovagrend a várost körbevevő hatalmas várfallal, az óriási bástyákkal és a Nagymesteri Palotával (mely épületegyüttes 1988 óta része a világörökségnek). Élményszámba megy végigsétálni a kavicsokkal kirakott Lovagok útján vagy megcsodálni a palota kincseit, köztük számos mozaikritkaságot, vagy az Új rendi kórházból kialakított archeológiai múzeum gazdag gyűjteményét.

Rodosz színes óvárosa

Rodosz történelmével interaktív módon is megismerkedhetünk a Throne of Helios 9D-s mozielőadáson, amely főleg gyerekek számára teszi befogadhatóvá a sziget legendákkal övezett gazdag történelmét (throneofhelios.com).

Lindosz páratlan panorámával ajándékoz meg

Sziklatetők ékkövei

A sziget másik nagy attrakciója Lindosz városa a keleti partszakaszra teszi fel a koronát a fővárostól mintegy 50 km-re, délre. Turisták millióit vonzza a táj több okból is: a városka felett 170 méter magasságban emelkedő akropolisznak bájos kontúrt adnak az alatta elterülő a hófehérre meszelt „kockaházak”. A hatalmas szikla tetején az ókori időkben Athéné szentélye állt, ráadásul az ókori világ egyik legszentebb helyeként tartották számon, ahová Szép Heléna, de még Nagy Sándor is ellátogatott. A szentély helyére a bizánci időkben vár épült, de a keresztes lovagok ezt is valódi erődítménnyé fejlesztették. Kultúrák találkozása páratlan panorámával társítva: ez Lindosz egyik vonzereje. A másikat pedig a fellegvár alatti háborítatlan öblök békés strandjai kínálják. Az egyik legvédettebb az úgynevezett Szent Pál-öböl, nevét az a legenda ihlette, mely szerint a kereszténységet Szent Pál hozta a szigetre, mikor Lindosznál partra vetődött.

Monolithos bevehetetlen erődje

A nyugati parton, épp Lindosszal átellenben szintén egy sziklatetőt uraló erődítmény, Monolithos várja, hogy meghódítsuk. Az erődöt a lovagok emelték 1480-ban a megközelíthetetlennek tűnő sziklaszirtre, tény, hogy nem is vette be soha hódító török had. A lenyűgöző panorámáért, egy drámaibb tengerparti látványért, s nem utolsósorban az erődben emelkedő fehérre meszelt kis templom meghitt hangulatáért megéri megmászni ezt a szirtet is. Mint ahogy a nyugati part másik védőbástyáját, Kritinia megmaradt fenséges falait sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha már erre járunk (10 perc kocsikázás csak Monolithostól északra). A hitvédő lovagok erre a tengerparti szirtre is évszázadokkal dacoló erődítményt emeltek.

Kritinia védelmező falai

Már Homérosz is beszélt róla

Rodosz ókori emlékei között előkelő helyet foglal el a sziget északnyugati részén, Kritiniától mintegy 20 km-re elterülő Kamirosz, a sziget másik nagy meglepetése. Hogy már az i.e. 8. században is város állt ezen a helyen, azt nem mástól, mint Homérosztól tudjuk, s valóban egyik ámulatból a másikba esünk, miközben sétálunk a feltárt város utcácskáin, érintve a hajdani lakóházakat (kézműves lakói szerény házakban éltek), a fürdőházat és az agórát, följebb az akropoliszt, a szakrális épületeket és a közintézményeket, s a dombtetőn – ahol megkapó panoráma tárul elénk – az óriási ciszternát.

Kamirosz ősi városállamának romjai

Homérosz említi meg azt is, hogy a kamiroszi fazekasság és aranyművesség híre eljutott a szigeten túlra is. A város katonailag jelentéktelen volt, nem voltak városfalai, védtelen helyen feküdt, mégis egy hatalmas földrengés terítette le, valószínűleg az, amely a Kolosszussal is végzett. A hely az ókori romvárosok kedvelőinek kihagyhatatlan különlegesség!

Csíkosak, medvék, mégis lepkék

A sziget másik kedvelt látnivalója a Pillangók Völgye, amely a nálunk is honos csíkos medvelepkék (idegenvezetőnk szerint egyszerű molylepkék) százezreinek otthona. Egy kis patak, a Pelecanos csörgedezik keresztül a keskeny völgyön, ahol turistautak biztosítják – főként a nyári, rajzási időszakban – látogatók százezreinek a látványban való gyönyörködést. Bár a mi látogatásunkkor a völgyben alig volt turista, mégis úgy gondolom, hogy a hely békéje most volt igazán élvezhető, igaz, a főszereplők nélkül. El tudom képzelni a nyári időszak pezsgését, ami sajnos árt az egyébként nyugalomra vágyó populációnak. Most csak néhány rákocskát láttunk a kristálytiszta vízben, hátukon fekete lepkeforma rajzolódik ki, ezzel csalogatják magukhoz legkedvesebb táplálékukat, a pillangókat. Hogy a bebábozódás időszakát az itteni rákok milyen étrenden vészelik át, sajnos nem sikerült kiderítenem.

Béke és csend a Pillangók Völgyében - most nincs rajzás

Források fakadnak, pávák fogadnak

Vendéglátóink újabb meglepetéssel szolgáltak, mikor bemutatták nekünk a sziget több gyógyforrása közül az egyik legnépszerűbbet, Kalithea Thermét, melynek története i.e. 7. századra nyúlik vissza. A tengerparton fakadó forrás köré 1930-ban egy olasz építész tervei szerint elegáns fürdőközpontot építettek, de a festői helyet nemcsak a fürdőzők keresik fel előszeretettel, hanem egyre többen választják esküvőjük helyszíneként is.

Kalithea Therme

Fotók: a szerző felvételei

Ugyancsak sok esküvői fotón szerepel a főváros szomszédságában emelkedő Filerimos-hegy, ahol gyönyörű erdei miliőben szelíd pávák tucatjai fogadják az érkezőt, aki ha az egyik irányba indul, templomokat, kolostorromokat, három évezred emlékeit találja, a másik irányba haladva, egy kálvária-út végén pedig egy hatalmas kereszt alatt található kilátópont várja, mondanom se kell, pazar panorámával.

Napsütés és vendégszeretet

Bár mesélnivalómból még korántsem fogytam ki, részletekbe menően lehetne még bemutatni az olyan kis falvak egyedi báját, mint Vati, Embonas vagy Siana. Mindegyik büszkélkedik kellemes tavernákkal, saját olívaolajjal, borral, mézzel, amikből feltétlenül hoznunk kell magunkkal, hogy itthon is emlékezzünk a Nap szigetére, ahol közel 10 hónapig a felhőtlen napsütésben hódolhatunk mediterrán hedonizmusunknak, amivel párosul a görögök megunhatatlan vendégszeretete és életigenlése. Főleg akkor, amikor elkezdődik a szirtaki…

Vendégek és vendéglátók a Rodos Palace Hotel parkjában

Köszönet az Aegean Airlinesnak a kényelmes repülőútért, a Görög Turisztikai Hivatalnak és Rodosz városának a tartalmas programokért, valamint a Rodos Palace Hotelnek a kényeztető vendéglátásért.