Bécs 4 millió euróval támogatja a MICE turizmust

Norbert Kettner szerint Budapest különlegessége a magyar fővárosban egyedülálló módon tapasztalható tökéletes szimbiózis a Duna és a város között. Szerinte igazi csoda, ahogy a folyó bekapcsolódik a város életébe, hiszen Budapesttel ellentétben Bécsben a Duna inkább külterületnek számít, a folyó inkább Budapesten mutatja meg igazi arcát.

Kettner mesélt arról, hogy 1,5 évvel ezelőtt mutatták be a bécsi turisztikai stratégiát, az úgynevezett látogatógazdasági stratégiát. Sokan ezt az újturizmus, a jövő turizmusának alapjaként tartják számon. A pandémia érkezésével pedig lehetőség volt rá, hogy megvizsgálják a stratégia megvalósíthatóságát és hatékonyságát.

Ugyan senki nem számított egy ilyen nagy horderejű eseményre és egy vírusra amely ilyen mértékben megváltoztatja a világot, és főleg a turizmust, de ebből is láthatták, hogy a folyamat, amely elindult Bécsben, jó irányba indította el a várost. „A kezdetekben teljesen meg akartuk változtatni a turizmus perspektíváját a metropoliszban. Láttuk, hogy a helyiek és a turisták között feszültség van, ezért szerettük volna hangsúlyozni, hogy nem a tömegturizmussal érkező látogatók az egyedüliek.”

A Wien Tourismus igazgatója, Norbert Kettner (b) és Kovács Balázs turisztikai szakember (j)

Fotó: turizmus.com

Ezért a stratégiát "turista" helyett látogatógazdasági stratégiának nevezték el. „Hiszen minden turista látogató, de nem minden látogató turista. Vannak szakértők, tanulók, akadémikusok is, akik a városba érkeznek, ezért bővítettük a célcsoportunkat.”

Minderre azért volt szükség, hogy megtalálják az egyensúlyt a turizmus stratégiában, amellyel mind a helyiek, mind a látogatók érdekeit képviselhetik. „Ezek egyformán fontosak számunkra és mindenre közös megoldást kell találnunk – erről szól a stratégia.”

Ahogy az igazgató megosztotta a konferencián, a járvány bebizonyította, hogy ez nemcsak egy elméleti dolog, hanem a valóságban is működhet. Ráadásul a stratégia kidolgozása során megkezdett párbeszédek, kommunikáció a szektor különböző szereplői között segítette őket abban, hogy a látogatókkal, turizmussal foglalkozó szektorokat egyben tartsák, együttműködjenek: ide tartoznak az egyetemek, a kiskereskedelem, a klasszikus turisztikai szektor, de az ingatlanfejlesztők is.

Már a stratégia kidolgozása során lefektették, hogy a városban a tömegturizmus szabályozására van szükség, míg a minőségi turizmust támogatniuk kell.

Ugyan a Wien Tourismus marketing-, branding- és desztinációmenedzsment-ügynökségként vállal szerepet, de Kettner szerint „nem mi vagyunk a bécsi márkanév tulajdonosa. A tulajdonosok azok az emberek, akik a városban élnek. Ők azok, akik megváltoztathatják a márkát, azzal ahogyan élnek, fogyasztanak és tanulnak – mi pedig segíthetünk nekik ebben, támogathatjuk a minőségi tevékenységeket és a minőségi turizmust.”

Az újranyitás kapcsán Norbert Kettner megosztotta a közönséggel, hogy annak alapja a megkezdett beszélgetések folytatása volt a partnerekkel. Fel tudták használni a már megalkotott stratégia fontosabb sémáit is, így a nyitás valójában nagyon egyszerű feladat volt.

A beszélgetésen szóba került a Budapest és Bécs közötti együttműködés is

Fotó: turizmus.com

A Wien Tourismus figyelt arra is, melyik szektor van éppen a legnagyobb bajban, hol kell éppen segíteni, a szállodaiparban, a kulturális szektorban, vagy az akadémiai szektorban, hogy arra összpontosíthassanak.

A cég a marketing területén is fontos szerepet vállalt a világjárvány alatt – világszerte mind a 17 piacukkal kapcsolatot tartottak. De természetesen szükségük volt a város politikai és közigazgatási vezetésére is, a válságban ezeknek mind együtt kellett működnie.

Elmesélte azt is, hogy az újranyitás kapcsán támogatást hoztak létre a szállodák újbóli megnyitásához, szállodánként legfeljebb 50 ezer euróig. Egy igazán új hírrel is szolgált, amely éppen előkészületben van és május 1-jén indul majd. A bécsi üzleti találkozókat és kongresszusokat támogató alappal városi pénzből tudják majd finanszírozni az említett eseményeket, a Wien Tourismus kongresszusi irodáján keresztül.

„A támogatás keretét az európai és a nemzeti törvények alapján hoztuk létre. Összesen 4 millió eurónk van a programra, amellyel 2023 végéig támogathatunk különböző üzleti rendezvényeket. Mivel a járvány miatt főleg hibrid találkozókról beszélünk, lesz, aki személyesen vesz majd részt a városban tartott konferenciákon, lesz aki online követheti majd őket.”

Befejezésképp szóba került a Budapest és Bécs közötti együttműködés is. Norbert Kettner nagyon támogatja a gondolatot és kiemelte a két város közötti vasúti összeköttetés minőségét. Véleménye szerint a járványt követően el lehetne gondolkozni azon is, milyen fenntartható módon lehetne a két várost összekötni és erre építeni a Budapest és Bécs közötti szinergiát.

A konferencia további beszámolóiért keressek oldalunkon a #Budapest újranyit! címkét. Az előadásokat május 11-ig ezen az oldalon tudja visszanézni.