Búcsú a SZÉP-kártyától?

A cafeteriarendszer jelentős átalakítására készül a kormányzat, miután az Európai Bíróság februárban úgy döntött, nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy külföldi cégek nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát és étkezési utalványt.

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara múlt hét közepén megtartott évnyitó ülésén azt mondta, az EU „szétzúzta" a magyar cafeteriarendszert, ezért el kell gondolkodni annak alapvető átalakításán.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában kifejtette, hogy ha a munkaadókkal való egyeztetések a kellő ütemben lezárulnak, akkor legkésőbb nyárra megszületnek azok a döntések, amelyek alapján tisztán látni, miként működik majd az új cafeteriarendszer 2017 januárjától. Egy része valószínűleg a gyermeküdültetés, illetve a turizmus fejlesztésére fordítható támogatási rendszerként fog működni a jövőben – tette hozzá.

Parragh László, az MKIK elnöke még múlt pénteken az Origónak megerősítette, hogy végeztek tanulmányokat a cafeteriarendszer kivezetéséről, de részleteket nem árult el a lapnak. Parragh szerint az biztos, hogy a szállodák forgalmában érezhető lesz a SZÉP-kártyák megszüntetése miatti bevételkiesés, de ezt egy áfacsökkentéssel a kormány könnyen orvosolhatja.

Aggódnak a szakmai szervezetek

A belföldi turizmus egyik legfontosabb forrását a SZÉP-kártyán keresztül realizálódó forgalom jelenti, ezért az utalványok kivonása, a juttatás készpénzesítése alapvető változásokat eredményezne az ágazatban.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének vezetése testületi ülésen – a rövid idő miatt – egyelőre nem tudta kialakítani álláspontját, javaslatait a cafeteriarendszer tervezett átalakításával kapcsolatban – tájékoztatta lapunkat Niklai Ákos, a szövetség elnöke.

Ugyanakkor a részletek megbeszélésére, a kormányzati elképzelések megismerésére a szövetség ügyvezetése a kormányzat és a javaslattevő kamara rendelkezésére áll. Az MSZÉSZ kéri a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát a tervezett intézkedés hatásainak felmérésére, a vállalkozók véleményének, érdekeinek képviseletére.

Niklai Ákos elmondta: a korábbi üdülési csekk, majd az elmúlt években a SZÉP-kártya a lakosság pihenését, rekreációját, munkaképességének javítását szolgálta, egyben segítette a gazdaság további fehérítését. A korszerű SZÉP-kártya-rendszerben a korábbi bürokratikus nyilvántartások már megszűntek, a kormány javaslatára bevezetett három zseb pedig szélesebb választási lehetőséget biztosít a munkavállalók részére.

Az elmúlt években a szállodák belföldi szobaárbevételeinek mintegy 20-25 százaléka került kifizetésre SZÉP-kártyával, de ismernek olyan szálláshelyeket is, ahol a kártyával realizált bevételek elérték az 50 százalékot is. 2015-ben a SZÉP-kártyás szálláshelyi költés 7 százalékkal nőtt és összesen mintegy 83 milliárd forintot tett ki (ebben a szálláshelyi költés mellett jelentős vendéglátó és szabadidős forgalom szerepel), mintegy 14 milliárd forintos áfatartalommal.

A SZÉP-kártya megszüntetése elsősorban a vidéki szállodákat, kereskedelmi szálláshelyeket érintené súlyosan, amelyekben nagyon magas a belföldi vendégéjszakák aránya. Ezen szálláshelyek között sok a kis méretű szálloda, panzió, falusi szálláshely, tehát a mikro- vagy kis- és középvállalkozás.

Az MSZÉSZ elnöke arra is rámutat, hogy a bevételek hazai elköltése nemzetgazdasági érdek. Továbbá a belföldi turizmusnak a SZÉP-kártya eltűnése nyomán prognosztizálható csökkenése negatívan hatna a költségvetési és önkormányzati bevételekre, egyben csökkentené a helyi marketingre, a TDM-szervezetek tevékenységére fordítható összegeket is. Így a TDM-szervezetek és a TDM-irodák is nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Az MSZÉSZ változatlanul fontosnak érzi a belföldi turizmus dinamikus növekedésének, értékeinek megtartását, különös tekintettel a világpolitikában, a világgazdaságban újabban felmerülő kockázatokra, melyek érinthetik a külföldiek utazási szándékait is.

Fotó: Hunguest Hotel Pelion

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete nem örülne a cafeteria készpénzesítésének – fogalmaz tömören Kovács László, a szakmai szervezet elnöke. Ugyanakkor hozzáteszi: ő nem értene egyet azzal sem, sőt fölöslegesnek tartaná, ha a külföldi cégek újra jogot kapnának utalványok kibocsátására, szerinte ugyanis a vendéglátóhelyek sikere nem ezen az egy-két százalék jutalékon múlik. A le nem vásárolt jegyek révén régen komoly milliárdok maradtak a külföldi kibocsátóknál, amiért cserébe ezek a cégek nem tettek semmit – mutat rá. Tehát, mint mondja, át kell gondolni a mostani helyzetet és találni rá egy jó megoldást, de a piacot meg kell védeni.

Barkó Károly, a Hunguest Hotels PR- és reklámigazgatója érdeklődésünkre elmondta: a SZÉP-kártya esetleges megszüntetéséből adódó kiesést a szállodavállalat is nagyon megérezné, hiszen ez egy csatornázott bevétel, a készpénzben pluszként kapott összeget nem valószínű, hogy – legalábbis a jelenlegi mértékben – erre a célra fordítanák a juttatást kapók.

A Hunguestnél az árbevétel valamivel kevesebb mint tíz százaléka származik a SZÉP-kártyás forgalomból, ez a tavalyi év árbevételét tekintve körülbelül egymilliárdos tétel. Az üdülési csekk beváltásából származó bevételük egyébként 2009-ben és 2010-ben (az üdülési csekk fénykorában) ennél több százmillió forinttal magasabb volt.