2005-öt idézi az idei budapesti vendégforgalom

Az előzetes várakozásoknak megfelelően, áprilisban soha nem látott mélységbe zuhant a főváros turizmusa: Budapest szálláshelyeinek nagy része bezárt, a határok átjárhatóságának korlátozásával gyakorlatilag megszűnt a statisztikailag értelmezhető vendégforgalom. A KSH sokkoló adatai mögött azonban érdekes részletekre is fény derül. A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) elemzése következik.

Az utóbbi évtizedek legdrámaibb fordulata Budapest turizmusában

A járványügyi zárlat következményei legdrámaibban az április havi (2020. IV. hó) eredményeken fognak megmutatkozn, hiszen május végén, pünkösdkor elkezdődött az újranyitás.

Idén áprilisban a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőházakban, közösségi szálláshelyeken) eltöltött vendégéjszakák száma 98,4, a belföldi vendégek által eltöltötteké 90,8%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest — áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorában.

Mélypont volt az idei április a budapesti vendégforgalomban

Fotó: 123rf.com

Bár a fővárosi szálláshelyek túlnyomó része a járványügyi vészhelyzet legnehezebb heteiben nem látta biztosítottnak az üzemszerű működés feltételeit, így átmenetileg bezárt, 164 működő kereskedelmi szálláshelyi egység továbbra is a vendégek rendelkezésére állt, 25 ezres ágyférőhely-kapacitással.

Április hónapban a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó bevételeinek visszaesése (-98%) szorosan követte a vendégforgalom recessziójának mértékét. A válságot még viszonylag legkevésbé a panziók szenvedték meg — ebben a szegmensben „csupán" -93,3%-os volt a visszaesés, ha a teljes bruttó árbevételt nézzük, és -76,2%, ha csak a belföldiektől származó bevételeket tekintjük.

A kereskedelmi szálláshelyek 412,2 millió Ft-os áprilisi árbevétele, bár dermesztően alacsony, a főváros turisztikai bevételgeneráló erejét, képességét jól mutatja, hogy ez az érték nagyságrendileg megfelel például a Csongrád megye kereskedelmi szálláshelyein 2019. április hónapban (tehát „békeidőben") mért összes bruttó árbevételeknek.

A BFTK március havi elemzésében már ismertetett módszertani okok miatt, a KSH a veszélyhelyzet ideje alatt nem publikálja a számított, fajlagos bevételi mutatókat: így a REVPAR-ra, a TREVPAR-ra és egy szoba bruttó átlagárára vonatkozó adatokat nem tudunk prezentálni ebben az időszakban.

Rátérve a vendégforgalmi adatokra: az idei április a negatív rekordok hónapja volt: a húsvéti hónapban 4.099 vendég mindössze 14.437 éjszakát töltött a főváros kereskedelmi szálláshelyein, ami már első ránézésre is sokkoló szám. A nyilvánosan elérhető (2000. január utáni) statisztikai adatgyűjtésekben nem találunk példát ennyire alacsony vendégéjszakaszámra a fővárosból, sem április hónapban, sem máskor.

Értékelhető számú vendégéjszakát Dél-Koreán kívül csak Németországból (259), Szlovákiából (193), Olaszországból (150), Kínából (117), Ausztriából (111) és néhány olyan küldőországból regisztráltak a szállásadók, ahol állami szinten csak később reagáltak érdemben a járványhelyzetre (Ukrajna: 212, Málta: 180, Oroszország: 163, USA: 161 vendégéjszaka).

Teljesen eltűntek a mezőnyből a francia, benelux, izraeli, skandináv, vagy éppen az egyébként feltörekvő piacot jelentő indiai vendégéjszakák. Ezekről a piacokról értékelhetetlenül kevés, többnyire egyszámjegyű vendégéjszakákat regisztráltak idén áprilisban.

Izraelből, Norvégiából, Svédországból, Finnországból, Görögországból és a Dél-Afrikai Köztársaságból egyáltalán nem jelentettek vendéget. Valószínű, hogy ezeken a piacokon a visszaépítés is hosszabb, fáradságosabb munkát követel majd a szakmától.

Ugyanakkor pozitív meglepetés a 379 dél-koreai vendég és az 1091 koreai vendégéjszaka, főleg annak fényében, hogy a dél-koreai - és vele együtt a cseh, lengyel, német, osztrák, szlovák és japán - üzleti utazók, MICE vendégek egyedi felmentés alapján történő belépését biztosító kormányrendelet csak május 1-jén jelent meg. Ezzel a Koreai Köztársaság lett a hónap legerősebb beutaztató piaca Budapesten — ha ebben a mezőnyben lehet egyáltalán győztest hirdetni.

Nem omlott össze totálisan a belföldi turizmus, de a 3.072 belföldi vendégérkezés (-94,1%) és a 9.613 belföldi vendégéjszaka (-90,8%) csekély vigasz Budapest számára. Viszont a belföld egyértelmű helyzeti előnyből indul majd a turizmus visszaépítése során – nem csak vidéken, hanem a fővárosban is.

A panziókban egyébként – főként a belföldi vendégkörnek köszönhetően – lényegesen kisebb volt a visszaesés: ha az összes vendégéjszakát nézzük, akkor a tavalyi forgalom 14,8%-át, ha csak a hazai vendégéjszakákat, akkor a 2019-es forgalom 36,6%-át sikerült hozniuk a fővárosi panzióknak!

Szokatlan és magyarázatra szorul a külföldiek körében mért, átlagosan 4,7 vendégéjszakás tartózkodási idő. Számos küldőpiac esetében még a 10 éjszakát is meghaladta: ilyen extrém hosszú átlagos tartózkodási idő – az előzményeket ismerve – aligha önkéntes és kiérlelt utazási döntések eredményeképpen, sokkal inkább a váratlan járatfelfüggesztések egymásutánja miatt állhatott elő, külföldi vendégek százai számára példátlan „vis major" helyzetet teremtve.

Vissza a 2000-es évekbe

Az előbbieknél picit barátságosabb adatokat kapunk, ha az első négyhavi (január-áprilisi) statisztikát nézzük. Így sem akadtak sokan, akik év elején azt prognosztizálták, hogy az összes budapesti vendégérkezések száma (671.006) nemhogy a tavalyi teljesítményt múlja alul, de még a 2005. I-IV. havi – tehát a 15 évvel korábbi! – forgalmat sem éri majd el.

Ami pedig a vendégéjszakák számát illeti: az 1.613.046 Budapesten eltöltött vendégéjszaka leginkább a 2006-os, 2007-es évek első négyhavi forgalmához hasonlítható. Az előző évhez (2019) képest ez már -46,5, illetve -44,8%-os visszaesés — tehát lényegében minden második vendégéjszaka kiesett, eltűnt az idei év első harmadában, és ez egyaránt igaz a külföldi és a belföldi forgalomra.

Kérdés, hogy ez a trend a későbbiekben mire lesz elég; sikerül-e legalább a tíz évvel ezelőtti teljesítményt felmutatni az év hátralévő részében.

A TOP 10-es országrangsort ezúttal a teljes 2020. I-IV. havi periódusra vonatkozóan közöljük – zárójelben a vendégéjszakák számával:

Belföld – Magyarország (213.367)

1. Egyesült Királyság (188.577)

2. Olaszország (113.904)

3. Németország (93.828)

4. Oroszország (84.917)

5. Izrael (74.253)

6. Franciaország (70.813)

7. Spanyolország (60.894)

8. Amerikai Egyesült Államok (60.843)

9. Románia (38.636)

10. Ukrajna (36.372)

Az Egyesült Királyság elsősége nem változott, de kérdés, hogy a britek kiutazási hajlandósága szempontjából mit eredményez majd a szigetországban aggasztóan sokáig elhúzódó járvány, és a (most már) rendkívül szigorú védekezés.

Olaszország jelenleg a saját belföldi turizmusának visszaépítésével van elfoglalva, és az olasz állam minden kreativitásával, elszántságával a belföldi vakációt támogatja, sőt a külföldieket is progresszíven csábítja.

Oroszországban és az Egyesült Államokban egyelőre csekély jelek mutatnak a járványhelyzet gyors csillapodására, amit az USA-ban a belpolitikai válság is súlyosbít.

A járvány csúcspontján túljutó Franciaország pedig, ma még úgy tűnik, első körben nem a kelet-közép-európai országok felé tervezi a nyitást.

Ebben a helyzetben valószínűsíthető Németország, mint küldőpiac előretörése az év második felében, hiszen a fizetőképes keresleti potenciál itt alig sérült, ráadásul a magyar állam első körben biztosította a német állampolgárok minden korlátozástól mentes, szabad beutazását (2020. június 7-től kezdődően).

A BFTK stratégiai alapelvei szerint a jövő turizmusát Budapesten – termékfejlesztés és kommunikáció szintjén egyaránt – biztonságos, helyi és fenntartható (safe, local & sustainable) irányba érdemes fejleszteni, és ehhez kell keresni a megfelelő kibocsátó piacokat: a jövőben azokat a vendégeket megcélozni, akik utazásuk megtervezésénél érzékenyek a fenti értékek iránt - zárul a közlemény.