Jubileumra készül az Auguszt cukrászda

Az 1870-es indulás óta a család jelszava: tradíció, minőség, haladás. A hétfői sajtótájékoztatón bemutatták a régi ünnepi klasszikusokat, a bejgliket, amelyek nem is olyan régen még a diós és mákos patkó neveket viselték, a fatörzstortát és a mandulás-narancsos csokoládétortát, az ismét divatba jött habkarikát és természetesen az elmaradhatatlan, művészien feldíszített mézeseket.

Auguszt József, és felesége, Ibolya szóltak az elmúlt évtizedek abszurd történelmi históriáiról, gondjairól és sikereiről, a krémesek és az E-torták titkairól. Náluk az E-80 nem valamiféle adalékanyagot jelent: hagyomány a családban, hogy jeles születésnapokra meglepik egymást egy-egy különleges desszerttel. Az E-80 például Auguszt Elemér 80. születésnapjára született, a pontos leírás szerint marcipános-csokoládés, kávés hullámokkal és mandulával ékesített torta.

Újítás, de csak mértékkel – ez is lehetne a jelszó. Van macaron, ami most nagy divat, de a bejgli legyen mákos és diós, esetleg aszalt gyümölcsös, a túróssal már nincs kibékülve a rangidős mester. Bár sokféle süteménnyel kísérleteznek, a régi klasszikus kedvenceket, a kézzel kidolgozott bonbonokat, a ropogós sós falatokat és az édes aprósüteményeket nem lehet elhagyni, ezeket mindig keresik a vevők. Közöttük sok a visszatérő, akik szinte családtagok, szomszédok, olyan jó ismerősök, akiknek a piacon vagy az utcán is köszönnek az eladók.

A Fény utcai üzlet felső szintje igazi békebeli, romantikus, vaníliaillatú cukrászda – amely akár hungaricum is lehetne, hiszen nem olasz presszóról, amerikai caféról vagy bécsi kávéházról van szó, hanem hamisítatlan magyar cukrászdáról, amilyenből ma már itthon sincs sok.

Hogy az ötödik generáció ifjú tagjai cukrászok lesznek-e, az még kérdés. De elnézve a kislányok sürgését, forgását, remélhetőleg akad köztük, aki továbbviszi ezt a fizikailag is nehéz mesterséget, és vállalja, hogy – akár a nagyapjuk – hajnali 6-kor már a műhelybe siet...