Könnyid László: Erőteljes vendégéjszakaszám-növelés a cél

Forrás: turizmus.com

 2024. január 31. 18:02

Az új évet nemcsak új vezetővel, hanem egyúttal új minisztérium égisze alatt kezdte a turizmus kormányzati csúcsszerve. A vezérigazgatóként visszatért Könnyid László első, exkluzív interjúját a turizmus top 50-es kiadványának adta, amely csütörtökön jelenik meg kiadónk gondozásában.

Könnyid László egy rövid visszatekintés mellett a számos változást hozó 2024-es tervekről és a feladatairól kérdeztük, melyekhez új struktúrában és a korábbinál is erőteljesebb, értékesítői szemlélettel lát neki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

Másfél éves kihagyás után tért vissza a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, immár vezérigazgató pozícióba. Miért döntött a visszatérés mellett?

Stratégiai szinten segíteni az ágazatot olyan szakmai kihívás, amire igennel tudtam csak felelni, ráadásul a lehetőség találkozik a jövőképemmel is. Amikor 2019-ben az MTÜ-höz csatlakoztam Guller Zoltán helyetteseként, éppen csak elindítottuk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot (NTAK), amely mára lehetővé teszi az adatvezérelt ágazatirányítást, már a napi munka részeként tudom hasznosítani a szervezet operatív vezetése közben. 2024 a növekedés éve lesz a nemzetgazdaság egészében, amihez a több mint 11,5 százalékos teljes GDP-hozzájárulással rendelkező turizmuságazat sokat tehet hozzá. A turisztikai kereslet belföldi élénkítése hatékonyan ki tudja venni a részét a lakossági fogyasztás növeléséből, míg az ágazat a foglalkoztatottság erősítésében vállalhat szerepet.

Könnyid László: Mintegy 10 millió vendégéjszaka-többlet elérése a feladatunk

Fotó: MTÜ

Mit tart az elmúlt év legfontosabb eredményének a turizmusban?

Ha a teljes vendégéjszakaszámot nézzük, a magyar turizmus már csak egy hajszálnyira van a 2019-es, a háború és járvány előtti rekordév eredményétől. A 2023-as esztendő a beutazások ütemes visszaépüléséről szólt, ami különösen a fővárosban volt látványos, ahol közel 20 százalékkal nőtt a külföldiek szálláshelyi forgalma. Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus mellett az októberi terrortámadás az izraeli beutazóforgalmat szinte lenullázta, ami főként Budapestet érintette érzékenyen, hiszen ez az ország egyike a magyar főváros fő küldőpiacainak. A belföldi turizmus az elmúlt évben már felülmúlta a 2019-es bázisév eredményeit, és több olyan hónap is akadt, amikor a 2022-es év eleve nagyon magas értékeit is meghaladta.

Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően a szálláshelyi bevételek az előző évhez képest 23 százalékkal – azaz infláció feletti mértékben – nőttek, és elérték a 859,5 milliárd forintot. Az ágazat kiváló teljesítményének köszönhetően a szolgáltatás-külkereskedelem 2023. harmadik negyedévi tetemes, 3,3 milliárd eurós aktívumához a turizmus egymaga rekordméretű, 1,4 milliárd euróval járult hozzá.

Az új esztendő jelentős szervezeti átalakításokkal indult a Magyar Turisztikai Ügynökségnél. Mi indokolta a változást?

A nemzetközi példákat megvizsgálva a magas szintű stratégiai irányítás, valamint a marketing- és értékesítési eredmények maximalizálása érdekében indult el a folyamat. A Magyar Turisztikai Ügynökség a turizmus kormányzati csúcsszerveként a szorosabban vett stratégiai irányvonalak meghatározására, a szabályozások előkészítésére és menedzselésére fókuszál, és a leányvállalatok felügyeletével foglalkozik a jövőben. Míg a Visit Hungary a meglévő turisztikai fejlesztésekre építve, még intenzívebb marketingkommunikációs fókusszal, a nemzetközi turisztikai marketingszervezetek logikáját követve hatékony média- és üzleti együttműködésekkel, valamint kutató-elemző és digitális innovációs háttérrel működik majd.

A kinevezésekor adott interjúban azt mondta: a fókusz még inkább az értékesítés és a szabályozási környezet erősebb alakítására kerül. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Valóban, a nagyszabású fejlesztések korszakának lezárultával fő feladatunk, hogy a magyar turizmus megújult, minőségibb és versenyképesebbé vált kínálatát olyan módon vigyük piacra, amivel közelebb kerülhetünk a 2030-ra felállított stratégiai céljaink eléréséhez. Mintegy 10 millió vendégéjszaka-többlet elérése a feladatunk. A hangsúly a hatékonyságon van, hiszen mindezt nem (feltétlenül) arányosan több vendég megnyerésével szeretnénk elérni. Olyan területeken kell tehát a salestámogatást, valamint a nemzetközi értékesítést megerősíteni, ahol ezek a ráfordítások a lehető legjobban hasznosulnak. Ezt a célt szolgálta többek között az elmúlt évben a Budapest Convention Bureau MTÜ-be integrálása és a MICE-piaci értékesítés megerősítése is. A beutazóforgalom élénkítése érdekében a jövőben jóval erősebb salestámogatásra van szükség, amelyet kézenfekvő lehet szervezeti szinten is újragondolni. Ám ettől függetlenül szemléletváltás, új nézőpontok bevezetése mindenképpen indokolt lesz, hiszen eltérő feladatokat és fókuszokat igényel a nemzetközi szinten már jelenleg is önálló brandként megjelenő főváros külpiaci értékesítése, mint a magyar vidék piacra vitele. Utóbbihoz szerencsére óriási segítség, hogy elkészült a hazai térségek, köztük is a zászlóshajónak számító Balaton márkakoncepciója. Ezzel nyer értelmet és alátámasztást a Budapesten kívüli desztinációk aktívabb külpiaci marketingje, amelyet célorientált szempontok alapján képzelünk el.

A térségi márkázás tárta fel például, hogy melyek azok a jól kommunikálható termékek és piaci szegmensek, valamint célpiacok, amelyek eddig kiaknázatlan tartalékot jelentettek a belföldi és a beutazóforgalom növekedése számára. A kampányok hatékonyságáról emellett az európai szinten egyedülálló adatvagyon is gondoskodik, amely az NTAK-nak köszönhetően 2019 óta áll az MTÜ rendelkezésére, és pontosan célzott, adatalapú marketingtevékenységet tesz lehetővé.

Hévízi-tó. A térségi márkázás feltárta, melyek a jól kommunikálható turisztikai termékek és piaci szegmensek

Fotó: MTÜ

Mely területeken látja indokoltnak változtatni a jogszabályokon a szakma érdekében?

Fontos, hogy szabályozásról és ne túlszabályozásról legyen szó. A jogszabályi környezetet úgy kell alakítani, hogy az a turizmus fejlesztését, a turisztikai szereplők versenyképességének erősítését szolgálja. Erre jó példa az online szállásközvetítés törvényi szabályozásának az emlékezetes Booking-botrány nyomán folyamatban lévő módosítása, amely kimondja, hogy a szállásközvetítő platformoknak 45 napon belül teljesíteniük kell a szállásadónak fennálló fizetési kötelezettségüket. A jövőben hasonló szellemben kerülhet sor az ágazati jogszabályok felülvizsgálatára, ha szükséges, egyszerűsítésére, korszerűsítésére, illetve hiánypótló szabályozások létrehozására. Továbbá elengedhetetlen, hogy a változtatások előkészítésénél és kidolgozásánál a turisztikai szakmai szervezeteket is bevonjuk, hogy az új szabályozás valóban hatékony és fenntartható legyen. A kiszámítható gazdasági környezet ugyanis előfeltétele a kis- és középvállalkozások bővülő teljesítményének, ami nélkül elképzelhetetlen a magyar gazdaság tartós növekedése.

Tekintettel a kellően képzett munkaerő állandósult hiányára, kívánnak-e foglalkozni az ágazat oktatási kérdéseivel? Mit tudnak tenni a vendégmunkások elfogadtatásáért, hogy ne keverjék őket a bevándorlókkal?

Tanúi voltunk más iparágakban is, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg külföldi munkavállalók. A távoli munkaerő ma már nem szitokszó. Természetesen tárt karokkal várjuk haza azokat a magyarokat is, akik jelenleg külföldön dolgoznak, de ismét itthon tervezik a boldogulásukat. Azonban be kell látni, hogy a magyar munkaerőpiacról nem lehet maradéktalanul megoldani valamennyi, a gazdasági növekedés szempontjából kiemelten fontos ágazat humánerőforrás-gondját, ami a turizmusban is jelentkezik. Így, akár ha csak ideiglenes jelleggel is, jó, ha külföldi munkavállalókkal töltik be ezeket a munkaköröket, hiszen nem sérülhet a termelékenység. Nyugat-Európában ez már a mindennapok része, és jól példázza, hogy a versenyképesség fenntartásának megkerülhetetlen velejárója a külföldi munkavállalók alkalmazása.

Ezzel együtt nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy továbbra is fontos a turisztikai oktatás fejlesztése és a fiatalok körében való népszerűsítése, mindent meg kell tennünk azért, hogy minél több magyar válassza ezt a szakmát hivatásának, biztosítva a lehető legmagasabb arányú magyar munkavállalói létszámot az ágazatban.

A turisztikai világszervezet előrejelzésében az idei évre várja, hogy az európai beutazóforgalom visszatérjen a 2019 előtti szintre

Fotó: MTÜ

Nem volt könnyű év a 2023-as. Mit tekint a turizmus legnagyobb kihívásának 2024-ben?

Nem véletlenül tekintett a kormányzat eddig is húzóágazatként a turizmusra, amit egy sor, az ágazatot segítő intézkedéssel és új támogatási formával is kifejezésre juttatott a pandémia, majd az azt követő helyreállás és az energiaválság idején is. Szeptember óta ismét növekedő pályára állt a fizetések vásárlóereje, ami így megnyitotta az utat a belföldi kereslet további bővülése előtt. Bízunk abban, hogy idén a hazai vendégforgalom ismét erőteljesen, mind a 2022-es, mind a 2019-es szintet meghaladóan növekszik majd. És hasonlóan pozitív várakozással tekintünk a nemzetközi vendégérkezések alakulása elé is 2024-ben. A turisztikai világszervezet (UNWTO) legutóbbi előrejelzésében az idei évre várja, hogy az európai beutazóforgalom visszatérjen a 2019 előtti szintre. A nemzetközi szakértők jelentős része is a hotelek kihasználtságának és a látogatók számának növekedését vetíti előre, de érdemes megjegyezni, hogy a növekvő szállás- és repülőjegyköltségek miatt a turistáknak kiemelten fontos lesz a jó ár-érték arány.

Az UNWTO előrejelzését támasztják alá ugyanakkor a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ legfrissebb hazai adatai is. Karácsonykor, december 24–26. között például a hazai szálláshelyek forgalma több mint 21 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Elértük a 130 ezres vendégszámot és a 243 ezres vendégéjszakaszámot, amelyek az előzetes várakozásainkat is meghaladták. Hasonlóan jelentős emelkedés volt szilveszterkor is, a belföldi forgalom 15, a külföldi 27 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz képest. Azt várjuk tehát összességében, hogy az európai trendeknek megfelelően nő majd a beutazóforgalom hazánkban, de szeretnénk, ha ezt a növekedést elsősorban a minőségi turisztikai szolgáltatások iránt fogékony, magas költésű utazók biztosítanák.

(A cikk eredetileg A turizmus 50 fontos szereplője & top 10 polgármester, szakmai szövetség és fiatal című kiadványban jelent meg. Ha szeretné megrendelni a lapot, itt megteheti.)