Többletbevételhez juttathatja a magyar borászatokat a reprezentációs adó változása

Az októberben megjelent kormányrendelet szerint 2023. november 16-ától a veszélyhelyzet fennállásáig nem terheli reprezentációs adó a közvetlenül a magyar borászoktól beszerzett, üzleti célú reprezentációra és üzleti ajándéknak megvásárolt palackozott borokat.

Az eddig érvényes szabályozás szerint minden esetben a termék árának 1,18-szorosa után 15 százalékos szja és 13 százalékos szocho terhelte az üzleti ajándéknak vásárolt borokat. Az új rendelet életbe lépésével ez az adó megszűnik, így 33,04 százalékkal kevesebbe kerül majd a cégeknek, ha reprezentációs célokra közvetlenül a termelőtől vásárolják a palackozott kiszerelésű, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékeket. A boltban, borszaküzletben, bornagykereskedőtől vásárolt borokra nem vonatkozik az adókedvezmény. Mivel a reprezentációs adó – amelyről a Turizmus Café műsorában is szó esett – eltörlése más termékekre nem érvényes, a várakozások szerint az új szabályozás a magyar borok irányába terelheti a cégek reprezentációs célú vásárlásait.

Segítség a hazai borászatoknak

A rendelet megalkotásával a kezdeményező Magyar Bormarketing Ügynökség célja az volt, hogy az egész európai borpiacot érintő értékesítési nehézségek közepette ily módon is segítsék a hazai borászatokat, és egyben ösztönözzék a minőségi magyar borok vásárlását – mondta Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos október 17-én a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Véleménye szerint, mivel az ajándéknak, illetve reprezentációra szánt borokat eddig jellemzően a borkereskedőktől vásárolták a cégek, az adómentesség valamennyi forgalmat átterelhet a kereskedőktől közvetlenül a pincészetekhez, a bortermelőkhöz. A hazai borászatok 83 százaléka 3 hektár alatti kis, jellemzően családi vállalkozás, Rókusfalvy Pál szerint különösen nekik segítség, ha a cégek – például az év végén – közvetlenül tőlük veszik meg az ajándéknak szánt borokat akár néhány millió forint értékben. Mivel az adókedvezmény csak az eredetvédett borokra vonatkozik, az új rendelet a minőségi borok vásárlását ösztönzi ­– fogalmazott a kormánybiztos.

Élénkülhet a borturizmus

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) már régóta kezdeményezte, hogy közvetlenül a termelőtől kedvezményesen lehessen bort vásárolni, ezért kifejezetten üdvözli az új szabályozást ­– válaszolta kérdésünkre Brazsil Dávid, a HNT főtitkára. Felmérésük szerint a minőségi bor Magyarországon kimondottan nagy presztízsű reprezentációs termék, az adó eltörlése pedig még inkább a hazai borok ajándékozására ösztönözheti a cégeket.

Elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat érintheti előnyösen az új rendelet

Fotó: 123rf.com

A HNT vezetése úgy véli, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat érintheti előnyösen az új rendelet, amelynek több kedvező hatása is lehet. Először is jól jár az ajándékozó, mert többletadóteher nélkül jut a termékhez. Üzleti ajándéknak jellemzően az érleltebb, magasabb minőségű borokat választják, ami szintén pluszbevételt jelenthet a borászatoknak. Brazsil Dávid szerint az is előnyös, hogy a közvetlen vásárlással szorosabb kapcsolat alakulhat ki a cégek és a bortermelők között.

Mivel a jövedéki szabályozás lehetővé teszi a termelői borkimérést, azaz hogy a pincészetek helyben szervezzenek kóstolókat, a rendeletmódosítás a HNT várakozása szerint a borvidéki borvacsorák, kóstolók számának növekedését és összességében a borturizmus élénkülését hozhatja.

Arra a kérdésre, hogy a reprezentációs adó eltörlése okozhat-e feszültséget a borkereskedők és a borásztok között, a HNT főtitkára azt válaszolta, hogy nem tartanak ettől, hiszen a covid időszaka annyira megtépázta a hazai borászatokat, hogy minden bizonnyal a kereskedők is a keresletélénkülés lehetőségét látják az új rendeletben. Az üzleti vásárlók pedig civilként továbbra is jellemzően a kereskedőktől fogják beszerezni a hétköznapi fogyasztásra szánt borokat.

Hogyan érinti a vendéglátást?

A rendelet pontosan úgy fogalmaz, hogy a termelőtől vásárolt borok „reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása" lesz adómentes. Az szja-törvény definíciója alapján reprezentatív vendéglátásnak tekinthető, ha az adott cég a tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai stb. rendezvényen ételt és italt kínál a meghívottaknak. Nem reprezentatív célú vendéglátás pedig az, amikor a cég a saját dolgozóit vendégeli meg, időszerű példával mondjuk karácsonyi partit rendez a munkatársaknak.

Az MVI hosszú ideje fontosnak tartja a reprezentációs adó szélesebb körű átgondolását

Fotó: 123rf.com

Megkérdeztük Kovács Lászlót, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) elnökét, hogy az új rendelet életbe lépésével elképzelhetőnek tartja-e, hogy egy étterembe vagy adott helyszínre szervezett céges parti megrendelői ezentúl nagyobb arányban vásárolják meg közvetlenül a pincészettől a borokat az adómentesség érvényesítéséhez, és azt kívülről viszik be a rendezvényre. Kovács László elmondta, hogy ilyen esetben az éttermek, rendezvényszervezők a máshonnan származó, felbontott palackok darabszáma alapján, saját árképzésük függvényében, szervizdíjat – más néven „dugódíjat" – szoktak felszámolni. Mivel a vendéglátó nem a saját zsebe ellensége, úgy fog kalkulálni, hogy ne érje veszteség, amiért a bort közvetlenül a pincészettől hozatta a megrendelő. Az MVI elnöke szerint egy-egy nagyobb rendezvény esetén olyan minimális összeget spórolhatnak meg a cégek azzal, ha nem a rendezvényszervező vagy az étterem italcsomagját választják, hogy vélhetően nem sokan fognak élni ezzel a megoldással.

Hasonló választ kaptunk Semsei Rudolftól, a Budapest Party Service Kft., a VakVarjú étteremcsalád és a Dobay cukrászda tulajdonos-ügyvezetőjétől. Példaként említette, hogy ha egy cég a saját partnereit szeretné megajándékozni az általa közvetlenül a termelőtől megvásárolt üveg borral, amit a rendezvényen adna oda nekik ajándékba reprezentációs céllal, annak nincs semmi akadálya, rendezvényszervezőként ezért nem számolnak fel semmit. Beleférhet a reprezentációba az is, ha egy rendezvényen adott pincészet borait kínálják a cégek, de úgy vélik, a logisztikai nehézségek miatt ez a továbbiakban sem lesz jellemző, hiszen a borokat nem egyszerű beszerezni, tárolni, felmérni, hogy elegendő lesz-e az adott mennyiség, megoldani a göngyöleget stb.

Kovács László ugyanakkor egyfajta áttörésnek nevezte a reprezentációs adó borokra vonatkozó változását, mert – mint mondta – az MVI hosszú ideje fontosnak tartja a reprezentációs adó szélesebb körű átgondolását, hiszen az alacsonyabb költségek minden bizonnyal élénkítenék a céges rendezvények piacát.