Szálláspiaci pillanatkép

Forrás: turizmus.com

 2019. április 03. 12:04

Szállodák, ifjúsági és falusi szálláshelyek aktuális piaci helyzetét és idei várakozásait mutatta be és elemezte a három szakmai szervezet elnöke április 3-án, a Magyar Turisztikai Szövetség sajtóreggelijén. Vannak egyedi jellemzők, ám sok megállapítás egybecseng az egyes kategóriáknál.

Ami egybecseng, az tulajdonképpen mind örökzöld és állandó: a magas áfa miatti régiós versenyhátrány, a helyenként a működési költségek harmadát is kitevő bérköltség és ezzel párhuzamosan a mind keményebb munkaerőhiány, az NTAK bevezetése, illetve a magas minőség és a komplex szolgáltatásokat nyújtó turisztikai élmény (benne a szálláshely) iránti egyre fokozódó vendégigények.

Az előadók, balról jobbra Molnár Kristóf, Flesch Tamás és Frankó Pál

Örvendetes, hogy mindhárom szálláskategóriában dinamikus a fejlődés. A szállodákról Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a főbb számokat és trendeket felvillantva azt emelte ki, hogy a következő években érnek be a korábban a válság utáni befektetői bizalmatlanság miatt elhalasztott fejlesztések, ami kihívások elé állítja a szakmát. Vagyis, hiába a pozitív trend, nem lehet hátradőlni.

Egészen más trendek és kihívások jellemzik Budapestet és az ország többi részét. Budapesten 2019-ben 4,5 százalékkal, azaz mintegy 900 szobával bővül a szállodakapacitás, jövőre további 1500 szobával, összességében pedig 2021 végéig 4000-5000 szobával. Ez jelentős vendégszám-bővülést is szükségessé tesz, miközben igyekeznek közelíteni a versenytársak árszínvonalához is. Az ország többi részén nincs ekkora kapacitásboom, a Kisfaludy pályázatoknak köszönhetően inkább minőségi fejlesztések valósulnak meg, ám ezt megnehezíti a fojtogató munkaerőhiány.

A Magyarországi Ifjúsági Szálláshelyek Szövetsége a hostel műfajban tapasztal hasonló boom-ot, Budapesten nemrégiben adták át a Meininger hibrid házát, amely hostel is, de idén két nagyobb, egy 320 és egy 45 ágyas hostel is nyílik (az egyik a Csengery utcában, a másik a Rákóczi úton, a Blaha és a Keleti között). Jelenleg 8000 körüli hostel ágy van Budapesten, de az igény nő irántuk, és nem csak a fiatalok körében. Ezzel párhuzamosan kihívást jelent a digitalizáció, és nagy érvágás lenne a fapadosok „kitelepítése", bíznak benne, hogy másfajta megoldás születik majd – sorolta az aktuális témákat Molnár Kristóf, a szövetség elnöke.

A szűk körű sajtóreggelik mindig más-más témát dolgoznak fel a turizmus területéről.

Fotó: MTSZ

A falusi szálláshelyek is jelentősebb, 35 milliárdos pályázati támogatásból fejleszthetnek, bővíthetnek, igaz, a vidékfejlesztési források ilyen irányú felhasználása csak mezőgazdasági tevékenységgel együttesen volt lehetséges. Így is több mint 700 pályázó nyerhetett fejenként 50 millió forint körüli összeget, igaz, közülük a jelentősen megemelkedett építőipari költségek miatt lesz, aki visszalép – tudtuk meg Frankó Páltól, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnökétől. A szakember, aki maga is ezen a területen dolgozik, a falusi turizmus multiplikátor hatásait is hangsúlyozta, hiszen valóban olyan területről van szó, ahol a helyben képződő tőke helyben is hasznosul, munkahelyeket teremtve, és ápolva az élő falu értékes hagyományait, fejlesztve a falusias jelleget, utcaképet, helyi termékek piacát stb.

A közös megállapítás a sok nehézség ellenére az volt, hogy jó időszakát éli a szálláshelyek ágazata, de a pozitív trendek meglovagolásához kreatív, egyedi, fenntartható és komplex módon felépített termékek és hálózatban gondolkodás szükségesek.


Kapcsolódó cikkek