Terítéken a közétkeztetés megújulása – podcast

A VIMOSZ és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) július 1-jén Megújuló közétkeztetés címmel szakmai konferenciát rendezett, amelynek fókuszában a közétkeztetéssel kapcsolatos beszerzéseket szabályozó 676/2020. (XII.28.) Korm. rendelet gyakorlatba történő átültetése állt.

A Mit lépnél? műsorvezetője, Rédl Ádám podcastot készített a konferencia néhány előadójával. A beszélgetés résztvevői Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke, Sáfár Ferenc, a Biogastro Kft. ügyvezető igazgatója, a VIMOSZ alelnöke, valamint Tóth Dávid, a NÉBIH osztályvezetője voltak.

A kormányrendelet célkitűzése, hogy a közétkeztetés színvonala emelkedjen, illetve megfelelő minőségű alapanyagok kerüljenek a főzőkonyhákra, lehetőleg az ún. közétkeztetési rövid ellátási lánc útján, amelynek lényege, hogy a termelő és a főzőkonyhát üzemeltető vállalkozás között legfeljebb egy közvetítő láncszem van.

A Magyarországon amúgy nagy mennyiségben fellelhető minőségi alapanyagok felhasználása – az alacsony árú tömegtermékek helyett – plusz erőforrásokat feltételez, amelyet a szülő, az iskola, az önkormányzat és az állam közül valakinek állnia kell. A szülőknél van egy lélektani határa annak, hogy mennyit akarnak vagy inkább tudnak fizetni a gyermekük étkezéséért – hangzott el a beszélgetésen.

A hazai közétkeztetésben részt vevő mintegy 1,2-1,5 millió fő többsége iskoláskorú

Fotó: 123rf.com

Kulcskérdés a szakképzett munkaerő hiánya

A közétkeztetés minőségének másik sarkalatos pontja a főzőkonyhák megfelelő működése. A NÉBIH tapasztalatai szerint ezen a téren a legtöbb probléma a szakképzett munkaerő hiányából, a hibás üzemeltetésből fakad. Az étkeztetés élelmiszerbiztonsági színvonalának emelésében évek óta nagy segítséget jelent a hatóság Minőségvezérelt Közétkeztetési Programja, amelynek lényege, hogy a konyhákat nem pusztán ellenőrzik, majd szankcionálnak, hanem szakmai auditot végeznek, és ezután javaslatokat tesznek a feltárt hiányosságok korrigálására, ennek ugyanis, szemben a büntetésekkel, érdemi fejlesztő hatása van.

A főzőkonyhák mintegy 35 százaléka közepes, körülbelül ugyanennyi jó minősítést kap az audit során, mintegy 20 százalékuk pedig rosszul teljesít, utóbbiak aránya amúgy egyre alacsonyabb. A kelet-magyarországi régióban nagyobb arányban vannak a rossz minősítést elérők. Az eredmények megtalálhatók a NÉBIH internetes felületein.

Pocsékba megy a tűzforró leves

Vannak más megoldandó problémák is. Ma a hazai közétkeztetésben részt vevő, hozzávetőleg 1,2-1,5 millió fő többsége iskoláskorú, akiknek jellemzően nincs elég idejük a kulturált étkezésre, emiatt pl. a tűzforró levest gyakran meg sem eszik. A szakértők úgy tudják, tervbe van véve egy rendeleti szabályozás, amely 45 percet biztosítana az iskolai étkezésekre.

A beszélgetésen elhangzott még, hogy a magyar élelmiszeripar versenyképessége a megfelelő források híján elmaradt technológiai fejlesztések miatt gyengült az elmúlt 15-20 évben.

A különféle ételallergiák és -intoleranciák közül a közétkeztetés jelenleg a tej-, a cukor- és a gluténérzékenységben szenvedőket tudja problémamentesen kiszolgálni. Az egyik probléma ebből a szempontból is az ár, a helyettesítő termékek ugyanis sokkal drágábbak, mint amiket helyettesíteni kell.

A Mit lépnél? podcastját ITT lehet meghallgatni.