A budapesti kerületek a legnépszerűbb desztinációk - Mire megy az idegenforgalmi adó?
Az ifát maguk beszedő kerületek a nekik feltett kérdésünkre adott válaszok tanúsága szerint felújításokkal, rendezvények támogatásával, a közterületek rendezésével próbálják teljesíteni a területükön zajló turizmushoz kötődő feladataikat.
A legtöbbet nyerők
Az országban 2014-ben a legtöbb, 2 millió vendégéjszakát realizált és ebből 1,2 milliárd forint idegenforgalmi adót beszedő „desztináció”, Belváros-Lipótváros önkormányzata annyit közölt érdeklődésünkre: a közterületi fejlesztések önrészére, felújításokra, a környezet szépítésére, élhetőbbé tételére használta fel a hozzá befolyt összeget.
A csaknem félmilliárd forint ifabevételt elkönyvelő Erzsébetváros (VII. kerület) 180 millió forintot költött turizmussal kapcsolatos feladatokra, így például a K11 Kulturális és Művészeti Központ felújítására, az Örkény kert rendezvényeinek támogatására, reklámkiadványokra, útikalauzra. Emellett felújításokra, a térfigyelő rendszer korszerűsítésére stb. több milliárdot fordítottak – hangsúlyozták.
A több mint 340 millió forint beszedett ifával még dobogós Terézváros (VI. kerület) a Hunyadi téri programokra, az őstermelői piacra, közterületek rendezésére, a közbiztonság javítására (évi plusz 120 millió forint többletforrással), infopontok működtetésére költött nagy összegeket, s fontosnak tartották kiemelni, hogy társasházak felújítására az elmúlt négy évben több mint 700 millió forintot adtak.
Százmilliósok klubja
Rajtuk kívül 100-200 milliós nagyságrendű bevételhez jutott a vendégéjszakák után további öt kerület.
Az I. kerületnél a Várkert Bazár uniós forrásokból és kormányzati közreműködéssel megvalósult felújítását, valamint a Szentháromság tér – Hess András tér – Szentháromság utca 1,2 milliárd forintos önkormányzati forrásból véghezvitt felújítását emelték ki.
Józsefváros (VIII. kerület) az elmúlt négy évben több mint 50 milliárd forintból épült újjá, emellett a közbiztonság javulása és a változatos programok is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy évről évre több a turista a városrészben – írták.
A XI. kerület 2013-ban 190 022 ezer forintot költött – és a 2014. évi összeg hasonló lesz – turisztikai célokra: turisztikai fejlesztésekre, turizmus által érintett területeken utak, járdák, parkolók, zöldfelületek építésére, karbantartására, díszkivilágításra, kerékpárutakra, kiadványokra, térképekre, honlapra, rendezvényekre.
A XIII. kerület kulturális célokra (pl. Vízi majális a Népszigeten, nyáresti koncertek a Szent István parkban, utcabál) több mint 120 millió forintot juttatott.
A XIV. kerület tavaly közel 254 millió forint értékben költött a turizmus által érintett területek karbantartására, felújítására, illemhelyekre, díszkivilágításra, kifejezetten turisztikai rendezvényekre.
És a többiek
A II. kerületben található műemlékek, emlékhelyek, turistalátványosságok egyike sem tartozik a kerületi önkormányzathoz, így a kerületnek „nincs mire költenie” – közölte az ifából tavaly 94 millió forintot beszedő önkormányzat.
Óbudán a turisztikai és egyéb turisztikai keret több mint 22 millió forintot tett ki 2014-ben, ezt például marketinganyagokra, fesztiválokra, díszkivilágításra fordították.
A nagyrendezvényekkel, információs centrummal és az intézmények finanszírozásával együtt összesen több mint 600 millió ment turisztikai jellegű célokra.
A IX. kerületi önkormányzat több ferencvárosi nagyrendezvény megrendezését emelte ki turisztikai ráfordításként.
A kőbányai önkormányzat (X. kerület) kifejezetten idegenforgalmi célú kiadásai az elsősorban a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ által megvalósított rendezvényekkel, programokkal összefüggő, illetve kiadványokra fordított kiadások voltak több mint 42 millió forint értékben, valamint az elmúlt két évben több mint kétmilliárd forintot fordítottak arra, hogy a Szent László-templom folyamatosan látogatható legyen.
A XII. kerületnek konkrét idegenforgalmi célú kiadásai nincsenek, viszont az önkormányzat számos olyan közösségépítő programot szervez, amelynek közvetett idegenforgalmi jelentősége van.
Mi marad a fővárosnak?
A 2011 óta az idegenforgalmi bevételek túlnyomó többségétől megfosztott Fővárosi Önkormányzat ifabevételeinek tavalyi „megsokszorozódása” annak köszönhető, hogy 2014-től a Margitsziget közigazgatásilag hozzá tartozik. A beszedett közel 70 millió forint idegenforgalmi adóból 62 millió a Margitszigeten képződött. A fővárost a forrásmegosztás értelmében a kerületektől származó bevétel 51 százaléka és a Margitszigetről származó bevétel 100 százaléka illette meg, a XV.–XXIII. kerületeknek a fennmaradó összeget osztották vissza.
A főváros turisztikai feladatait ellátó Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. tavalyi összes bevétele 1925 millió forint volt, ebből a Fővárosi Önkormányzat a társaság közfeladat-ellátására és működésére 207 millió forint támogatást nyújtott, ezen belül a fővárosi kötelező turisztikai feladatok ellátására, azaz turisztikai marketingkiadványokra és online felületekre, irodák üzemeltetésére, Budapest képviseletére külföldi és belföldi rendezvényeken, valamint információs táblarendszer fenntartására 110 millió forintot fordított a még nem végleges adatok szerint.
Plusz 13 milliárd forint
A Nemzetgazdasági Minisztérium által 2013-ra tényként elszámolt adat szerint az idegenforgalmi adóbevétel mindegy egyes forintja mellé a központi költségvetésből nyújtott 1,50 forintokból összesen 13 milliárd forinthoz jutottak pluszban az önkormányzatok. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok által beszedett ifa összege országosan meghaladta a 8,6 milliárd forintot, mindösszesen pedig közel 22 milliárd forintot nyertek ebből az adónemből.
A budapesti szállodák bevétele a statisztikák szerint az országos bevétel 52 százaléka, tehát a fővárosi kerületeknek megközelítőleg 4,5 milliárd ifabevételhez kellett jutniuk, ami az állami kiegészítéssel együtt 11 milliárd forintos forrást jelentett számukra 2013-ban. E számítás pedig felveti azt a kérdést, vajon mit okozhatja az önkormányzatok által lapunkhoz eljuttatott és az NGM számai közötti jelentős eltérést?
