A tajvani elnöki irodában aludtunk

A nemzetközi kampányt az 1967-ben alapított GACC (General Association of Chinese Culture), a kínai kultúrát népszerűsítő tajvani – politikamentes – szövetség találta ki és szervezi. Az akció részeként hirdették meg a "Töltsön egy éjszakát a tajvani elnök irodájában!" című pályázatot.

A tajvani elnöki irodaépület nappal

Fotó: turizmus.com / Révész Róbert

Október 4-től tíz héten át, minden szerda este más országból érkező influenszer vagy utazó blogger tölthet el egy éjszakát a szuper biztonságos terület négy hónapja – kifejezetten erre a programra – kialakított apartmanjában, az országba érkező diplomatáknak, az elnök vendégeinek kijáró figyelemmel övezve. Ott-tartózkodása alatt megismerheti az idén 100 éves elnöki iroda épületének történetét, betekintést nyerhet annak működésébe.

... és esti megvilágításban

Fotó: turizmus.com / Révész Róbert

A jelentkezéshez az online kérdőív kitöltése mellett egy kisfilmet is készíteniük kellett a pályázóknak, amelyben bemutatták, hogy milyen formában népszerűsítenék Tajvant hazai követőik és olvasóik körében.

A felhívásról itt írtunk korábban.

A GACC mellett – melynek vezetője mindig az aktuális tajvani elnök, most éppen az ország történelmének első női elnöke, Tsai Ing-wen –, az élmény kiteljesítésében részt vett a Taiwan Tourism és természetesen az elnöki irodaépület stábja is. A cél az, hogy a kiválasztott szerencsések maguk is megtapasztalják Tajvan egyik vitathatatlan vonzerejét – amit több nemzetközi portál és közösségi szavazás is alátámasztott az elmúlt években – a szívélyes vendéglátásban, a kényelmes életmódban és a biztonságos környezetben.

Az irodaépületben eltöltött éjszakán kívül a szervezők felajánlanak egy extra éjszakát is a külföldi látogatóknak, továbbá egy fine dining vacsorával is kedveskednek nekik, méghozzá a közel 2,7 milliós főváros 3 Michelin-csillagos éttermének (La Palais***, The Guest House**, Da San Yuan*) egyikében. Így történt ez a mi esetünkben is.

E sorok írója ugyanis azon szerencsés kiválasztottak között volt, akik eltölthettek egy éjszakát a tajvani elnöki rezidencián.

Ilyen volt a mi egy napunk

De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük a Taoyuan Nemzetközi Repülőtéren, ahol egy 3 fős küldöttség fogadott bennünket.

Fogadóbizottság a repülőtéren: Krista Yang (projekt szakértő), Karina Yu (Caesar Metro Hotel Taipei) és WiYa Fang (szervező)

Fotó: turizmus.com / Révész Róbert

Onnan egyenesen az elnöki irodaépülethez vittek: a ház protokoll munkatársainak kíséretében megtörtént a bejelentkezés és a biztonsági ellenőrzés. Megkaptuk a nyakbavalót badge-t, amellyel közlekedhettünk az ország egyik legfontosabb épületének területén. Majd elfoglaltuk a letisztult ázsiai stílusban berendezett, óriási fürdőszobás apartmant – ahol a bekészített törülközőbe még a nevük is bele volt hímezve –, és az „Iroda" protokollfőnöke is köszöntött bennünket.

David, Nan-Yang Lee, az elnök protokoll főnökének társaságában

Fotó: turizmus.com / Révész Róbert

A különleges vacsora elfogyasztása után este visszatértünk a lakrészünkbe, ahol a személyre szabott ajándékokon túl a „házigazda", azaz a tajvani elnök asszony köszöntő levele és szárított gyümölcsökből álló desszertválogatás várt az asztalon.

A tágas vendégapartman...

... és fürdőszobája

Fotó: turizmus.com / Révész Róbert

Másnap reggel megtekinthettük az őrségváltást és a zászlófelvonást. Ezután következett az alkalmazottaknak fenntartott kantinban felszolgált bőséges reggeli, ahol három opció közül választhattunk: aki a marhahúsleves mellett dönt, annak a 2019-es év díjnyertes marhahúslevesét szolgálja fel a Caesar Metro Taipei sous chefje, aki megnyerte a versenyt.

Jackie Liang sous chef az év díjnyertes paradicsomos marhahúslevesével

Fotó: turizmus.com / Révész Róbert

Reggeli után egy kiadós háznéző túra következett a 100 éves épületben, érintve a színfalak mögötti és csak politikusok, diplomáciai küldöttségek részére nyitott részeket is. Megtekinthettük az épületben működő postát, kantin és fodrászatot, valamint elidőzhettünk a belső udvarban zöldellő különleges ciprusok árnyékában.

Az ott-tartózkodásunkat kísérő extra figyelem, a minden találkozáskor szalutáló őrség, a vörös szőnyeg, a biztonsági felügyelet – habár Tajvan eleve kiemelkedő biztonságú város –, amikor az ember érzi a rezgéseit is figyelő segítőket, akik a megbeszélt időpontok előtt már az ajtó előtt várják, mindez igazán különlegessé tette az ott töltött napot.  Az elején talán kicsit kényelmetlenül éreztük magunkat ettől az extra kiszolgálástól, de hamar hozzászoktunk a kényeztetéshez.

A vendéglátóink nagyon profi, tapasztalt szakemberek voltak tökéletes angol nyelvtudással és helyismerettel. Minden percre pontosan, az előzetesen leírtak szerint zajlott és a mosoly sohasem maradhatott el.

Száz évnyi történelem

Az elnöki épület 1919-ben készült el, egy 1900-ben kiírt építészeti verseny után, melyet az 1895-től itt tartózkodó aktuális japán kormányzó indítványozott. A japán gyarmati időszak 1945-ig tartott, a város történelmi épületei közül sok ebből az időszakból származik. Az építkezést 1912-ben, helyi alapanyagokból kezdték, de például a külső borítást Japánból hozott téglákkal tették teljessé.

A főépület ötemeletes, a központi torony 60 méter magasra tör – ekkoriban ez volt a legmagasabb épület nemcsak Tajpejben, de az egész szigeten is. Már akkor volt benne egy lift, ami az emeleteket kötötte össze és a torony tetejébe is felvitt, valamint három kandalló (!) is helyet kapott az épületben.

Az elnöki fogadóterem

Fotó: turizmus.com / Révész Róbert

A 2. világháború alatt próbálták álcázni az épületet az amerikai bombázók elől, de sajnos nem teljes sikerrel, több része megsérült és három napon keresztül égett a bombázások után. Szerencsére sikerült kijavítani a sérüléseket.

1946-tól Chieh Shou Hall-nak nevezték el az elnöki irodai funkciót ellátó épületet, tisztelegve az akkor 60 éves Csang Kai-shek elnök előtt, csak 2006-tól hívják mostani nevén. 1998-tól az épületet és környékét nemzeti történelmi helyszínné nyilvánította a tajvani belügyminisztérium.

Az elnöki irodaépület egyik belső kertje

Fotó: turizmus.com / Révész Róbert

Egy biztos, az épület keletkezésétől fogva a legfontosabb szerepet játszotta a sziget és később az ország életében, legyen szó a japán gyarmati időkről vagy a Kínai Köztársaság időszakáról és ez érezhető is az ódon falak között.