Fürdőszövetség: áfacsökkentés, 37-es rendelet, új tisztségviselők

A rendezvényen Hegedűs Attila, a BDO munkatársa ismertette azt a tanulmányt, amely a szövetség által javasolt fürdőszolgáltatás-áfacsökkentés hatáselemzését.

Mint elhangzott, a kutatásnak 2017-ben készült már egy változata, abban  a jelenleg 27%-os áfakulcs 18%-ra való csökkentésének hatásait vették számba. Most azt számolták ki, milyen hatással lenne az állami bevételekre, ha a fürdők is csak 5%-os áfát, plusz 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetnének, mint idén év eleje óta a szállodák.

Az elemzésből több érdekes adat is kiderült, így például, hogy a hazai fürdők száma 2016 óta folyamatosan csökken: akkor 564 működő fürdő volt az országban, tavaly már csak 473. Ezek közül 215 tekinthető komolyabb fürdőnek. 2019-ben 42 millió látogatót fogadtak a hazai fürdők, és 70 milliárd forintos árbevételt értek el.

Mint az elemzés rámutatott, komoly összefüggés van a fürdők látogatottsága, és az adott településen található szálláshelyek forgalma között: a hazai vendégéjszakák 67%-a turisztikailag releváns fürdővel rendelkező desztinációban realizálódott, a Top10 leglátogatottabb város közül 7 fürdőváros, a Top 15 hazai településből 13-ban van komoly fürdő is.

A fürdőszolgáltatások után az államkasszába ténylegesen befizetett áfa 12,099 milliárd forint volt 2019-ben.

A BDO elemzésében felállítottak egy modellt, amely amely alapján kiszámolták, hogy 2030-ig várhatóan hogyan alakul a fürdők bevétele és az államnak befizetendő áfa mértéke.

A számítás szerint 2030-ra érheti el az adócsökkentés hatására a befizetett áfa és a plusz 4% összege a jelenleg befizetett áfa összegének a felét, vagyis évi 6-7 milliárdos áfakieséssel számolhat a költségvetés a teljes ágazat esetében.

Ez talán soknak tűnik, de az állam számára kieső összeg csupán 140 forintot jelent egy-egy fürdőbelépő esetében – hívta fel a figyelmet Hegedűs Attila.

A fürdőknél maradó magasabb árbevétel ugyanakkor hozzájárulhat a bérfejlesztéshez, a munkahelyek megőrzéséhez és beruházások indításához.

Az áfacsökkentés technikai előfeltétele ugyanakkor a fürdőágazat önálló TEÁOR-számának bevezetése – zárta gondolatait az előadó.

Tavaszra megszülethet a régóta várt rendeletmódosítás

A közgyűlés második napján került sor a közfürdők létesítésére vonatkozó 37/1996 (X.18) NM rendelet tervezett módosításáról. Dr. Bufa-Dőrr Zsuzsanna, az illetékes Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársa ismertette a tervezett változásokat. (A témáról részletes anyaggal jelentkezünk hamarosan.)

Az új rendelet szabályozni fogja a társasházak medencéinek vagy a vizes játszótereknek a működését is

Fotó: 123rf.com

Elöljáróban csak annyit, hogy 20 éves jogszabályok felülvizsgálatára kerül most sor, és a változtatások célja, hogy a mai aktuális helyzethez igazodjon a szabályozás, és megszűnjenek a gyakran egymásnak ellentmondó előírások. A várhatóan tavaszra véglegesedő jogszabály olyan területeket is szabályoz majd, mint egy társasház medencéje, egy fitnessterem szaunája vagy a vizes játszóterek.

Egy régi vitára is pontot tesz a jogszabály: az úszómedence minimális mélysége 1,35 méter lesz. A szabad aktív klór mértéke felmegy a jelenlegi 1 milligramm / literről 2-re.

Definiálni fogja pontosan a fürdőruha fogalmát is a jogszabály, ugyanakkor azt is rögzíti, hogy minden fürdő saját előírást is hozhat erről a házirendjében. Boros László elnök hozzátette, hogy a jogszabály alapvetően számos kérdésben elmozdul az életszerűség felé.

Új tagok és tisztségviselők

A közgyűlés végén elfogadták a szövetség múlt évi gazdálkodását, majd új tagok felvételéről szavaznak. Rendes tag lett az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő Zrt. és a Lupa Strand kft., illetve kiderült, hogy a nyáron elektronikus szavazással már felvételt nyert a BGYH Zrt. Több pártoló tag felvételét is megszavazták, majd tiszteletbeli taggá választották a Magyar kempingszövetséget, a Magyar Szauna Egyesületet és a Széchenyi István Egyetemet.

Ezek után vezető tisztségviselők megválasztására került sor, mivel sok személyi változás történt az utóbbi időben a fürdőkben. Alelnökké választották Kovacsics Imrét, az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő igazgatóját, elnökségi tag lett Zsadon Endre, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. képviselője, a felügyelőbizottságba pedig Borosné Szűts Ildikó, (Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.) és Kárpáti Zoltán, Lenti Gógyfürdő Kft felvételét szavazta meg a tagság.