Epirusz, ahol Európa Grand Canyonját és az alvilág kapuját is megtalálod

A Görögország északnyugati részén fekvő Epirusz gazdag kínálata idén októberben először mutatkozott be Magyarországon. Prezentációjukban a régió turisztikai szakemberei is Görögország titkos szegletének nevezték a hegyekkel, folyókkal szabdalt, fenyvesekkel borított térséget, amelyet változatossága miatt kampányaikban szívesen aposztrofálnak „a föld legkisebb kontinensének”.

Nem csoda, hiszen az ide látogatókat ezernyi természeti és történelmi érdekesség várja: többek között itt található az Európa Grand Canyonjaként is emlegetett Vikosz-szurdok, a görög mítoszokból ismert Akherón folyó, az alvilág kapujaként híressé vált Nekromanteion, a Pál apostol által is említett város, Nikopolisz, Dodona, a híres ókori jósda és színház, egy sor bizánci templom és kolostor, festői kőhidak, a hegytetőn álló monumentális Zálongo szoborcsoport és még számtalan látnivaló az ókortól napjainkig.

A Vikosz-szurdokot Európa Grand Canyonjának is hívják

Fotó: epirusgreece.com

Görögország alpesi régiója

Hogy az északról Albánia, nyugatról a Jón-tenger határolta régió sokszínűségét jobban megértsük, érdemes tudni, hogy legfőbb tájalkotója a Görögország szárazföldi gerincét meghatározó Píndosz-hegység, amelynek meredek hegyoldalai és a közöttük húzódó völgyek leginkább csak legeltetésre alkalmasak.

A tengerparttól kelet felé haladva a fenyvesekkel borított hegyek egyre emelkednek, és a 2637 méter magas Szmolikasz-hegynél érik el Epirusz legmagasabb pontját – így érthető, hogy a téli hónapokban négy síközpont is üzemel a régióban.

A régióban télen négy síközpont is üzemel

Fotó: epirusgreece.com

Az éghajlat is ezt tükrözi: a part mentén mediterrán, beljebb alpesi; a Jón-tenger felől uralkodó szelek miatt pedig ez Görögország egyik legcsapadékosabb és legzöldebb vidéke.

Festői városok, hangulatos tavernák

Epirusz legnagyobb települése és egyben fővárosa a több mint 1500 éves múltra visszatekintő Joánina (Ioannina), amely számos történelmi és kulturális látnivalót őriz. Több múzeuma is felidézi az ókori emlékeket és a bizánci időket, az egyik legérdekesebb kiállításon pedig a messze földön híres helyi ezüstművesség történetéből kapunk ízelítőt. A kulináris kincsek kedvelőinek érdemes tudni, hogy a Jóániai-tó partján épült város fetasajtjáról és baklavájáról is nevezetes. Innen mindössze 8 kilométerre, Perama településen találjuk az ország egyik legjelentősebb barlangját, a Peramai-cseppkőbarlangot.

A festői Parga színes házai

Fotó: epirusgreece.com

Sokan a szárazföldi régió egyik leghangulatosabb városának tartják a Jón-tenger partján épült Pargát. A város jellegzetes építménye a félszigeten fekvő velencei vár, ahonnan pazar kilátás nyílik a település színes házaira, a kéklő tengerre, a szemben emelkedő szigetekre és zöldellő dombokra, a másik irányban pedig a magaslaton álló török erődítményre, Ali pasa várára.

A nyaralók egyik kedvenc települése a Pargától 30 kilométerre északra fekvő, aprócska szigetekkel és félszigetekkel körbevett Szivota (Syvota). A domboldalra épült egykori halászfalunak nem csak festői kikötője, tengerparti sétánya, kávézói és tavernái nevezetesek: Epirusz egyik leghíresebb strandját, a lagúnákat idéző Bella Vraka beachet is a falu közelében találjuk.

A Zagoria régió jellegzetes, ívelt kőhídjainak egyike

Fotó: epirusgreece.com

A bánat folyójától a flamingók paradicsomáig

Homérosz, Vergilius, Ovidius és Dante műveiből is ismerjük az Akherónt, az alvilág folyóját: a görög mitológia szerint Kharón, a révész dereglyéjével ezen a folyón vitte át a holt lelkeket az alvilágba. A legendás folyó a valóságban is létezik, forrásvidéke pedig Epirusz különlegesen szép természeti látnivalója.

Nemzeti park védi a festői Zagoria régiót, amelynek 46 települése máig őrzi a tradicionális faluképet. A hegyvidéki táj népszerű látnivalói az ívelt kőhidak, amelyekből mintegy hatvanat találunk a térségben. Mivel egészen 1975-ig nem voltak errefelé épített közutak, a településeket ezek a különböző formájú, méretű és stílusú gyalogos hidak kötötték össze.

Igazi kuriózum a 220 négyzetkilométeres Rodia-lápvidék az Amvrakikai-öböl északi részén, amely Görögország egyik legnagyobb természetvédelmi területe. A lagúnák, mocsarak, nádasok és erdők alkotta különleges élőhely sok ezer állat- és növényfaj békés otthona. Elképesztő a gazdagság: évente százezernél is több madár időzik a lápvidéken, köztük flamingók, pelikánok, kócsagok és számtalan egyéb madárfaj. Rodiát szervezett kirándulásokon, csónakokkal fedezhetik fel az ide látogatók, akik kis szerencsével még tengeri teknősökkel és delfinekkel is találkozhatnak.

Barátkozás a delfinekkel az Amvrakikai-öbölben

Fotó: epirusgreece.com

Négy évszakra is elegendő

Epirusz változatos tájai – tengerpartja, folyói, hegyei, lápvidéke – egész évben számtalan programot kínálnak: a búvárkodástól a madárlesen, a kanyoningon vagy a kajakozáson át a tengerparti lovaglásig, a gyalogos és biciklis hegyi túrákig és a síelésig a legkülönfélébb aktivitások várják a látogatókat.

És bármerre járjunk is, természetesen kihagyhatatlanok a gasztronómiai csemegék: a helyi sajtok, az olívaolaj, a szardínia, a friss saláták, a káposztás lepény vagy a gyümölcsökből készült különleges édességek.