Bemutatkozott a Magyar Turisztikai Szövetség

Forrás: turizmus.com

 2018. február 15. 14:20

Az alapítványi formában működő szervezet célja, hogy összefogja a turizmus területén működő érdekképviseleteket, és még hatékonyabban képviselje a szakmát – hangzott el a Magyar Turisztikai Szövetség (MTSZ) bemutatkozó sajtóbeszélgetésén, a Kossuth téri Szamos Caféban.

Tavaly ősszel 11 szervezet összefogásával jött létre a szövetség, azóta újabb 11 szakmai szervezet csatlakozott hozzá, további hat jelentkező pedig a kuratórium döntésére vár. A több mint 2000 vállalkozást tömörítő alapítvány elnöke Princzinger Péter, titkára Sztojanovits Kristóf.

Princzinger Péter – aki a Magyar Kerékpáros Szövetséget képviseli a szervezetben – a rendezvényen elmondta, hogy vannak olyan szakmai kérdések, amelyek 5-10, sőt 15 éve várnak megoldásra, az MTSZ ezek ügyében is próbál előrelépést elérni.

Sztojanovits Kristóf, Erdei Bálint, Princzinger Péter és Kálmán István

Fotó: MTSZ

A teljes mértékben független szervezetnek nem tagja állami szereplő, ezért álláspontját hajlandó ütköztetni adott esetben akár a Magyar Turisztikai Ügynökségével is. Az alapítvány célja azonban alapvetően az együttműködés a turisztikai fejlesztéseket koordináló Magyar Turisztikai Ügynökséggel, hiszen egyetértenek a 2030-ig érvényes Turizmusfejlesztési Stratégiában kitűzött célokkal. Legalább 16 ilyen konkrét célt határozott meg az alapítvány – hangsúlyozta Princzinger Péter. Az egyik konkrét elképzelésük, hogy a szövetségek igényeinek megfelelő szakmai képzéseket szerveznének a jövőben.

Az eseményen ezután az utazási irodák két hazai érdekképviselete, a beutaztatókat tömörítő MABEUSZ, illetve a ki- és beutaztató irodás tagsággal egyaránt rendelkező MUISZ mutatkozott be. Kálmán István, MABEUSZ-elnök elmondta, hogy 20 tagja van a nyolc éve alakult szervezetnek, forgalmuk túlnyomó része Budapesten és környékén realizálódik.

A tagság körében végzett felmérés szerint a hazai beutaztató irodák forgalma tavaly 20-30%-kal nőtt, az ázsiai piacokról származó bevételei pedig megduplázódtak. A forgalom bővülésével a szolgáltatások árai is emelkedtek Budapesten, de a piac ezt elfogadja, emelte ki Kálmán István.

Újdonságként említette, hogy egyre több turistacsoport érkezik a Flixbus menetrend szerinti járataival, ugyanakkor álláspontjuk szerint nagy szükség lenne a piacon olyan 300-400 szobás szállodákra, akár Budapest külső kerületeiben, ahová nagy létszámú turistacsoportokat szériában lehetne elhelyezni.

Szükség lenne turistarendőrségre, amely ellenőrizne és eljárna a jogosulatlan idegenvezetők ellen. Támogatják egy legalább 4000 férőhelyes konferenciaközpont építését, a Bécs–Pozsony–Budapest körtúrák tudatos népszerűsítését, egy „free pi” (ingyenes WC) hálózat kialakítását Budapesten múzeumok és vendéglátó-egységek részvételével, és egy ingyenes fővárosi wifihálózatra is szükség lenne.

Problémaként jelölték meg a várbeli buszos behajtás anomáliáit, a lakosság turistabarát edukációja érdekében az alapfokú oktatásba is bevennék a turizmust.

Erdei Bálint, a közel 200 tagú Magyar Utazási Irodák Szövetsége elnöke elmondta, hogy a tagság éves összforgalma eléri a 170 milliárd forintot, ami a hazai szervezett idegenforgalom 82%-át jelenti. A szövetség körkérdésére adott válaszokból az derült ki, hogy az irodák többségének több mint 5%-kal nőtt a forgalma tavaly.

A tagság számára kiemelt cél a magas költésű, a színvonalas kulturális programok és az igényes gasztronómia iránt érdeklődő turisták hazánkba csábítása.

Erdei Bálint részletesen beszámolt arról, melyek a legnépszerűbb nyári és téli úti célok a magyar lakosság körében. Mint elmondta, évente mintegy egymillió honfitársunk veszi igénybe utazási iroda szolgáltatásait.

Elhangzott, hogy július 1-jétől szigorodnak az utaztatás szabályai, a MUISZ szerint ennek hatására nőni fog az utazási irodákat választó utazók száma, hiszen a korábbinál is nagyobb mértékű védelemben részesülnek majd az utazási csomagot vásárlók. A MUISZ azt javasolja a jogalkotóknak, hogy tegyék kötelezővé a különböző díjakat és illetékeket is tartalmazó teljes árak megjelenítését az ajánlatokban.

Princzinger Péter kérdésre válaszolva elmondta, hogy az alapítvány az alapítók befizetéseiből gazdálkodik, de pályázati forrásokra is számítanak, illetve az államtól is kaphatnak forrásokat közfeladatok átvállalása esetén. A szervezet működése teljesen transzparens lesz, szerződéseik elérhetők lesznek honlapjukon – ígérte meg az elnök.

Kapcsolódó cikkek