BGE50: Molnár, Flesch, Csizmadia a turisztikai közgazdászképzésről

„A múlt értéke, a jövő sikere – 50 éves a kereskedelmi és vendéglátóipari felsőoktatás" című konferencia utolsó szekciójában az előadók a turisztikai közgazdászképzéssel foglalkoztak.

Molnár Judit: Komplex tudásra van ma már szükség

„Van egy téma, ami szinte az összes szakmai rendezvényen szóba kerül: a digitalizáció” – kezdte előadását Molnár Judit, a MUISZ elnöke. Nem csoda, hiszen az internet és a modern technológiák a turizmus világát is átírták. Ha valaki jól beszél angolul, ma már gond nélkül tud magának foglalni repülőjegyet, szállást és akár a múzeumi belépőket is meg tudja venni. „Pár éve feltettük a kérdés: szükség van egyáltalán utazási irodákra? Szerintünk igen, össze is szedtünk néhány példát” – mondta Molnár Judit.

• Nagyon kell az utazási irodák szakértelme, amikor távoli, egzotikus országba menne az utas, ahol esetleg nem is latin betűket használnak.
• Akkor is az iroda mellett voksolnak az utasok, ha kedvezőbb áron vagy kedvező feltételekkel tud foglalni.
• Vannak olyan utasok, akiknek nincs idejük vagy kedvük az út megszervezésével foglalkozni, esetleg gyerekkel vagy idős hozzátartozóikkal utaznak.
• Sokan igénylik a biztonságot, hogy legyen egy telefonszám, amit vészhelyzetben felhívhatnak.
• Végül pedig a corporate utazások megszervezését is tanácsos utazási irodára bízni.

Molnár Judit: A jó szakember komplex tudással rendelkezik

Fotó: turizmus.com

Molnár Judit előadása második felében azt elemezte, milyen tudásra van szüksége annak, aki utazási irodában szeretne dolgozni. Elengedhetetlen a nyelvismeret, jártasság a földrajzban és a turisztikai szakmai ismeretek területén, valamint nélkülözhetetlen az általános műveltség is.

Az OTP Travelnél több szakmai továbbképzést tartanak a kollégáknak, és emellett kommunikációt és értékesítést is tanulnak. „Óriási hiba, ha az irodába érkező érdeklődő azt a kérdést kapja elsőként, hogy mennyi pénzt szán az utazásra. Bele kell „mászni” a fejébe, felmérni, mik az igényei, és csak akkor ajánlatot tenni” – említ egy példát Molnár Judit. A szakember arra is felhívta a fiatalok figyelmét, hogy ma már számítógépes ismeretek nélkül sem lehet boldogulni. Nemrég összeszámolták: 35-féle rendszerrel dolgoznak.

Hasonlóképpen nem egyszerű, de nélkülözhetetlen az adminisztráció, a számlázás, az áfaszabályok ismerete. A jogszabályok nem mindig egyértelműek, de a hatóság nyitott az együttműködésre. Végül, de nem utolsósorban egy jó szakembernek az online marketing területén is otthonosan kell mozognia. Összefoglalva: komplex tudásra van szükség, amit folyamatosan fejleszteni kell, követve a változásokat.

Flesch Tamás: Szép volt ez a közös ötven év

Az MSZÉSZ elnöke előadása első mondatában említette, hogy annak idején maga is itt végzett, sőt édesapja a legelső évfolyam tagja volt. Flesch Tamás azt mondja, szép emlékei vannak az intézményről, itt tanulta meg szakma szeretetét.

Mint őt és családját, az MSZÉSZ-t is szoros szálak fűzik a BGE jogelődjéhez, a KVIF-hoz és a BGE-hez is. Az idők során a két intézmény együtt fejlődött. Az MSZÉSZ-t 1968. március 30-án alapította 17 szálloda. Mostanra a 442 szálloda, 8 szállodavállalat, 36 étterem, 17 oktatási intézmény tagja szervezetnek, a társult tagok száma pedig 122. Elnökei közül Flesch Tamás Rózsa Miklóst és Niklai Ákost emelte ki, akik nemcsak az iparág, hanem a KVIF életében is fontos szerepet játszottak.

Flesch Tamás: Soha nem látott szállodaboom előtt állunk

Fotó: turizmus.com

1968 óta az ágazat is hatalmas fejlődésen ment át. A szállodák száma akkor 252 volt, mára pedig 1059. Ugyanebben az időszakban a szállodai szobák száma 9883-ról 61 539-re nőtt, a vendégéjszakák száma pedig 3,9 millióról több mint 23 millióra. Megváltoztak a küldőpiacaink is: 1968-ban az NDK, az NSZK és Csehszlovákia volt a top 3-ban, 2018-ban pedig Németország, az Egyesült Királyság és az USA. A 2008–2010-es válság után a hazai szállodaipar a nemzetközi átlagot meghaladó mértékben fejlődött, aminek köszönhetően beindultak a szállodai beruházások.

Az ágazat kilátásai is kedvezőek, a szakemberek a hazai szállodaipar további növekedésére számítanak. Az előrejelzések szerint a következő öt évben több mint 70 szálloda nyílik majd az országban mintegy 6500 szobával, ebből 45 Budapesten 5000 szobával. Ekkora szállodaboomot Flesch Tamás szerint még soha nem éltünk át, ráadásul jó minőségű, átgondolt koncepciójú szállodákkal bővül a kínálat. A főváros egyre trendibb, sok lehetőség van még benne. A kapacitások bővítését segíti a Kisfaludy-szálláshelyfejlesztési program is.

Az MSZÉSZ legnagyobb sikerei közül Flesch Tamás a Hotelstars Unionhoz való 2009-es csatlakozást és az áfa csökkentését tartja. Utoljára 1993-1994-ben volt ilyen alacsony az adószint, mint amekkora 2020. január 1-jétől lesz az 5+4 százalékos áfa bevezetésével lesz. A pénznek sok helye van, főleg bérfejlesztésre fordítják majd, de a szakember szerint nem elég a felújításokra költeni, be kell vezetni a jövő technológiáját is.

Csizmadia László: Volt egyszer egy főiskola

A szekció utolsó előadását Csizmadia László tartotta, aki 1993 és 2002 között főigazgatóként vezette az intézményt. Érzékelhető volt, hogy a kötődés a mai napig megmaradt, hiszen az ő előadását előzte meg és követte a legnagyobb taps. „Én csak a kolompot tartottam a nyakamban, egyedül nem tudtam volna mindezt elérni” – kommentálta a volt főigazgató a köszöntést.

Csizmadia László: Tovább emelkedik a képzés színvonala

Fotó: turizmus.com

Csizmadia László felidézte, hogy 1962-ben megalakult a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Felsőfokú Szakiskola, ami 1969-től új tantervvel Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola néven működött tovább. Mindig kulcskérdés volt az elméleti, gyakorlati és idegen nyelvi képzések megfelelő aránya. Utóbbi tette lehetővé idővel a szakmai tantárgyak idegen nyelvű oktatását és a nemzetközi szakmai kapcsolatok bővítését. Magyarországon először itt indult először turizmustanár-képzés, amibe gyakorló iskolákat is bevontak.

A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola a kilencvenes évek végére hazai és nemzetközi viszonylatban is elismert, keresett szakfőiskola lett. 2000-ben három főiskola összevonásával létrehozták a Budapesti Gazdasági Főiskolát, 2003-2004-ben pedig bevezették a bolognai rendszert. A korábbi főiskola egyetemi rangot kapott. 2020-tól ismét két félév lesz a gyakorlati idő a turizmus- és vendéglátás-képzésben, ami emeli a képzés színvonalát.