Faix Csaba: Covid-független turisztikai stratégiát készítünk Budapestnek

Még a februári Utazás kiállításon beharangozta a Budapest Brand Nonprofit Zrt. létrehozását Karácsony Gergely főpolgármester. Azonban cégszerűen csak november 1-jén kezdte meg működését, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) és a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. (BVA) egyesülésével. Miért húzódott el ilyen sokáig az indulásuk?

Ellenkezőleg. Azt gondolom, rekordgyorsasággal sikerült az egyesülést tető alá hozni, különösen, hogy a tulajdonosi döntések meghozatalára hivatott Fővárosi Közgyűlés lassabb működésre kényszerült a koronavírushelyzet miatt. A piacon is legalább ennyi ideig eltart két céget egyesíteni, az önkormányzati világban pedig, ahol sokkal szigorúbbak a szabályok, ez még inkább hosszadalmas folyamat. Időben tehát abszolút a terv szerint haladunk.

A főváros turisztikai, kulturális és marketingszervezetéről beszélünk, de e jelzők egyike sem szerepel az elnevezésében. Milyen meggondolásból született a Budapest Brand név, amelyből leginkább a márkaépítésre lehet következtetni?

Hosszas mérlegelés után választottuk ezt a nevet, fontos volt ugyanis, hogy idehaza és külföldön is mindenki számára érthető legyen, mivel Budapest lakóival és a külföldi turistákkal egyaránt kommunikálunk.

Egyik feladatunk, hogy láthatóságot adjunk Budapest érdekes helyeinek és izgalmas történéseinek, legyen ez a Tavaszi Fesztivál, a budafoki pincesor vagy a Naplás-tó, amelyről még a budapestiek legtöbbje sem hallott. Másrészt azon fáradozunk, hogy együttműködéseket alakítsunk ki a különböző piaci szereplők között, ezzel elősegítve olyan turisztikai ajánlatok létrejöttét, melyek idevonzzák a turistákat.

Szervezeti és gondolati szempontból is fontosnak tartottam, hogy a főváros ezen két cége egyesüljön, már ezzel a javaslattal pályáztam a BVA élére. Korábban mindkettő szervezett különböző eseményeket, de szervezési szempontból majdnem mindegy, hogy a CAFe Budapestről, a Duna-átúszásról vagy a karácsonyi vásárról van szó, a háttérben ugyanazokat a feladatokat kell elvégezni, a területfoglalási engedélyek beszerzésétől a fellépők meghívásáig. Tehát erős racionális érv szólt amellett, hogy egyesítsük a két különböző cégben meglévő erőforrásokat.

A másik érv az egyesülés mellett, hogy egységes márkaüzenetet juttassunk el Budapestről mind az itt élők, mind az ide látogatók felé, ami nem garantálható, ha ezt két szervezet párhuzamosan teszi.

Faix Csaba: A fővárosnak hatalmas digitális adóssága halmozódott fel a turisták felé

Fotó: Reviczky Zsolt

A Budapest Brand kapott-e plusz feladatokat és jogosítványokat, netán a turizmusra fordítható többletforrásokat jogelődjéhez, a BFTK-hoz képest? Remélheti-e a szakma, hogy az erőforrások összeadódásával növekszik az ágazat súlya, érdekérvényesítő képessége a Városházán?

Közszolgáltatási szerződéseinkben nem szerepel új terület a korábbiakhoz képest, viszont az a tény, hogy az eddig szétszórt helyen lévő feladatok egy helyre kerültek, azt mutatja, a formál logika szerint erősebb lesz az új szervezet, mint külön-külön lábakon állva.

A feladatok tehát alapvetően ugyanazok, egy jelentős változást leszámítva: a Budapest Brandben létrehoztunk egy erős digitális divíziót, amely korábban mindkét cégből hiányzott. A fővárosnak minden értelemben hatalmas digitális adóssága halmozódott fel, különösen a turisták felé. Például az első számú bevételi forrásunk, a Budapest Kártya csak fizikailag létezik, nem lehet okostelefonon használni, ami versenyhátrányt okoz a városnak. Ezen idő alatt, amíg gyakorlatilag áll a turizmus, megpróbáljuk ledolgozni a digitális lemaradást.

A forrásokról nehéz nyilatkozni, hiszen a főváros 2021-es költségvetése még csak most készül. A digitális fejlesztések finanszírozását értelemszerűen a Fővárosi Önkormányzat biztosítja, ilyen értelemben tehát kaptunk plusz pénzt, ahogyan korábban a BFTK plusz feladatai elvégzéséhez is mindig.

Budapest színének eddig leginkább a kéket tartottuk. Ehhez képest meglepő cégük közelmúltban bemutatott  logója: piros alapon körkörösen elhelyezett fehér pöttyök. Mit szeretnének kifejezni ezzel a formával?

Az új logónk az új ernyőarculat gondolatisága mentén készült, amit tavasszal választottunk ki a főváros cégeinek vizuális megjelenésére. Hangsúlyozom, ez nem Budapest logója, hanem a Budapest Brand Nonprofit Zrt.-é, az arculat részletes kidolgozása még folyamatban van.

A piros dinamikus szín, ugyanakkor jelzi a kontinuitást – korábban a BVA-nak is ez volt a színe. A pöttyök a városban már létező apró kis közösségekre és piaci szereplőkre utalnak, akiket szeretnénk összekötni. Ahogy azt már mondtam, az egyik kiemelt feladatunk, hogy együttműködéseket hozzunk tető alá, ezeket rendszerbe szervezzük, hogy messziről majd egy nagy egésznek, egységnek látszódjanak.

A BFTK-nál nyáron csoportos leépítés történt, ugyanakkor, úgy tudjuk, sok fiatal került az újonnan felállt céghez, akik életkoruknál fogva nem rendelkezhetnek számottevő szakértelemmel, kapcsolatrendszerrel a turizmusban. Mi indokolta ezeket a jelentős személyi változásokat?

Két, egymástól majdnem független oka van. Nyáron, amikor teljesen összeomlott a turizmus és párhuzamosan a mi bevételeink is eltűntek, reagálnunk kellett, miként működjünk tovább. Például, miután a Budapest Kártya értékesítése lényegében a nullára esett vissza, és várhatóan a következő, sőt az azt követő évben sem lesz akkora forgalom, mint korábban, nem volt tovább indokolt egy önálló kártyarészleget fenntartani. Ezért, mint termék, betagozódott a turisztikai divízió alá.Ezenkívül célkitűzésem, hogy a Budapest Brand működését, különös tekintettel a turisztikai részre, sokkal erőteljesebben hassa át a piaci, a sales típusú gondolkodás, mert ezek a kompetenciák korábban nem voltak kellően jelen a szervezetben. Most, amikor a piaci bevételeink jelentős része elvész, különösen fontos, hogy megpróbáljunk új forrásokat felkutatni.

A Budapestinfo Point irodahálózatában egyébként jellemzően olyan kollégák maradtak meg, akik már évtizedek óta dolgoznak nálunk, továbbá a turizmusfejlesztési és partnerségi divízió új vezetője is csaknem húszéves piaci múlttal rendelkezik. A fiatalok és a tapasztaltabb kollégák egészséges arányban dolgoznak a társaságnál.

A Budapest Brand Nzrt. új logója – piros alapon fehér pöttyök

Fotó: Budapest Brand Nzrt.

Mennyiben írta felül a koronavírus-járvány az elképzeléseiket, amiket eredetileg a Budapest Brand tevékenységéről, vagy a stratégiaalkotásról gondoltak?

Csak nagyon kis mértékben módosította. Régi adóssága a városnak Budapest turizmusstratégiájának megírása, ami független a koronavírustól, hiszen az utolsó 2006-ban készült. Ha lehet ezt mondani, egyetlen pozitív hozadéka a járványnak, hogy most van időnk végre ezzel foglalkozni. Nehézséget okoz, hogy jelenleg mindenki gondolkodását a Covid határozza meg, miközben egy olyan stratégiát kell megalkotni, amely a következő tíz évben – a pandémiától függetlenül – mércéül szolgálhat a főváros turizmusának fejlődéséhez.Számunkra egyszerre fontos mind az itt lakók, mind a turisták érdekeinek képviselete, s abban hiszek, hogy turizmusstratégia nem létezhet függetlenül a várostól. Ezért elvégeztünk egy márkakutatást, amelyben többek között megkérdeztük az itt élőket, mit szeretnek Budapestben, milyen hiányosságokat éreznek, mire helyeznének nagyobb hangsúlyt. Erre kell felépíteni a turisztikai szakmai stratégiát és létrehozni azt a rendszert, amely elősegíti, hogy a turizmus sokkal nagyobb mértékben tegyen hozzá a főváros gazdaságához és legyen szereplője annak az ökoszisztémának, amit az itt élő vállalkozások és emberek alkotnak. A minap munkába állt új turisztikai divízióvezetőnknek, Neustadtl Dánielnek a turizmusstratégia megalkotása lesz az első és legfontosabb feladata.

Valóban ez a bizonytalanságokkal teli időszak a legalkalmasabb a stratégia készítésére? Hiszen az általunk ismert turizmus már aligha tér vissza a korábbi formában, az pedig, hogy milyen lesz az új turizmus, ma még jobbára csak találgatás.

Éppen ez indokolja, miért kell most új turizmusstratégia. Az a kérdés, elég okosak vagyunk-e ahhoz, hogy megérezzük, milyen irányba kell fejleszteni, miként kell felkészülni a turizmus újranyitására. Ha tétlenül várunk, és ugyanazzal a kínálattal közelítjük meg a turistákat, mint idén márciusban, az borítékolja, hogy nem fogunk tudni jó pozíciót szerezni az újrainduló versenyben.

A kétségbeejtő jelen azonban az, hogy egyelőre senki nem dobott érdemi mentőövet a Covid és a határzár miatt padlóra került budapesti turizmusnak. A Budapest Brand a maga eszközeivel mivel tudja segíteni a vállalkozásokat, akiknek azonnali segítségnyújtásra lenne szükségük a túléléshez?

Azt már megtettük, amit saját hatáskörben meg tudtunk lépni. Jelentős fizetési könnyítéseket adtunk azon partnereinknek, akik a Covid miatt nem tudták rendezni fennálló tartozásaikat. Elengedtük a Budapest-pultok bérleti díját, kedvezményeket adtunk a tőlünk üzlethelyiséget bérlő vállalkozásoknak. A belföldi forgalomélénkítés céljából bevezettük a Budapest Restart Kártyát. Az elmaradó karácsonyi vásár helyett a kézművesek támogatására indított akcióval is a szolgáltatók segítése a célunk.

Üres Budapestinfo Point: vajon mikor térnek vissza újra a külföldi turisták?

Fotó: Práczky István

Mit mutatnak a Budapest Restart Kártya elindításának tapasztalatai a modellváltás lehetőségéről, a vidéken élők megszólításának esélyeiről, hogy oldódjon a külföldiek 90 százalékot meghaladó túlsúlya a turisztikai forgalomban?

Az elmúlt évtizedekben a főváros nem volt pozicionálva a vidék felé, nem lehet elvárni, hogy egy kéthónapos kampánnyal sikerüljön ezt elérni. Hosszú távú folyamat és rengeteg munka, hogy a belföldiek fejében is gyökeret verjen Budapest, mint úti cél. Nyilván van növekedési potenciál a belföldi turizmusban, de mivel a hazai bérek és a budapesti szállodai árak messze nincsenek arányban, a nemzetközi turizmus kiesését nem fogja tudni pótolni.

Viszont amíg nem indul újra a külföldi turistaforgalom, sokat tudunk tenni azért, hogy az itt élők kezdjék el más szemmel nézni, másképp használni a várost, tekintsenek rá élményeket adó helyként. Ennek jegyében kezdtük el megújítani azokat a platformokat, amelyeken kommunikálunk az ide látogatókkal és az itt élőkkel. Egyesítettük a social média csatornáinkat, megújítottuk a budapesinfo.hu-t. A helyi turizmus élénkítésére létrehoztuk az Énbudapestem.hu-t és a tematikus útvonalakat kínáló Sétáljvelünk.hu oldalt, mint turisztikai élményajánlatot.

A pandémia súlyosbodó második hulláma okán bevezetett, az üzemeltetést érintő újabb korlátozások miatt azok a turisztikai szolgáltatók is ellehetetlenülhetnek külső segítség nélkül, akik tavasz óta eddig még kitartottak, ha átmenetileg kapnak is kompenzációt. Mi lehet az a speciális program, ami ebben a példátlan helyzetben megoldást jelenthetne számukra?

Ahogy az egész gazdaságfejlesztés, úgy a szabályozói rendszer alakítása is a kormányzat kezében van. Muszáj újabb munkahelymegtartó és gazdaságvédelmi intézkedéseket hoznia a kormánynak, különben teljesen tönkremegy a turisztikai szektor. Olyan intézkedéseket várunk, mint például az elvitelre vásárolt ételek áfájának minapi csökkentése.

A fővárosnak nincs lehetősége járulékokat csökkenteni, és forrásai sincsenek egy turisztikai válságprogramhoz, még hitelt sem tud felvenni a kormány jóváhagyása nélkül. Budapestnek erős versenytársa Prága, és azt látjuk, hogy ott a cseh kormány jelentős mértékben segítette a turisztikai szolgáltatókat annak érdekében, hogy megtartsák a munkahelyeket és startra készen álljanak, amikor újraindul a turizmus.

Van már előremutató példa arra, hogy a budapesti turizmus érdekében képesek összefogni állami és fővárosi cégek, hiszen a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány, valamint a Magyar Kongresszusi Iroda stratégiai megállapodást írtak alá a főváros MICE turizmusának megerősítéséért október elején. A Budapest Brand Nzrt. felvállalná-e azt a feladatot, hogy közvetítő szerepet vállaljon az egymásra mutogató főváros és a kormány között a budapesti turizmus megmentése érdekében?

Mindenre készen állunk, amivel segíteni tudunk az itt működő turisztikai vállalkozásoknak. De a mi elsődleges felelősségünk, hogy a turizmus újraindulásakor Budapest látható és figyelemfelkeltő legyen, az üzenetünk átmenjen, a termékeink, rendezvényeink nemzetközi összehasonlításban vonzóak legyenek, megállják a helyüket, a turisták minden szempontból biztonságban érezzék magukat, és bármilyen távolinak is tűnik ez ma, de az overtourism helyi lakosokra kifejtett negatív hatásait majdan a jövőben el tudjuk kerülni.

Mivel számolnak, mikorra indulhat Budapesten újra a turizmus?

Úgy kalkulálunk, hogy az első Budapestre vonatkozó érdeklődések valamikor április-májusban fognak megjelenni. Értékelhető számú turistát augusztustól remélünk és bízunk benne, 2021 karácsonya és szilvesztere már eredményes lesz. A 2019. évi beutazó vendégéjszakaszámot várakozásaink szerint 2023-ra érhetjük el. A budapesti piaci szereplőkkel egyeztetve, beszélgetve azt látjuk, becsléseink nagyon hasonlóak, de az mindenesetre érdekes, hogy a nagy nemzetközi OTA-k (Online Travel Agency – a szerk.) sokkal pozitívabbak a főváros turizmusának regenerációját illetően, mint a magyar szolgáltatók.