Országnépszerűsítő kiadványokat javítanának ki a székelyföldiek

Albert Zoltán, a Székelyföld Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke levélben fordult Anca Pavel-Nedea ANT-elnökhöz, amelyben felajánlotta: kijavítják a magyar nyelvű anyagokat, hiszen a hibás fordítások rontják az ország megítélését a magyar piacon. A klaszter elnöke példaként egy, a magyarországi turistáknak szánt 35 oldalas kiadványt említett, amelyben Erdélyt mindössze négy oldalon mutatják be, a Székelyföldet pedig meg sem említik. Ráadásul az anyag tele van tükörfordításokkal, magyartalan megfogalmazásokkal, helyesírási hibákkal.

Albert Zoltán hangsúlyozta: a székelyföldieknek előnyt kell kovácsolniuk abból, hogy jobb hozzáférésük van a magyar piachoz, ráadásul a kétnyelvűség is kiaknázható.

A székelyföldi turisztikai szakember a levelében azzal érvelt, hogy az ANT elnöke egy közelmúltban tartott nagyszebeni szakmai találkozón elismerte, előnyt jelent a turizmusnak az ország soknemzetiségű volta.

Albert Zoltán példaként említette, hogy a Székelyföldre szervezett magyarországi autóbuszos kirándulásoknál minden esetben beiktatnak egy nagyszebeni, gyulafehérvári vagy segesvári pihenőt. Ezeknek a városoknak az idegenforgalma is profitál tehát a Székelyföld és Magyarország kapcsolatából. Hozzátette, hogy az észak-moldvai kolostorokhoz szervezett kirándulásokra utazó nyugat-európai turisták is a Székelyföldön pihenhetnek.

A szakember a román-magyar idegenforgalmi kapcsolatnak egy másik vetületére is felhívta a figyelmet. Elmondta: sok székely vállalkozónak van vendégháza a Duna-deltában, amelyekben magyar turistákat látnak vendégül. Az oda látogató magyarországi csoportokat rendszerint románul és magyarul is beszélő székely idegenvezető segíti.