Akár 6300 új szállodai szobával bővülhet Budapest kínálata 2022-re

Szabó Áron, Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatója a közösségi megosztáson alapuló szálláshelyek (STR) vendégei körében végzett 2019-es MTÜ-kutatás eredményeiről számolt be, melyet a Horwath HTL készített.

A komplex, Budapest fókuszú tanulmány elsősorban a jelenlegi helyzet felmérését célozta. Az előzmények kapcsán elhangzott: 2012 és 2014 között a fővárosi ingatlanpiacot érintő gazdasági változások teremtették meg a rövid távú lakáskiadás piaci térnyerését. A 2014–2018-as időszak soha nem látott kapacitásbővülést hozott a fővárosban az egyéb szálláshelytípusban, majd 2019-re telítődött a piac, ennek eredményeként a tavalyi évben a hozamszint már átlagos megtérülést ért csak el.

52 ország turistáinak bevonásával készült a közösségi megosztáson alapuló szálláshelyek vendégei körében végzett kutatás

Fotó: turizmus.com

Az adatokból jól látható, hogy az STR típusú szálláshelyek iránti érdeklődés az utóbbi években egyenes arányban nőtt a budapesti repülőtér forgalmának bővülésével – mutatott rá Szabó Áron.

A kultúrafogyasztás a legfőbb motiváció

Az STR szálláshelyek vendégei körében végzett kérdőíves felmérés 52 ország turistáinak bevonásával 2019 szeptember–októberében készült. A válaszadók 76 százaléka 34 év alatti, így a kutatás elsősorban az Y és Z generáció utazási szokásairól ad képet.

Amint a felmérésből kiderült, a budapesti magánszálláshelyek vendégei átlagosan 3-4 éjszakára érkeznek, többségük párban. A szálláshely kiválasztásánál a legfontosabb szempont a lokáció, a kedvező ár a második helyre került. A lakás stílusa, a vendéglátó személye kevéssé játszik szerepet a döntésben. A válaszadók zöme megerősítette, hogy az STR típusú szálláshelyek jobban megfelelnek az igényeiknek, mint egy szállodai szoba.

A válaszadók többsége azért Budapestet választotta úti célnak, mert „kedvező árú desztináció", 40 százalékuk pedig ismerős ajánlására érkezett ide. Cáfolva az általános feltételezést, csak 15 százalékuk mondta azt, hogy a buli és a szórakozás kedvéért jött a magyar fővárosba. A megkérdezettek 61 százaléka a helyi kultúra iránti érdeklődést jelölte meg az utazás elsődleges céljának. A második-harmadik helyen, szinte azonos eredménnyel, a szórakozás (12%), illetve a bor és gasztronómia (11%) iránti érdeklődés szerepelt.

A felmérésben szereplők 56 százaléka rendszeresen közösségi megosztáson alapuló szálláshelyet választ, és 59 százalékuk ajánlaná ismerőseinek ezt a szálláshelytípust. A két legnépszerűbb foglalási csatorna az Airbnb (58%) és a Booking (33%).

Cél a piac fehérítése

Szabó Áron kiemelte: kiemelt kormányzati szándék a szálláshelypiac fehérítése; többek között az NTAK bevezetése is ezt a célt szolgálja.

Fontos tudnivaló, hogy a 2019 júniusában módosult 239/2009 (X.20.) Kormányrendelet bevezette a magánszálláshely fogalmát, megkülönböztetve azt az egyéb szálláshelyektől. Az üzemeltetési kritériumok között immár szerepel az igénybe vevők vagyoni és személyi biztonságára vonatkozó előírások betartása is, aminek biztosítása a szolgáltató felelőssége és kötelezettsége. Ezt kiegészítve 2020-tól a helyszíni hatósági ellenőrzések is nagyobb hangsúlyt kapnak.

52 új szálloda nyílik Budapesten

Indra Dániel, a KPMG Tanácsadó Kft. ingatlan-, szabadidős és turizmusfejlesztési csoportjának igazgatója a főváros szállodafejlesztéseiről készített friss kutatás eredményeit osztotta meg a kerekasztal résztvevőivel. A 2019 szeptemberében zárult adatfelmérést, amely a 2022-ig tartó időszak beruházásairól ad pillanatképet, az MTÜ felkérésére készítette a KPMG.

Tavaly hét új szállodával bővült a főváros kínálata

Forrás: KPMG

Az elemzésből látszik, hogy 2019-ben hét új szállodával bővült a főváros kínálata, 2020-ban tizenhét, 2021-ben tizenöt, 2022-ben hat, 2022 után pedig további öt hotel nyitása várható – így valószínűleg 2022 után akár 52 új szállodában összesen 6296 új szobával növekszik a budapesti férőhelyek száma.

A helyszínválasztások kapcsán az igazgató elmondta: úgy tűnik, az ingatlanfejlesztők biztosra mennek, leginkább a belvárost veszik célba – 46 hotel fejlesztése Pesten, öt Budán várható, az agglomerációban mindössze egy szálloda épül. A beruházások nagy része a Nagykörúton belül helyezkedik el.

A fejlesztések döntő többsége a leisure szegmenst célozza, jellemzően 4 csillagos kategóriában, az 52 új hotel építtetőjének egyike sem gondolkodik kifejezett konferenciahotel típusú beruházásban.

A tervezett fejlesztések döntő többsége a szabadidős szegmenst célozza, jellemzően 4 csillagos kategóriában

Forrás: KPMG

A turizmus erősödésének és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a válaszadók zöme jó megtérüléssel számol a szállodaépítéseknél. Ráadásul az új szállodák számára az is kedvező a piacon, hogy Budapesten még mindig kevés a nemzetközi márkához tartozó szálláshely.

Lifestyle hangulat funkcióváltással

Általános tendencia, hogy a szállodaipari befektetők a jó elhelyezkedésű, belvárosi helyszíneket keresik. Mivel a belső kerületekben kevés az üres telek, ezért vagy lebontják a régi bérházakat, vagy felújítják azokat. A 2022-ig tervezett beruházások 65 százaléka épületátalakítás funkcióváltással.

Sok a műemlék vagy műemlék jellegű épület is, ami különleges hangulatú szállodák kialakítására ad lehetőséget. A nemzetközi trendeknek megfelelően a szobák mellett nagy hangsúlyt kapnak a közösségi terek is, az utazók egy új típusa számára ez kiemelten fontos. Egy különleges épület, egy jól kitalált koncepció, tetőkert vagy egyedi építészeti megoldás mind versenyelőnyt jelenthetnek. Az is elképzelhető, hogy az ilyen típusú, fiatalosabb lifestyle hotelek a jövőben a magánszálláshelyektől is elvonhatják a kereslet egy részét – tette hozzá az igazgató.