Az osztrák, német, amerikai és szlovák látogatók költik nálunk a legtöbb pénzt

Forrás: turizmus.com

 2015. november 16. 14:38

A turizmus idei sikereiről szóló híradások, szakmai értékelések szinte kivétel nélkül a kereskedelmi szálláshelyek külföldi és belföldi vendégforgalmát elemzik, kevesebb szó esett eddig az utasforgalom alakulásáról és a hozzánk látogatók költéséről.

A Központi Statisztikai Hivatal mérése szerint az első fél évben Magyarországra látogató közel 21 millió külföldi utas fogyasztása 683 milliárd forintra becsülhető, ami úgy jelent 8 százalékos bővülést, hogy a forint árfolyama az első fél évben 6 hónapos összevetésben még gyengült is 1 százalékkal. A 21 millió utasnak persze csak 40-42 százaléka érkezett turisztikai motivációval, ám ezek a látogatók sokkal több árut vásároltak és főleg jóval több szolgáltatást vettek igénybe, mint az egyéb céllal érkezők, összesen 510 milliárd forint értékben, ami 80 százalékos részesedés. A teljes utasforgalom 135-141, a „klasszikus” turizmus 100-105 milliárd áfabevételt jelenthetett a magyar gazdaságnak.

 

Az utazók jellegzetes csoportjai – eltérő motivációs indítékaiknak megfelelően – nagyon különböző fogyasztási mintákat követtek.
A több napra, szabadidős céllal érkezők, akik az összes turisztikai motivációval utazók felét tették ki, az utazáshoz kapcsolódó kiadások háromnegyedét, összesen 392 milliárd forintot hagytak Magyarországon. A külkereskedelem jelentős élénkülésével összhangban közel 76 milliárd forint volt a többnapos üzleti utasok fogyasztása, ami 21 százalékos gyarapodást mutatott. Ez utóbbiak vezetik az egy főre jutó költés ranglistáját a maguk 135 ezer forintos kiadásaival.

A hazai fogyasztás szempontjából – sok minden más mellett annak áfatartalma miatt – jelentősnek ítélhető az a 61 milliárd forint, ami a sorban harmadik csoport, az egynapos bevásárló utasoktól származik. Az egynapos utazók között nagyon jelentős a turisztikai motivációval érkezők számának 17 százalékos gyarapodása, a vele járó 42 milliárdos fogyasztással. Róluk azt lehet feltételezni, hogy ez a csoport a határ közeli, elsősorban gyógyszolgáltatásokat nyújtó fürdők környezetében – a Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön – jelenik meg.

A mindenekelőtt munkavégzési céllal naponta utazó határ menti ingázók, akiknek száma a határátlépéseket számolva 990 ezerre tehető, 36 milliárd forintot költenek Magyarországon, míg a gyakorlatilag alig-alig megálló egynapos átutazók, akik az összes utas 28-30(!) százalékát tehetik ki, 32 milliárd forintot hagynak nálunk.

A legfontosabb küldő országok közül az osztrákok költik a legtöbb pénzt, 82 milliárd forintot Magyarországon, ebből azonban „csak” 60 milliárd a turisztikai költés. A turisztikai céllal utazók között a németek vezetnek 69 milliárddal. Ha azt vesszük figyelembe, hogy egy utazóra átlagosan mekkora költés jut, ezt a rangsort az orosz turisták vezetik 237 ezer forinttal, őket az amerikaiak (230 ezer), a hollandok (145 ezer) és az egyesült királyságbeliek (143 ezer) követik. A németek a hetedikek, az osztrákok a kilencedikek ebben a rangsorban.

 

Az első féléves adatok mind azt bizonyítják, hogy a turisztikai szolgáltatók és a magyar költségvetés egyértelmű nyertesei a turisztikai kereslet élénkülésének.

dr. Probáld Ákos,
a KSH nyugalmazott  főosztályvezetője