Eltérő értékelések a Turisztikai Célelőirányzatról

Az MTI december 31-én tudósított arról, hogy az NGM turisztikai helyettes államtitkára elmondta: a turizmus közel 5 milliárd forintos kerettel szerepel a 2015-ös költségvetésről szóló törvényben, ami azt jelenti, hogy több mint 2 milliárd forinttal több jut jövőre (2015-ben - A Szerk) az ágazatra.

Amennyiben pusztán a költségvetési törvényben a Turisztikai Célelőirányzatra, pontosabban azon belül turizmusra fordítható összeget nézzük (2013 végén a törvényben 9,9 milliárddal szerepelt a TC, de abban még benne volt a mintegy 7 milliárdos Forma 1 támogatás is - A Szerk), akkor nyilván helytálló az NGM értékelése.

De, ismert az a tény is, hogy a turizmusért is felelős parlamenti bizottság nem volt elégedett a 4,9 milliárdos TC tervezettel. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága ezért a költségvetési vitában beterjesztett egy módosító indítványt, amely 1,2 milliárd forintos többletet biztosított volna a TC-nek. Ez végül nem került elfogadásra.

Hadd emlékeztessük olvasóinkat arra is, hogy a turisztikai szakmai szervezetek, közöttük a szállodások szövetsége nem ennyire elégedett a nemzeti marketingre szánt költségvetési forrással. Az MSzÉSz egyenesen  a TC megduplázását javasolta a közelmúltban.

Nagy kérdés, hogy év közben sikerül-e majd többletforráshoz jutni, akár uniós pénzből, akár más költségvetési keretből, ahogyan az történt nem egy alkalommal az elmúlt években?! Így például, 2014-ben, a turizmusra fordítható, mintegy 2,9 milliárd forintnyi TC mellé sikerült még szerezni, további, mintegy 2 milliárdot. Ha idén is sikerülne hasonló nagyságrendű kiegészítést szerezni, akkor máris 6,9 - 7 milliárd forintnyi összegről beszélhetnénk.

Az MTI beszámolt még arról is, hogy Ruszinkó Ádám nem csak a TC-ről szólt. Azt is elmondta: reményeik szerint a turizmusban tapasztalt kedvező idei tendenciák tartósak maradnak, megteremtve többek között a bérfejlesztés alapjait a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban.

Az helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kormányzat és a parlament döntésével a SZÉP-kártya megőrzi kedvezményes adózását és jobb helyzetbe is sikerült hozni. Évi 200 ezer forint feletti összértékű béren kívüli juttatás felett - 450 ezer forintos felső határig - kizárólag SZÉP-kártya feltöltés választható a legkisebb adóteherrel - ismertette. A kártyabirtokosok száma az idén júliusban átlépte az egymilliót, az év első tizenegy hónapjában az előző évihez képest 8 százalékkal többet, 67,5 milliárd forintot költöttek a SZÉP-kártyákról. A feltöltések még ennél is nagyobb mértékben bővültek. Ez pedig - jegyezte meg szerkesztőségünk külön érdeklődésére a helyettes államtitkár - a belföldi turizmus további erősödését vetíti előre.

A helyettes államtitkár emlékeztetett: kinevezésekor az ágazat szereplői közötti partnerség megerősítése, a turizmus hazai és nemzetközi lehetőségeinek mind teljesebb körű kihasználása mellett fő célkitűzésként a szolgáltatási színvonal emelésének támogatását nevezte, hiszen jelentős mértékben ezen múlik az ágazat versenyképessége. "Az a szolgáltatás és szolgáltató érhet el sikereket, azoknak a termékeit, szolgáltatásait fogják keresni, akik folyamatosan magas minőséget képviselnek, illetve azok a települések lesznek sikeresek, ahol a szolgáltatók jól tudnak együttműködni" - mondta.

Kitért arra is, hogy a 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználásáról szóló operatív programok jelenleg jóváhagyás alatt állnak Brüsszelben. A turizmus a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) szerepel - ha nem is önálló prioritásként, ahogyan azt sokan szeretnék - jegyezte meg szerkesztőségünknek Ruszinkó Ádám. Elsősorban országos és nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális értékeket lehet uniós forrásból támogatni, hogy vonzóbbak, látogatottabbak legyenek.
A brüsszeli egyeztetések eredményeként az új uniós költségvetési időszakban továbbra is felhasználhatóak EU-s források a turisztikai fogadóterületek fejlesztésére. Újdonság, hogy turisztikai marketingakciókra is fel lehet használni a forrásokat. Ezek a támogatások a gazdasági tárca háttérintézményeként működő Magyar Turizmus Zrt. külpiaci marketingforrásait is bővítik - mondta.

Egy másik kiemelt terület az országos és nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális örökségek tematikus hálózatainak fejlesztése, ami az önmagukban szerényebb vonzerővel rendelkező látványosságok megyehatáron átívelő összekötését, hálózattá szervezését jelenti. Ide tartoznak a kulturális, vallási tematikus utak, a kerékpáros, természetjáró, lovas, vízi hálózatok, amelyek így egységes megjelenésű útvonallá fejlesztve, újszerű élményeket jelenthetnek a turistáknak - tette hozzá.

Közölte: a gyógyhelyeken a vállalkozások és az önkormányzatok közös akcióira épülő infrastrukturális és esztétikai fejlesztésekkel azt szeretnék elérni, hogy ezek a települések nemzetközi elismertsége erősödjön, felzárkózzanak a külföldi versenytársakhoz. A kis- és középvállalkozások által tervezett szolgáltatásfejlesztéseket a szálláshelyek, vagy a vendéglátás területén az Európai Bizottság iránymutatása alapján pénzügyi eszközökkel - például hitel - fogják támogatni.