Spórolással és állami támogatással küzdenek a rezsidémon ellen a román szállodások
„A tél folyamán sok kis szálláshely, panzió be fog zárni, de egyelőre nem látom, hogy nagyobb szállodák, üdülőkomplexumok, fürdők, wellness-központok, vendéglők lakatot tegyenek a bejáratra” – mondta lapunknak Călin Ile, a Romániai Szállodaipari Szövetség (FIHR) elnöke.
Tény, hogy - akárcsak idehaza - a szomszédos országban is drasztikusan megugrottak az energiaszámlák, a tömeges bezárási hullám ugyanakkor egyelőre elkerülte a romániai szállodákat, fürdőket és vendéglőket, és a szakmán belüli hangulat sem jelez kilátástalanságot. A szolgáltatókat képviselő több szakmai szervezet együtt, folyamatosan és közvetlenül egyeztet a Turisztikai és Vállalkozói Minisztériummal (MAT) a magas energiaköltségből fakadó problémák megoldása érdekében.
A helyzet súlyosságára persze jelzi, hogy Segesváron például a kis szálláshelyek, panziók sorra zárnak be télire és küldik kényszerszabadságra az alkalmazottaikat, jelenleg 80 százalékkal kevesebb szálláshely áll rendelkezésre a városban, mint a dübörgő nyári hónapokban.
Nagyvárad mellett, a magyar határ szomszédságában, Félixfürdőn a négycsillagos President Hotels & Resort öt szállodát üzemeltet kinti és benti medencékkel, wellness-részlegekkel. Dumitru Fechete, a komplexum igazgatója konkrét energiaköltség-adatokkal szolgált a Turizmus.com-nak: földgázt nem használnak, hőszivattyúkat állítottak be, a villamosenergia-számlájuk pedig 2021 nyarán átlag 130-150 ezer lej (10,92-12,6 millió forint) volt, idén viszont a háromszorosára, 400-450 ezer lejre (33,6-37,8 millió forint) ugrott. A komplexum havi fogyasztása általában 300 MWh, és amíg 2021-ben 0,43-0,5 lejt (36-42 forint) fizettek 1 kWh-ért (= 1.000 MWh), 2022 nyarán már 1,33-1,5 lejt (111-126 forint).
A szállodáik január-szeptember között 80 százalékos telítettséggel üzemeltek, és az októberi forgalmuk jobb volt, mint 2019-ben. Némiképp emelniük kellett az áraikat, ugyanakkor vállalták a jövedelmezőség csökkenését, mert ellenkező esetben a drága szobák, szolgáltatások távol tartották volna a vendégeket. Igyekeznek előre menekülni és optimizálni az energiafogyasztást, de tovább bővítik a napelemek számát is.
Habár a President-szállodacsoport nem használ földgázt, ennek az ára Romániában megháromszorozódott az elmúlt bő egy esztendőben, és miközben a hatósági gázár a lakosság esetében nincs a fogyasztási mennyiséghez kötve, cégek esetében már igen. Mindez aztán bonyolult kalkulációkhoz vezet, és gyakorlatilag az ár attól függ, akárcsak Magyarországon, hogy a szállodák, fürdők milyen szerződéseket kötöttek a szolgáltatójukkal, ezek mikor járnak le. Az állam viszont megtéríti az energiaszolgáltatóknak a piaci és a hatósági ár közötti különbséget.
Iulia Tasie, a tengerparti Ana Hotels Hotel Europa & Health Spa Eforie Nord igazgatónője lapunknak elmagyarázta, hogy amíg szeptemberben egy lejt (kb. 84 forint) fizettek 1 kW áramért, most 2,5-szer többet. Nem titkolta, napi „harcot” kénytelen folytatni az energiaszolgáltatókkal, s most októberre már oda jutottak, hogy áramra, földgázra akár egyszerre több szolgáltatóval is szerződnek. Sajnos a szolgáltatók egyre kevésbé hajlandóak szállodákkal, fürdőkkel ársapkás szerződést kötni, mert késve kapják meg az állami kompenzációt.
 |
|
Europa Hotel, Eforie Nord |
Tasie elmondta, az energiaárak elszabadulása a turizmust sújtja a leginkább. Ők is újabb beruházásokkal próbálnak faragni az energiaszámlákon, de azt is megkövetelik az alkalmazottaktól, hogy pont úgy oltsák le a lámpát a munkahelyükön, mint otthon.
A romániai vendéglátás viszonylagos optimizmusát arra is alapozza, hogy szeptember végén a szakmai szervezetek és a szaktárca megegyeztek, hogy a költségek növekedését az állam kompenzálja. Az erről szóló dokumentum elkészült, és várhatóan hamarosan a kormány asztalára kerül. A 750 millió eurós támogatási keretösszegből vendéglőket, szállodákat lendítenének túl a nehézségeken, a majd kiírandó pályázati úton. Két típusú kompenzációra lehet majd pályázni: az egyik a megnövekedett bérek, bérleti díjak, alapanyagok (a drágulás 25%-át térítenék meg), a másik az energiaköltségek emelkedése (a számlák 30%-át fizetnék vissza). Akár mindkettő is igényelhető, és egy pályázó maximum 500 ezer eurónak megfelelő támogatást kaphat.
