Újjászületés a hegyek között, a nemzeti kegyhelyen

A búcsújárás lehetőségeinek még jobb biztosításával, csodálatos környezetben várja a látogatókat a közeljövőben megújuló Szentkút.A rekonstrukciós munkálatok eredményeként a kegyhely 21. századi színvonalú, komplex vallásturisztikai központtá alakul át, megőrizve a hely korábbi értékeit, csendjét, békéjét.

Megújult a ferences szerzetesek által működtetett Mátraverebély–Szentkút, a római katolikusok leglátogatottabb magyarországi kegyhelye. A festői hegyvidéki környezetben fekvő búcsújáróhely több mint 800 éve fogad zarándokokat, és az idők során a vallási turizmus egyik jelentős hazai bázisává nőtte ki magát, amely az idei fejlesztéseknek köszönhetően még több hívőt és érdeklődőt vonzhat a jövőben.

A zarándokok sokasága miatt már 1210-ben templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. A zarándokhely látogatottsága az évszázadok folyamán folyamatosan nőtt, 2006-ban pedig Erdő Péter bíboros, prímás Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította a búcsújáróhelyet. A rekonstrukció fő céljaként azt tűzték ki, hogy az ideérkező zarándokok lelkipásztori ellátása olyan környezetben történjen, amely segíti a hitélet elmélyülését és újabb lehetőségeket kínálhat fel a zarándokok istenkapcsolatának előmozdítására.

A kegyhely építészetileg is egységes arculatot kap, és az üzemeltetés alkalmazza a környezetkímélő technológiákat. Ennek szellemében szépül meg a basilica minor ranggal bíró műemléki védettségű barokk kegytemplom, rehabilitálják a rendházat és annak udvarát, emellett pedig rendezik a zarándokok gyülekező helyét és a szabadtéri misézőhely liturgikus terét is. A felújítás egyik leglátványosabb eleme a kegyhely szabadtéri oltárának mozaik díszítése, amely Marko Ivan Rupnik szlovén művész és jezsuita szerzetes vezetésével született meg. A műalkotás mozgalmas kompozícióban jeleníti meg a magyar szenteket, Szent István király ország-felajánlását és a Szűzanya életének eseményeit.

Kiemelt jelentőséggel bír a szent kút rendezése, amely a szabadtéri oltárral átellenben található. Az 1100-as években itt történt az első csoda, egy a Szűzanyának tulajdonított csoda során a néma pásztorgyerek visszakapta beszélő képességét, ezért hívják a helyet szent-kútnak.  A templomtól 500 méterre található egy másik forrás, amit Szent Lászlóról neveztek el, mivel az elbeszélések szerint maga a lovagkirály fakasztotta, akinek csapatára rátört az ellenséges lovasság. Noha a menekülés útját egy széles és mély szakadék vágta el, a király Szög nevű paripája egy szökkenéssel átugrotta a szakadékot, patája nyomában pedig vékony sugárban víz bugyogott fel.

A szent kúthoz számtalan csodálatos gyógyulás fűződik, amelyek valódiságát 1700-ban XI. Kelemen pápa is elfogadta. Nem meglepő, hogy a kegyhelyet a mai napig tízezrek keresik fel nagyobb búcsúk alkalmával. A főbúcsú Nagyboldogasszony napjára, augusztus 15-ére esik, de kiemelkedő eseménynek számít a szeptember 8-ai Kisasszony napi búcsú is. Ilyenkor az ünnepi körmeneten sokan népviseletben vesznek részt, így a sokadalomban egymás mellett láthatók a különböző települések merőben eltérő szín- és formakincset őrző ruházatai.

A gyalogos zarándoklatok hagyománya a kilencvenes évek elejétől fokozatosan erősödik. Napjainkban évente körülbelül 200 ezer zarándok látogatja a szentélyt. A fejlesztéseknek köszönhetően a látogatók számára még otthonosabbá válhat a kegyhely, az akadálymentesítés, a zarándokszállás vagy a közösségi terek kialakítása kényelmesebbé teszik szentkúti tartózkodásukat.

Egyéb különlegességekkel is találkozhatnak majd a Szentkútra érkezők. Ilyen például a szentföldi oltár, ami a gyóntatóudvarban álló, felújított Penitencia-kápolnában kapott elhelyezést. A Nápolyban készült márványalkotás közel egy évszázadig szolgálta a liturgiát a jeruzsálemi Szentsír-bazilikában, közel Jézus keresztre feszítésének helyéhez. A szentföldi ferences kusztódiának köszönhetően ez az oltár lett az egyik ékessége a második világháború előtti években épülő hűvösvölgyi Szentföld-templomnak, majd az ötvenes években az államosítások idején kimenekítették az oltárt a templomból, és a Margit körúti rendházban őrizték. A Fájdalmas Anya szobrán a Magyar Korona stilizált mása látható.

További érdekességet képviselnek a kegytemplom feletti hegyoldalon elhelyezkedő remetebarlangok, amelyekben a 18. században éltek szerzetesek. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterciek látták el, és a ferencesek a török időkben kezdtek részt venni a búcsúscsoportok vezetésében és a lelkipásztori szolgálatban. 1772-től már ők a szentkút lelkipásztorai, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor.