Uniós főtanácsnok támadja a SZÉP-kártyát
Yves Bot úgy látja, hogy a vállalkozások letelepedési szabadságát jogellenesen korlátozza az a magyar jogszabály, amelynek értelmében a külföldi vállalkozások fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát. A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a magyar törvény a kártyakibocsátás követelményéül támasztja, hogy a cégeknek Magyarországon kell elsődleges telephellyel rendelkezniük.
„Az (uniós) irányelv kifejezetten tiltja a szolgáltató elsődleges vagy másodlagos telephely közti választásának szabadságára vonatkozó korlátozásokat, különösen pedig a szolgáltatót terhelő azon kötelezettséget, hogy elsődleges telephelye az adott állam területén legyen" – emlékeztet az állásfoglalás.
A francia jogász szerint az is sérti az uniós jogot, hogy csak részvénytársaságok vagy kft.-k végezhetnek ilyen tevékenységet, mert a tagállamok nem írhatják elő, hogy a szolgáltató milyen formában működjön. Bot úgy véli, hogy az is ellentétes az uniós szabályokkal, hogy SZÉP-kártyát csak azok bocsáthatnak ki, akiknek minden nagyvárosban van ügyfélszolgálati irodájuk.
„A tagállamok nem korlátozhatják a más tagállamban letelepedett szolgáltatók szolgáltatásnyújtásának szabadságát annak előírásával, hogy azok a területükön telephellyel rendelkezzenek" – írja erről indítványában az uniós bíróság jogásza.
A főtanácsnok állásfoglalása szerint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak az Erzsébet-utalvány kibocsátására vonatkozó monopóliuma ellentétben áll a letelepedés és szolgáltatásnyújtás alapszabadságával. Yves Bot megjegyzi, hogy az uniós szabályozás célja kimondottan nem a monopóliumok lebontása, de miután az alapítvány tevékenységét ellenszolgáltatás ellenében végzi, ezért olyan gazdasági tevékenységnek minősül, amelyre vonatkoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezései. A monopólium a jogász szerint egyrészt lehetetlenné teszi a vállalkozások számára az érintett piachoz való hozzáférést, másrészről pedig megakadályozza olyan vállalkozások Magyarországon való letelepedését, amelyek ilyen utalványt kívánnának kibocsátani.
A főtanácsnoki indítvány még nem ítélet, és nem is kötelezi a bírákat döntésük későbbi meghozatalakor. A főtanácsnok feladata, hogy független jogi álláspontot fogalmazzon meg a jogvitában.
NGM: A kormány elkötelezett a szigorú követelmények mellett
A kormány a SZÉP-kártya kibocsátási feltételeit az európai uniós joggal összhangban határozta meg, az ezzel kapcsolatos uniós vitában kialakult helyzetet pedig az idén év végére vagy 2016 elejére várt jogerős ítélet után fogják érdemben értékelni – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az NGM válaszában kiemelte: nem kíván "az indokoltnál nagyobb jelentőséget tulajdonítani" a francia főtanácsnok indítványának, amely az Európai Unió Bírósága előtt zajló, francia utalványforgalmazó cégek által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást követő pernek csupán egy belső, köztes dokumentuma. Ez egy jogi vélemény, amely az ítéletet meghozó bíróság döntésére semmilyen kötelező hatással nincs – vélekedik a minisztérium. A helyzetet akkor fogják érdemben értékelni, ha a jogerős ítéletet látják; ez ismereteik szerint csak 2015 végére, vagy 2016 elejére várható.
A tárca tájékoztatása szerint a SZÉP-kártya esetében a per kizárólag azt a kérdést érinti, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük a SZÉP-kártyát kibocsátó vállalatoknak. A feltételek mindegyike azt hivatott garantálni, hogy a kártyát használó mintegy 1,2 millió munkavállaló pénze biztonságban legyen, olyan kibocsátó vállalatoknál, amelyek stabil pénzügyi háttérrel, jelentős szakmai tapasztalattal, és országos lefedettségű ügyfélszolgálati hálózattal rendelkeznek.
A kormány szükségesnek tartja, hogy a kártyakibocsátó a stabil pénzügyi háttér biztosítékaként rendelkezzen legalább 100 ezer kibocsátott bankkártyával, legalább 25 ezer kibocsátott elektronikus utalványkártyával és legyen ügyfélszolgálata minden 30 ezer főnél népesebb magyar településen. Mind a jelenleg évi 70 milliárd forintot SZÉP-kártyákon keresztül elköltő munkavállalók, mind a mintegy 30 ezer elfogadóhely biztonságát szolgálja, hogy a kártyakibocsátókkal szemben támasztott követelmények maradéktalanul teljesüljenek – olvasható az NGM reagálásában.
Az NGM szerint bármilyen ítélet is születik, a kormány elkötelezett a szigorú követelmények mellett. A főtanácsnok mostani jogi véleményétől függetlenül a per kimenetelének a kártyabirtokosokra semmilyen negatív hatása nem lehet – teszik hozzá.
