Zavar az éttermi számlákon

Mint ismert, az idén júniusban elfogadott módosítás szerint jövőre 18 százalékra, 2018-tól pedig 5 százalékra csökken az étkezőhelyi vendéglátásban (éttermi, mozgó vendéglátásban) árusított ételekre és helyben készített, nem alkoholtartalmú italokra alkalmazandó áfakulcs. Ugyanezen forgalom után 2018-tól 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást kell majd fizetniük a vendéglátóhelyeknek.

A módosítás hatásaival a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, valamint a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) is foglalkozott. Mint azt képviselőik, Kovács László MVI-elnök és Gál Pál Zoltán VIMOSZ-elnök elmondták, nagyon pozitív előrelépésnek tartják az áfacsökkentést, de az új szabályozás több ponton nem szerencsés, a vendéglátó ágazat jelentős részének nem hoz érzékelhető javulást, mi több, kaotikus helyzeteket idézhet elő.

A szakmai szervezetek a törvénymódosítással kapcsolatos észrevételeiket és javaslataikat eljuttatták Bienerth Gusztáv turizmusért felelős kormánybiztoshoz is. Információink szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség vizsgálja az észrevételekben megfogalmazott módosítási javaslatok költségvetési hatásait.

Mi számít helyben készítettnek?

Az egyik probléma, amire a szakmabeliek rávilágítanak, hogy a nem helyben készített alkoholmentes italokkal kapcsolatos megfogalmazás nem egyértelmű. A citromkarikával felszolgált üdítő példáját hozzák fel, amit helyben és nem helyben készített italnak is lehet minősíteni, ezért nem világos, hogy a normál vagy a csökkentett áfakulcsot kell alkalmazni rá.

A konkrét példával kapcsolatban szerkesztőségünk kikérte a NAV álláspontját, eszerint a helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe olyan italok tartoznak, mint például a gyümölcsből, zöldségből helyben préselt vagy facsart innivaló, továbbá a helyben készített alkoholmentes turmix, limonádé, tea, kávé. A palackos üdítő nem válik helyben készített itallá pusztán azáltal, hogy a kitöltése után az étterem citromkarikával ízesíti vagy díszíti a poharat.

A szakmai szervezetek azonban úgy vélik, hasonló kérdések bármikor felmerülhetnek, ezért sokkal egyszerűbb lenne, ha a törvény nem tenne különbséget a helyben és a nem helyben készített alkoholmentes italok között, és a szabályozás általánosan, valamennyi alkoholmentes italra vonatkozna. Amennyiben pedig erre nincs mód, akkor célszerűnek tartanák, ha az adóhatóság kiadna egy állásfoglalást a szabályozás gyakorlati vonatkozásai­ról, hasonlóan a bontott alkoholos italok tárolásával kapcsolatos jogszabályi értelmezéshez.

Hoppon maradt rendezvényesek és közétkeztetők

A másik gond azzal van, hogy az új áfaszabályokban érintett vendéglátó-szolgáltatások között csak az étkezőhelyi vendéglátás (éttermi, mozgó vendéglátás) szerepel, amelybe a TEÁOR alapján nem tartozik bele a rendezvényi vendéglátás és a közétkeztetés, pedig a szakmabeliek úgy gondolják, ezeknél is szükség lenne az adócsökkentésre. Javaslatuk szerint közép- és hosszú távon jó megoldás lenne, ha valamennyi tevékenységi körnél egységesen kezelnék az étel- és az alkoholmentes italforgalomra vonatkozó áfakulcs mértékét, így valamennyi vendéglátóhely esetében érvényesülhetne az adócsökkentés pozitív hatása.

Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a felszolgálási díj után a jövőben is 27 százalékos áfát kell majd fizetni, ami tovább bonyolítja a vendéglátóhelyek életét.

Elvitelre drágább

A módosítás következő problémás pontja, hogy a helyben fogyasztásra és az elvitelre, illetve házhozszállításra is különböző áfakulcsot kell majd alkalmazni, ami sok kellemetlenséget okozhat azoknak a vendéglátóhelyeknek, amelyek egy házon belül ezt is, azt is űzik.

A NAV ugyanis már felhívta a figyelmet arra, hogy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv és a 282/2011/EU végrehajtási rendelet alapján a kedvezményes áfakulcs csak a helyben fogyasztás esetén lesz érvényesíthető, az elvitelre történő értékesítésnél és a kiszállításnál (a kiegészítő szolgáltatások hiánya miatt) maradna a 27 százalékos kulcs.

A kétféle árat ugyan az árkülönbség benyelésével kiküszöbölhetik az éttermek, de akkor a nyereségüknek is búcsút mondhatnak. Viszont az a szituáció, hogy az elvitelnél magasabb árat kérjenek el a vendégtől, elég képtelennek tűnik. Nem marad más hátra, mint hogy azok a vendéglátóhelyek, amelyeknél jelentős részarányt képvisel az elvitelre történő értékesítés (pl. gyorséttermek, kávézók), csak korlátozottan részesülhetnek az áfakulcs csökkentésétől várt pozitív gazdasági hatásokból.

Országa válogatja

Az MVI kutatásai alapján az Európai Unió 14 tagállama alkalmaz kedvezményes áfakulcsot a vendéglátásra, jellemzően az ételértékesítésre és az alkoholmentes italok árusítására. Közülük négy ország eltérő áfakulcsot rendel bizonyos alkoholmentes italokhoz, és ezeket minden esetben konkrétan nevesítik. Ausztriában például úgy szól a törvény, hogy 10 százalékos áfát kell fizetni a tej, a kakaó és a víz után, és 20 százalékosat az összes többi alkoholmentes ital után. Portugáliában is részletezik, hogy a zöldség- és gyümölcslevek áfája 6 százalék, az ásványvízé 13 százalék és minden más alkoholmentes italé 23 százalék.

A cikk a Turizmus Panoráma novemberi számában jelent meg. Ön még nem előfizetőnk? Kattintson ide!