Drágább lesz és később készül el a berlini Múzeum-sziget rekonstrukciója
2013. január 24. 20:31
Újabb projektet ért el a németországi nagyberuházások sorsa, a stuttgarti főpályaudvar, az új berlini nemzetközi repülőtér és a hamburgi koncertközpont, az Elbphilharmonie (Elba Filharmónia) után a berlini Museumsinsel (Múzeum-sziget) rekonstrukciójáról is kiderült, hogy a tervezettnél több pénzbe kerül és később készül el.
Az öt múzeumból álló épületegyüttes felújításával és összekapcsolásával a német fővárosban univerzális történeti és képzőművészeti múzeumot hoznak létre, amely felveheti a versenyt a párizsi Louvre-ral, a madridi Pradóval vagy a londoni British Museummal. A Berlin központjában fekvő épületegyütteshez elvezetik a metrót és építenek egy közös fogadócsarnokot, amelyből földalatti sétányokon lehet majd eljutni a múzeumokhoz.
Az ötből három intézmény rekonstrukciója már elkészült, a negyedik - a világhírű Pergamonmuseum - felújítása pedig elkezdődött, és 2009 óta zajlanak a 10 ezer négyzetméter alapterületű fogadócsarnok felépítésének előkészületei is.
Az épületre szánt 71 millió euró több mint felét azonban már elköltötték, pedig még az alapkövet sem tették le - írta csütörtökön a német sajtó. A beruházás költsége várhatóan bő 50 százalékkal emelkedik, és 2014 helyett csak 2017-re készül el. A problémát a talajvíz okozza, amely Berlinben szinte mindenütt gondot okoz és jelentősen megdrágítja az építkezéseket.
A múzeumok ugyan egy szigeten fekszenek a Spree folyón, de a mindenütt feltörő víz miatt az új épület alapozása a vártnál sokkal bonyolultabb. Az elsőként alkalmazott technológia nem is vált be, és a kivitelezővel szerződést kellett bontani. Kiderült, hogy kellően szilárd talajt csak nagyjából 20 méteres mélységben találni, ezért a fogadócsarnok talapzatát mintegy 1200 betoncölöpre kell helyezni. A beruházást végül egy mélyépítő cégekből álló konzorcium szerezte meg, amely jelenleg búvárok segítségével igyekszik eltávolítani az első próbálkozás maradványait és elhelyezni a 35 méter hosszúságú cölöpöket. Az épület alapkövét 2011-ben kellett volna elhelyezni, a jelenlegi ütemterv szerint erre az idén ősszel kerülhet sor.
A Pergamonmuseum felújítása is drágább lesz, a költségek nagyjából 10 százalékkal haladják meg a tervezett 385 milliót, de nem technikai problémák miatt, hanem azért, mert a 2007-ben végzett számításokhoz képest 10 százalékkal emelkedtek az árak az építőiparban. A munka a tervezettnél gyorsabban halad és egy évvel hamarabb, 2025-ben be is fejeződhet - közölték az illetékesek. A látogatók száma alapján legnépszerűbb berlini múzeum - ahová tavaly több mint másfél millióan váltottak jegyet - felújítását két szakaszban végzik, elsőként az északi, majd a déli szárnyat rekonstruálják, így az épületnek nagyjából a fele mindig látogatható. Ugyanakkor a legnagyobb kincset, a két épületszárnyat összekötő csarnokban elhelyezett Pergamon-oltárt 2014 őszétől öt évig nem lehet majd látni, mert akkor dolgoznak a csarnok tetőszerkezetén, és az időszámítás előtti második században Kis-Ázsiában készült oltárt beborítják, hogy ne sérüljön meg.
A Múzeum-sziget teljes rekonstrukciója várhatóan 1,2 milliárd euróba kerül és 2026-ban készül el, ha nem akadnak újabb problémák, amire az utóbbi időszakban több német nagyberuházásnál volt példa. Nem alakul szerencsésen például a heves lakossági tiltakozás után végül népszavazáson megerősített Stuttgart 21 nevű projekt; a Baden-Württemberg tartományi főváros főpályaudvarának átépítése januárban megjelent becslések szerint 6,8 milliárd euróba kerül, ami 2,3 milliárd euróval haladja meg a projekt előző költségvetésében szereplő összeget. A hamburgi Elbphilharmonie az első tervekben szereplő 77 millió helyett 575 millió eurót emészthet fel, és hétéves késéssel, 2017-ben adhatják át, a két berlini nemzetközi repülőtér kiváltására épített új légikikötő üzembe helyezését pedig már háromszor elhalasztották, és jelenleg nincs kijelölt dátum a közlekedés megindítására. Sajtóhírek szerint a berlini Staatsoper felújítása körül is újabb botrány kerekedik, mert előfordulhat, hogy ismét módosítani kell a csaknem 300 millió eurós beruházás lezárásának időpontját, amelyet eredetileg 2013-ra terveztek, majd először áttoltak 2014-re, legutóbb pedig 2015 őszére.
Az ötből három intézmény rekonstrukciója már elkészült, a negyedik - a világhírű Pergamonmuseum - felújítása pedig elkezdődött, és 2009 óta zajlanak a 10 ezer négyzetméter alapterületű fogadócsarnok felépítésének előkészületei is.
Az épületre szánt 71 millió euró több mint felét azonban már elköltötték, pedig még az alapkövet sem tették le - írta csütörtökön a német sajtó. A beruházás költsége várhatóan bő 50 százalékkal emelkedik, és 2014 helyett csak 2017-re készül el. A problémát a talajvíz okozza, amely Berlinben szinte mindenütt gondot okoz és jelentősen megdrágítja az építkezéseket.
A múzeumok ugyan egy szigeten fekszenek a Spree folyón, de a mindenütt feltörő víz miatt az új épület alapozása a vártnál sokkal bonyolultabb. Az elsőként alkalmazott technológia nem is vált be, és a kivitelezővel szerződést kellett bontani. Kiderült, hogy kellően szilárd talajt csak nagyjából 20 méteres mélységben találni, ezért a fogadócsarnok talapzatát mintegy 1200 betoncölöpre kell helyezni. A beruházást végül egy mélyépítő cégekből álló konzorcium szerezte meg, amely jelenleg búvárok segítségével igyekszik eltávolítani az első próbálkozás maradványait és elhelyezni a 35 méter hosszúságú cölöpöket. Az épület alapkövét 2011-ben kellett volna elhelyezni, a jelenlegi ütemterv szerint erre az idén ősszel kerülhet sor.
A Pergamonmuseum felújítása is drágább lesz, a költségek nagyjából 10 százalékkal haladják meg a tervezett 385 milliót, de nem technikai problémák miatt, hanem azért, mert a 2007-ben végzett számításokhoz képest 10 százalékkal emelkedtek az árak az építőiparban. A munka a tervezettnél gyorsabban halad és egy évvel hamarabb, 2025-ben be is fejeződhet - közölték az illetékesek. A látogatók száma alapján legnépszerűbb berlini múzeum - ahová tavaly több mint másfél millióan váltottak jegyet - felújítását két szakaszban végzik, elsőként az északi, majd a déli szárnyat rekonstruálják, így az épületnek nagyjából a fele mindig látogatható. Ugyanakkor a legnagyobb kincset, a két épületszárnyat összekötő csarnokban elhelyezett Pergamon-oltárt 2014 őszétől öt évig nem lehet majd látni, mert akkor dolgoznak a csarnok tetőszerkezetén, és az időszámítás előtti második században Kis-Ázsiában készült oltárt beborítják, hogy ne sérüljön meg.
A Múzeum-sziget teljes rekonstrukciója várhatóan 1,2 milliárd euróba kerül és 2026-ban készül el, ha nem akadnak újabb problémák, amire az utóbbi időszakban több német nagyberuházásnál volt példa. Nem alakul szerencsésen például a heves lakossági tiltakozás után végül népszavazáson megerősített Stuttgart 21 nevű projekt; a Baden-Württemberg tartományi főváros főpályaudvarának átépítése januárban megjelent becslések szerint 6,8 milliárd euróba kerül, ami 2,3 milliárd euróval haladja meg a projekt előző költségvetésében szereplő összeget. A hamburgi Elbphilharmonie az első tervekben szereplő 77 millió helyett 575 millió eurót emészthet fel, és hétéves késéssel, 2017-ben adhatják át, a két berlini nemzetközi repülőtér kiváltására épített új légikikötő üzembe helyezését pedig már háromszor elhalasztották, és jelenleg nincs kijelölt dátum a közlekedés megindítására. Sajtóhírek szerint a berlini Staatsoper felújítása körül is újabb botrány kerekedik, mert előfordulhat, hogy ismét módosítani kell a csaknem 300 millió eurós beruházás lezárásának időpontját, amelyet eredetileg 2013-ra terveztek, majd először áttoltak 2014-re, legutóbb pedig 2015 őszére.
