Csillagvidék a szakember szemével

Az egyesület céljai közt központi helyet foglal el a nemzetközi beutazásból származó vendégéjszaka-szám növelése.  A belföldi kereslet erősödése révén – köszönhetően a SZÉP-kártya hatásának – több belföldi turista látogatott Csillagvidékre.

Egy-egy desztinációban a belföldi turisták jelenléte általában garancia a szolgáltatások minőségére. Ilyen desztináció Eger és térsége is, s a külföldiek olyan helyekre szeretnek utazni, ahol a belföldi turisták is jelentős számban jelen vannak.

A Csillagvidék települései hagyományosan kiváló desztinációk mind nemzetközi, mind belföldi vendégfogadásban. Eger a zászlóshajó, de idetartoznak még kellemes élményt ígérő vonzerejükkel az alábbi települések: Egerszalók-Demjén- Egerszólát (Gyógyvizek völgye), Mezőkövesd, Bogács, Bükkszék, Szilvásvárad, Bélapátfalva, és a közelmúltban a desztinációhoz csatlakozott Szihalom is. Településenként a forgalom erőssége változó, de mindenhol érzékelhető a belföldi turizmusból származó növekedés a 2008 és 2015 közötti időszakban.

Kiemelkedik a sorból Egerszalók, a Gyógyvizek völgye. Ezen a településen 2008-ban a kül- és belföldi vendégek összesen 29 236, 2015-ben már 187 850 vendégéjszakát töltöttek el. Ha ehhez a magánszállások teljesítményét is hozzáadjuk, a vendégéjszakák száma meghaladja 200 ezret, mely számhoz jelentős IFA és IFA-támogatás párosul. Egerszalókon beérett annak a munkának a gyümölcse, amit még Tőgyi Gábor – korábbi polgármester – kezdett el. Egerszalók önkormányzata helyi TDM szervezetet hozott létre pályázat segítségével, megteremtették a turisták fogadásának infrastruktúráját, önálló költségvetéssel, turisztikai szakemberekkel kezdték meg a munkát. A helyi TDM került az első sorba a nemzetközi és belföldi beutazó turizmus szervezésében. Az önkormányzat a háttérből biztosította a feltételeket, elvi irányítóként vállalt szerepet. Legtöbb, amit tehetett, hogy megnyilvánulásaiban bizalmat és együttműködést sugallt a település turisztikai vállalkozásainak, akik tették a dolgukat, mint ahogy a helyi TDM szervezet is. Ennek köszönhetően Egerszalók ma a turizmusban legnépszerűbb hazai települések ragsorában a 20. helyen áll, az egy éjszakára jutó bevétel terén pedig az 5. helyet szerezte meg. Ez utóbbi eredmény tükrözi a településen működő kereskedelmi szálláshelyek magasabb árszintjét is. A nemzetközi piac már ismeri a Gyógyvizek völgyét, de az áttörésért még keményen dolgozni kell, úgy a helyi, beutazásban érdekelt vállalkozásoknak, mint a munkájukat támogató önkormányzatnak.  Az összes 2015-ben Egerszalókon eltöltött vendégéjszaka 10-11 százaléka köthető ma még külföldi turistákhoz. Egerszalók imázsfilmjét ITT töltheti le.

Mezőkövesden 2008-2015 között szinte megduplázódott a vendégéjszakák száma (2008: 45 485, 2015: 87 348). Mezőkövesd a Zsóry fürdővel és a Matyó tradíciókkal várja vendégeit, kellemes élményt nyújtva a legtöbb korosztálynak. Több olyan esemény zajlik a városban, amelyik 100-150 kilométeres körből vonzza a vendégeket, többnyire belföldieket. Mezőkövesdnek stabil piaca van Lengyelországban, de ez a kitettségét is növeli. Egy jónak mondható évben 20 000 vendégéjszakát töltenek a külföldiek (többségükben lengyelek) a szálláshelyeiken, a másikban csak a felét.  Az általában kijelenthető, hogy a külföldiek évente a teljes vendégéjszaka szám 20 százalékát töltik Mezőkövesden egészen 2008-ig visszamenően. Mezőkövesd imázsfilmjét ITT töltheti le.

Szihalom, Mezőkövesd déli szomszédja. A Zsóry centrumhoz csatlakozó „fürdőváros” egy része ide tartozik. Szihalom a vízen kívül hagyományőrző falusi lakodalommal, kemencés fesztivállal, a falusi vendéglátást magas színvonalon művelve fogad vendégeket. Hasonlóan Bélapátfalvához itt is megkezdték a vendégfogadást üzemszerűen felépíteni. A vendégéjszaka szám a kezdeti lépéseknek megfelelő.

A turisták számára Bogácson a legjelentősebb vonzerő a gyógyvíz és a ráépülő összes infrastruktúra. Az utóbbi években kitűnő szórakozást és élményt nyújtanak azok a rendezvények, amelyeket a már ott tartózkodó vendégek és a helyi lakosok szórakoztatására szerveznek. A bogácsi önkormányzat is megalakította a turizmussal, vendégfogadással foglalkozó turisztikai szervezetét. Meghatározza a feladatokat e szervezet, és az azt vezető turisztikai menedzser számára, valamint biztosítja a forrást az elképzelések megvalósításhoz. Bogács szinte állandó vendégkörrel működik a turisztikai piacon, vendégfogadása kétlábas, belföldi és lengyel. A külföldi vendégek száma az áttekintett időszakban nagy kilengéseket mutatott. A többségében lengyel turisták általában a teljes vendégéjszaka szám 14-18 százalékát adják. Bogács imázsfilmjét ITT töltheti le.

A Csillagvidék másik fontos fogadó bázisa Szilvásvárad. Természeti látnivalóival, attrakciókkal évtizedek óta maradandó élmény nyújt az oda látogatóknak. Legjelentősebb események a településen a kutyakiállítás, a különféle lovas programok, amelyek esetenként bemutató jellegűek, vagy nemzeti illetve nemzetközi rangú versenyek. Itt működik az ország egyetlen nyereséges erdei vasútja, amivel évente közel háromszázezren látogatnak a Szalajka- völgybe. A vendégéjszaka szám 2008 óta 50 ezer és 80 ezer között ingadozik. Ami itt szembetűnő a statisztikát elemezve az a külföldiek nagyon alacsony részaránya az egészből. Pedig a településen, nemzetközi mérce szerint is jelentősek a felsorolt attrakciók, jó színvonalúak a szolgáltatások, kellő számú és magasabb komfortfokozatúak a szálláshelyek. Szilvásvárad imázsfilmjét ITT töltheti le.

Szilvásvárad Eger felé eső első szomszédja Bélapátfalva. Itt az utóbbi években kezdték el a vendégfogadás alapjainak lerakását. A legfontosabb látnivaló a Bélkő alján található Apátság. Nagyon fontos beruházás valósult meg 2015-ben. Egy kiépített gyalogút készült a város szélétől egészen az Apátságig, rendezett parkolóval az út kezdetén. Az Apátságban, többnyelvű ismertető hallgatható a kölcsönözhető audio eszközökön, valamint évente több koncert, hangverseny zajlik, sok vendéget odacsalogatva a környező településekről, de távolabbról érkező turistákat is. Nagy és nemzetközileg is attraktív lehetőség rejlik a Bélkő hegy adottságaiban. Friss levegő, jelzett túraútvonal, csodálatos panoráma a hegy különböző szintjeiről. Egy látogatóközpont megépítése, élményt adó programok kínálása nagy lendületet adna a látogatószám növelésére.  A szálláshelypaletta panziókból és magánszállásokból áll. A vendégéjszakák száma – bár 2015-ben duplájára nőtt – még a kezdeti állapotot mutatja. Bélapátfalva imázsfilmje ITT látható.

A Mátra és a Bükk határán a Salvus vízzel és fürdőjével hívja vendégeit Bükkszék. Ez a kis falu igazi célpontja sok olyan látogatónak, akik szeretik a pezsgést napközben a fürdőben, este pedig élvezik a falu csendjét. A két éve befejezett építkezés után a fürdő magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt. Kellemes élményt, sokaknak gyógyulás is jelent. Bükkszéken falusi vendéglátók és magánszállást üzemeltetők marasztalják a turistákat több éjszakára. Döntően belföldi forgalom a jellemző, de megfordulnak itt is lengyel, cseh és szlovák turisták. A vendégéjszaka számok nőttek, de a turisták többsége még nem több napra érkezik. Bükkszék imázsfilmjét ITT tekintheti meg.

Csillagvidék legjelentősebb tagja természetesen Eger, hiszen a desztináció 2015-ös vendégéjszaka-számának több mint 50 százaléka az egri kereskedelmi szálláshelyeken képződött: számszerűsítve 443 085 darab.  És ha a magánszállások adatait is fegyelembe vesszük, akkor a vendégéjszakák száma Egerben évente 600 000-re tehető. Eger évtizedek óta az ország első tíz leglátogatottabb települése közé tartozik: 2015-ben a belföldi vendégéjszakák tekintetében nyolcadik, míg a külföldi vendégéjszakák terén kilencedik a rangsorban.

Az Egerbe utazók motivációja többféle: az egynapos kirándulástól kezdve a több napot itt töltő, üdülő és konferencián részt vevő vendégig a látogató minden válfaja fellelhető. A város legnagyobb turista tömeget megmozgató rendezvénye a Bikavér Ünnep, legvonzóbb attrakciója pedig a történelmi Egri vár. Látogatja minden korosztály, bel-és külföldi egyaránt. Jelentős a város konferenciaturizmusa is, melyet többnyire a Hotel Eger & Park szálloda és a hozzá kapcsolódó konferenciákat kiszolgáló teljes infrastruktúra  szolgál ki, s melyhez az utóbbi években több magasabb kategóriájú szálloda is felzárkózott. Eger imázsfilmje INNEN tölthető le.

Élmény központú eladási rendszer szükséges

Megerősíthetjük, hogy a Csillagvidék más desztinációkkal versenyezve megőrizte pozícióját a turisták beutaztatásában, de a 2008-2015 közötti években döntő többségben (75-80%) belföldi turisták látogattak ide. A maradék 20-25 százalék származik külföldiektől. Ebből a két számból adódik a Csillagvidék desztináció számára legnagyobb kihívás és a következő évek feladata: a belföldi vendégéjszakák számának évi 5 százalékos növelése mellett a nemzetközi beutazás ettől nagyobb léptékű fejlesztése.

E rövid elemzést áttekintve több következtetés levonható.  Az egyik mindenképp az, hogy a térség évről-évre növelve a vendégéjszaka számot megtartotta pozícióit a beutazó turizmusban. Tehát a helyezését megtartotta, de jelentősen előbbre nem tudott lépni, mert más régióban, desztinációban is növekedett e mért mutató szám.

Egy alapvetően egyszerű, de nagyon fontos összefüggést a kínálati oldal szereplői a térségünkben még mindig figyelmen kívül hagynak. Ez a következő: az utazók elsősorban az utazásuk ideje alatt motivációjuk szerint valamilyen kellemes élményben szeretnének részesülni. Ez nagyon sokféle lehet. Lehet kultúra, gasztronómia, sport, természeti, rekreációs és még sorolhatnánk többet is. A fentebb leírt egyszerű összefüggés ellenére a kínálati oldalon a nagy többség még mindig a szolgáltatás értékesítésre helyezi a hangsúlyt – eléggé konzervatív módon.

Ennek a szolgáltatási kapacitásnak az értékesítését kellene áthelyezni egy élmény központú eladási rendszerbe. Sok-sok desztináció versenyben van egymással. Az a desztináció nyer egyre többször, amelyikben a kellemes élmény ígérete meggyőzőbb és a szolgáltatások más-más kategóriában, a legkönnyebben megfizethetők lesznek a különféle költésű utazók között.

A belföldi és a nemzetközi beutazást okkal nevezik a láthatatlan exportnak, mert valójában a turisztikai szolgáltatásokat lehet élménnyé alakítva úgy értékesíteni, hogy a vevő helybe jön megvásárolni. Nem kell szállítani! A térségben rendelkezünk sok ilyen szolgáltatással. Az élménnyé alakítást kell szakmailag megszervezni és az értékesítési folyamatot kell közös mederbe terelni. Az élménnyé alakítás a kreatív munka, e hozzáadott érték elfogadtatása a piaccal növeli az eredményességet.

Hiába vannak versenyképes termékeink, ha a potenciális vevők nem tudnak róla. Ahhoz kell szabni a marketing munkát, hogy minél több, az általunk bemért célcsoporthoz eljusson az üzenet, amiben kellemes élményt, ár-érték arányos szolgáltatást, kulturált környezetet kínálunk. A marketingre, termékfejlesztésre fordítható források koncentrálása ma már elengedhetetlen és minden modern hatékony marketing eszközt be kell vetni, hogy a vendéghívó üzeneteink a lehető legnagyobb százalékban célba érjenek.

Jó belső kommunikációval, együttműködéssel, ésszerű munkamegosztással, szakszerű akvizíciós munkával elérhető, hogy több külföldi látogató érkezzen a Csillagvidék desztinációba.