Moszkva: Wifis metróval a Megváltó Krisztushoz
Olimpiai falunak készült, de a NOB úgy ítélte meg, túl messze lenne az 1980-ban Moszkvában rendezett játékok helyszínétől, így rögvest szállodaként hasznosították. A Hotel Izmailovo tízezer (!) ágyas épületkomplexumának négycsillagos Delta szárnyából a szobám ablakából pont azokra az erdőkre láttam, ahol annak idején a kis Pjotr, a későbbi minden oroszok cárja, azaz Nagy Péter gyerekkorában bóklászhatott. Meghívónk, az 1000 Út Utazási Iroda – amely az Aeroflot légitársasággal karöltve szervezte tanulmányutunkat – azért szereti itt elhelyezni utasait, mert kedvező csoportos árakat kap, metróval 20 perc alatt elérhető a város szíve, a Vörös tér a Kremllel, és mert a szálloda szomszédságában lévő Kremlin skanzen ajándéküzleteiben és bolhapiacán egy füst alatt a szuvenírvásárlás is elintézhető.
Szállodánk, a Hotel Izmailovo Delta szemkápráztató lobbija |
És rögtön el is érkeztünk egy kulcskérdéshez: miért menjünk utazási irodával Oroszországba. Nem azért, mintha félni valónk lenne, ellenkezőleg, éppen hogy a biztonságos úti célok közé tartozik, hanem azért, mert egyéni utasként csak sokkal drágábban jutunk szállodai szobához, valamint az előfoglalással megtekinthető turistalátványosságoknál is hátrányt szenvedünk.
A rubel gyengülése is segített abban, hogy mi, magyarok a '90-es éveket jellemző teljes elutasítás után újra Oroszország felé forduljunk – ma ismét népszerű úti cél a külföldre utazók körében. 2016-ban az 1000 Útnál mintegy 25 százalékkal nőtt az Oroszországot választó utasok száma, s ez a tendencia nem állt meg, így idén további növekedés várható – mondta el a csoportunkat kísérő Márk László, az iroda kiutaztatási referense.
Művészet a metróban, Prada a GUM-ból
Moszkva szédítő iramban fejlődik, olyannyira, hogy az elmúlt öt évben megduplázta a területét és már 12,5 millióan lakják, amiben vélhetően nem kis szerep jutott annak, hogy a főváros átlagfizetés bőven duplája (78 ezer rubel, átszámítva több mint 400 ezer forint) az oroszországi átlagosnak. A fejlesztések jelszava, hogy szép, zöld és kényelmes legyen a város, ugyanakkor az autók számának növekedésével nem tudnak lépést tartani, még a négysávos (!) főutak is folyamatosan bedugulnak.
Csoportunk a Kremlben, középen az idegenvezetővel |
Az óriási távolságok és a dugók miatt olykor a csoportok mozgatásához is praktikusabb a város alatt 340 kilométeren futó metrót választani, amelynek jelenleg éppen 204 állomása van, de ettől az évtől minden évben további 10 új állomást adnak át – mesélte idegenvezetőnk, dr. Schneidgen József, aki nem mellesleg a Nemzetközi Turizmus Akadémia professzora, történész, és 70 fölött is lelkesen osztja meg ismereteit a város kulisszatitkairól az idelátogatókkal.
A moszkvai metró Partizanszkaja állomása – szeretik a monumentalitást |
Az 1935-ben átadott moszkvai metrót persze amúgy is látni érdemes, hiszen egyes állomásai valóságos műremekek: a forradalom és munka hőseit dicsőítő falfestmények és monumentális szoborsorok meg a cári báltermeket idéző pompa és csillárköltemények szemlátomást egyaránt belefértek a kommunista ízlésbe. Éles váltással rántott vissza bennünket a jelenbe, amikor felfedeztük, hogy a metrótársaság hasító sebességű ingyenes wifit bocsát utasai rendelkezésre. A sztálini megalomán architektúra csúcspontja azonban az a hét toronyépület, amelyet az amerikaiaktól irigyelt meg nagyvezér – van köztük lakóház (ahol akár 12 millió dollárba is kerülhet egy lakás), szálloda, minisztérium, de a „hét nővér" leghíresebbje a Lomonoszov Egyetem.
Turistavadászok a Vörös tér közelében |
Ha már a múlt örökségének újrahasznosításánál tartunk, nem kevésbé lenyűgöző a mindig nyüzsgő Tverszkaja (volt Gorkij) utca, amely egyenesen a Kremlhez fut ki. Moszkva főutcáján négy és fél kilométer hosszan mélázhatunk el azon a paradoxonon, hogy az '50-es évek szocialista realista stílusában emelt épületek napjainkra fényűző üzleteknek, méregdrága nyugati márkáknak és a legelegánsabb éttermeknek adnak helyet, az egykori szovjet Intourist szálloda helyén (ahol a '80-as években még magam is lakhattam) pedig most a Ritz büszkélkedik.
Így néz ki a GUM luxusáruház nappal... |
... és esti díszkivilágításban |
És a luxusáruk fő lelőhelyévé avanzsált a híres GUM áruház is – a nevében szereplő „goszudarsztvennij” (állami) szót „glavnij”-jra (fő) cserélve –a Vörös tér oldalában, amelynek a párizsi Lafayette-re hajazó passzásza alatt az első bolt, amit megláttam, egy Prada volt: az áruház árainak betájolásához még csak annyit, hogy az itt működő „történelmi toalettben" egy pisilés is 150 rubelbe kerül (átszámítva kb. 800 forint), amit így kihagytam. A társadalmi egyenlőséget zászlajára tűző Lenin nyilván forog – no, nem a sírjában, hanem az áruházzal szemközti mauzóleumban. Persze Moszkva pont ezektől a különös helyektől is izgalmas, mással össze nem téveszthető úti cél, miközben igazi gazdagsága a történelem viharait túlélt épületekben, múzeumokban, galériákban és kincstárak mélyén rejlik.
Itt koronázták és temették el a cárokat
Mi mindössze egyetlen napot töltöttünk Moszkvában, amibe egy buszos városnézés és egy gyalogos séta fért bele a város két ikonikus helyszínén, a világörökség részét alkotó Vörös téren és a Kremlben.
Csak biztonsági átvilágítás után engedik a turistákat a Kreml területére |
A hatalmas teret lezáró Vaszilij Blazsennij-székesegyház színpompás hagymakupoláit mindenki ismeri a képeslapokról – szó szerint nincs párja a világon, mert a legenda szerint Rettegett Iván cár megvakíttatta az építőmestert, hogy több ilyet nem tudjon alkotni. És most megosztok egy titkos tippet is: a templom mögötti hídról remek fotók készíthetők a Kreml csodás palotáiról és szikrázó tornyairól, előtérben a Moszkva folyóval. A Vörös térre térjenek vissza este is, amikor a díszkivilágítás még inkább kiemeli az itteni épületek és a Kreml vörös téglás falát megtörő bástyák impozánsságát.
A Vaszilij Blazsennij-székesegyház este – a szemével fizetett az építész |
Minden pátosz nélkül kijelenthetjük: a Kremlben dobog Oroszország szíve, a 14. századtól tradicionálisan erre az alig 30 hektárra összpontosult a hatalmi és egyházi irányítás, Putyin elnök rezidenciája is itt található – nem csoda, hogy a több mint 2 km hosszú fallal körülvett erőd területére csak szigorú biztonsági ellenőrzés, átvilágítás után engedik be a turistákat.
Az első két tárgy, amivel találkozunk, megint csak a nagyzásra való hajlamot szimbolizálják, a 16. században öntött, 5 méter hosszú Cár-ágyú (nem sikerült bebizonyítani, hogy valaha elsütötték volna) és a 200 tonnás Cár-harang (soha nem szolgált templomban) mellett egyaránt eltörpülünk, ami persze remek szelfitéma, már ha győzzük kivárni az előtte fényképezkedő kínaiak sorát (lásd még keretes írásunkat).
A Kreml két óriása: Cár-ágyú... |
|||
|
Történelmi szempontból a legnagyobb dolgok azonban a kicsiny Katedrálisok terén, a messze fénylő arany hagymakupolák alatt történtek. A képre kattintva körbenézhet a téren.
Az Uszpenszkij- (Mária mennybemenetele) székesegyházban koronázták meg a cárokat, Rettegett Ivántól II. Miklósig, itt tartották a cári gyerekek keresztelőit, ide temetkeztek a moszkvai pátriárkák, és itt hangzottak el a legjelentősebb birodalmi, állami bejelentések.
Uszpenszkij-székesegyház: a cárok koronázóhelye |
A Mihály arkangyalnak szentelt Arhangelszkij-székesegyház a cári nekropolis, ahol az első cári dinasztia tagjai, a Rurikok nyugszanak, összesen 54-en; sírhelyüket márvány szarkofágok jelzik, ezek azonban üresek, mert pravoszláv szokás szerint a halottat a földbe kell temetni. Köztük van a reformokat elkezdő Rettegett Iván is, aki viszont maga pecsételte meg a dinasztia sorsát, amikor egy vita hevében olyan szerencsétlenül vágta jogarát a fia fejéhez, hogy az megölte a trónörököst. A Blagovescsenszkij- (Angyali üdvözlet) székesegyház az uralkodók házi templomaként szolgált.
Blagovescsenszkij-székesegyház: az uralkodók házitemploma |
A kívül hófehér falak közé lépve sokkszerűen ért az elém táruló látvány: a minden négyzetcentimétert beborító színpompás freskók, amelyekről pravoszláv szentek sokasága néz le ránk, túlélve évszázadok vérzivatarait. Ha netán elfelejtenénk, melyik templomban is járunk, mindig segít a szentélyt takaró ikonosztáz középső kapujától jobbra látható második kép – ez ugyanis hagyományosan a névadó szentet ábrázolja. Krisztust pedig mindig a kupolában keressük, amely óvóan borul a hívek fölé, kifejezve, hogy Isten a fia által mindig velünk, bennünk van – okított idegenvezetőnk az ortodox templomi építészet alapjaira.
Kijárat a Kremlből |
Aki a cárok által felhalmozott kincsekre, műremekre kíváncsi, az a Fegyvertárban és a Kincstárban csodálhatja meg ezeket.
A Kreml után viszont még elmetróztunk az egy megállónyira fekvő Megváltó Krisztus székesegyházhoz, amely nemcsak azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a világ legnagyobb ortodox temploma, hanem rendkívüli sorsával is.
A világ legnagyobb ortodox temploma: Megváltó Krisztus székesegyház |
Eredetijét a Napóleon felett aratott győzelem után hálából emelték a Moszkva folyó partján, ám a szovjethatalom 1931-ben felrobbantatta, kő kövön nem maradt utána. Később egy szabadtéri uszoda működött a helyén, míg nem az 1990-es évek végén, szinte teljes egészében közadakozásból, újból felépítették az eredeti pontos mását.
Áldás vagy átok a kínai turista?
Április elején, amikor Moszkvában jártunk, még nem kezdődött el a turistaszezon, mi mégis mindenhol kínai csoportokba botlottunk. A rubelválság lecsengése óta 40 százalékkal nőtt a kínai turisták létszáma, ám ez nem látszik meg a turizmus hivatalos bevételein – nincs más magyarázat rá, minthogy a pénz nagy része a feketegazdaságba áramlik. Moszkva évi 6 millió turistájából 2 millió külföldi, Kína jelenleg a legnagyobb a küldőpiac, megelőzve Iránt és Németországot. Schneidgen József, az Orosz Idegenvezetők Szövetségének tiszteletbeli elnöke nem titkolta, hogy legfőképpen a feketén dolgozó kínai guide-ok visszaszorítására dolgozták ki azt a jogszabály-tervezetet, amely kimondja: kizárólag orosz állampolgár folytathat idegenvezetői tevékenységet Oroszországban, és csakis az adott turisztikai központra érvényes területi vizsga birtokában.
Kapszulahotel és új terminál a reptéren
Moszkva az elmúlt években még magasabb sebességre kapcsolt fejlesztéseivel, mivel 2018-ban Oroszország lesz a foci vb házigazdája. Készül a világbajnokságra a Seremetyevói repülőtér is, ahova legkényelmesebben a félóránként induló Aeroexpress piros vonatával lehet kijutni a belvárosból.
A belváros és a repülőtér között közlekedő Aeroexpress |
Mi is ezt választottuk, tartva a forgalmi dugótól, amikor Moszkvától elbúcsúzva Szentpétervárnak vettük az irányt, ahova óránként repülnek az Aeroflot belföldi járatai. A Seremetyevón jövőre elkészülő új terminállal a jelenlegi évi 35 milliós utasforgalom további 15 millió fővel bővülhet. Az új B terminált egy föld alatti szerelvény köti majd össze az F terminállal.
A hosszú átszállással repülő utasok számára praktikus megoldás a repülőtéren működő két „kapszulahotel" (VExpress), bár nevével ellentétben nem egy kapszulában, hanem inkább egy kabinszerűségben alszik a vendég.
A repülőtéri kapszulahotel egyik szobája – akár négy órára is kivehető |
Különböző méretű (8-tól 22 négyzetméterig) szobák vehetők ki, ablakkal vagy ablak nélkül, de mindegyikhez tartozik fürdőszoba, tévé, telefon. A legrövidebb tartózkodás 4 óra, s az ár az igénybe vett óráktól függően alakul – egy kétágyas szoba 3600 rubelről indul, ami a moszkvai árakat ismerők szerint igen kedvezőnek mondható.
Napi 20 járat Szentpétervárra
Napi 20 járatot közlekedtet Moszkva és Szentpétervár között az Aeroflot, amely nemzetközileg is a legismertebb orosz vállalat. Ezt támasztja alá, hogy idén a világ legerősebb légitársasági márkájának választotta a Brand Finance pénzügyi-üzleti tanácsadó cég. A prémium minőségű szolgáltatásokat a Skytrax is négy csillaggal értékelte. A szakmai elismerések mellett a TripAdvisor felhasználói Európa legjobb nagy légitársaságának választották, businessosztályát pedig globálisan a legjobbnak.
(Úti beszámolónk következő részében Szentpétervárral folytatjuk.)