Hálózatba szerveznék Magyarország vallásturisztikai kincseit, hogy „láthatóvá" váljanak

A vallásturisztikai helyeinkre úgy tekintünk, mint a magyarság szellemi-lelki erőműveire, amelyek erőt adnak a magyarságnak – jelentette ki a Miniszterelnökség vallásturizmusért felelős miniszteri biztosa hétfőn Debrecenben. Nacsa Lőrinc a II. Nemzeti Vallásturizmus Fórum nyitónapján azt mondta, Magyarországon számos kiemelkedő vallásturisztikai értékkincs van, amit fontos hálózatba szervezni, láthatóvá tenni a hazai és a külföldi turisták, zarándokok előtt.Ezeken a helyeken – Nyugat-Európával ellentétben – nemcsak üres falakat, szép műalkotásokat, hanem élő közösségeket találnak az odalátogatók – tette hozzá.

A debreceni Református Kollégiumban rendezett kétnapos vallásturisztikai fórumon az egyházi, állami és világi szakemberek az egyházi értékkincsekkel kapcsolatos mindennapi feladatok koordinálásáról cseréltek véleményt. A tanácskozás első napján a köszöntők mellett egy kerekasztal-beszélgetés nyitotta a rendezvényt.

Kerekasztal-beszélgetés a II. Nemzeti Vallásturizmus Fórumon:  Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája, Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, Ternyák Csaba, a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegye érseke, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Nacsa Lőrinc miniszteri biztos (b-j)

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

A második nap programjában prezentációk, szekcióbeszélgetések és rövid tanulmányutak szerepeltek.

Megmutatják az egyházi örökséget

2020 őszén elkezdődött a Nemzeti Vallásturizmus Terv kidolgozása – amelynek alapja a misszió. Az érintettek bevonásával kidolgozott terv az egyház, a turizmus és a szakma közötti érzékeny határon mozog, amelynek metszéspontját komoly odafigyeléssel kell eltalálni, különben elmarad a kívánt eredmény – fogalmazott a fórumon Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára. Felidézte: a tudatos tervezés eredményeként a vallás a 2030-ig előre tekintő Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia tartópillérévé vált, majd 2021 telén megalakult a Nemzeti Vallásturizmus Tanács.

A következő év tavaszán szervezték meg az első szakmai fórumot, az év végén kormányhatározat született a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósításának támogatásáról, 2023 telén pedig miniszteri biztost jelölt ki a kormány a szakmai munka támogatására.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vallásturizmus nem templomfelújítást vagy valami újnak a létrehozását jelenti, hanem az egyházi örökség megmutatását és felmutatását. „Így lehet a vallásturizmus a találkozás és összefogás kultúrája, ahol fontos egyházi értékeink mellé kell raknunk a szakmaiságot és a történeteket” – hangsúlyozta Szontágh Szabolcs.

Magyarország édenkertje, ahol elcsendesedhet a lélek

A kétnapos fórumon többek között a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület (TTRE) mutatott be olyan helyszíneket, amelyek turisztikai vonzerővel bírnak. Deák Attila, a TTRE Fejlesztési Iroda csoportvezetője elsősorban a Felső-Tisza-vidékre hívta fel a figyelmet. Ahogy fogalmazott, a napjainkban egyre inkább terjedő „slow turizmus” kedvezhet ennek a környéknek, hiszen a kisebb települések templomaiban kiválóan el tudnak csendesedni a nyugodtabb utazást kedvelők. „Sokan hívják Magyarország édenkertjének ezt a vidéket” – fogalmazott a szakember.

Elhangzott, hogy az egyházkerület nagy lehetőséget lát a „Középkori Templomok Útja” elnevezésű, rangos szakmai díjjal is kitüntetett ötletben, amely komplexen vezeti végig a látogatókat a régióban található több mint 60 épületen – ezek mintegy 95 százaléka református templom.

Kölcsén és Vámosatyán jelenleg műemléki helyreállítás zajlik, utóbbi helyszínen újabb falképek kerültek elő, melyek vizsgálata jelenleg is tart. Igazi kuriózum a tarpai templom, ahol egy látványos és bravúros műszaki megoldással kerül vissza a torony az épület tetejére.

E térség kapcsán Deák Attila kiemelte még a kerékpáros fejlesztéseket, hiszen a távolság miatt a környék templomainak bejárása ezzel a közlekedési eszközzel a legideálisabb. Az egyházkerület ennek jegyében kifejezetten kerékpáros pihenőpontok építésébe kezdett, de nagy lehetőséget jelent az is, hogy a kerékpározható árvízvédelmi szakaszok, töltések hossza közel 400 kilométer.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a fórum megnyitóján

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

A konferencián Fekete Károly, a házigazda egyházkerület református püspöke egyebek mellett elmondta: „A templomban Isten úgy akar velünk valamit kezdeni, hogy aztán az élet istentiszteletében tudjunk helytállni." Így lehet velünk élő, de rajtunk túlmutató örökség minden tiszántúli festett kazetta, századokat túlélő harangláb és az olyan templomok, ahol a szentek is mosolyognak. De ezekben észre kell vennünk, hogy „mindennek köze van a Szentháromság Istenhez, aki még a kicsiny és talán terhes örökséget is meg tudja áldani. Tőle kérjük, hogy a látogatható értékeink hozzá vezessenek vissza, hogy a turisztika a misszió eszköze lehessen” – fogalmazott a püspök.

Az elmúlt években a Tiszántúli Református Egyházkerületben hat templom újult meg GINOP-támogatással: Debrecenben a Kistemplom, az Egyetemi templom és a Kossuth utcai templom, továbbá Vértes, Kismarja és Szatmárcseke templomai. A felújított épületek mögött álló református közösségek aktívan bekapcsolódnak a vallásturizmusba a következő évtől.

(Cikkünk forrása a II. Nemzeti Vallásturizmus Fórumról az egyházkerület honlapján, itt és itt olvasható részletes beszámolók. )