Tíz év után elkészülhet a Duna által hajtott bajai hajómalom

Egy skót történet adta az ötletet, hogy a település közösségi életét és idegenforgalmát egy hajómalom építésével lendítsék fel. Édesanyja elbeszéléseiből ugyanis jól tudta, hogy valaha 100 malom őrölte Bácska gabonáját, csak a Duna Baját érintő három kilométeres szakaszán 51 hajómalom működött, megélhetést biztosítva malomtulajdonosoknak, molnároknak, kereskedőknek egyaránt. A korábban jól menő kereskedővárosból Bécsig vitték a kiváló minőségű lisztet – elevenítette fel Palik Vera, az egyesület vezetője.

A ráckevei hajómalom 2010 óta látogatható múzeumként

Fotó: Tourinform Ráckeve

Mint mondta, 2007-ben a dunai hagyományok ápolására egyesületet alapítottak. Az első évben azonban a pályázati lehetőségeket nem sikerült kihasználni, ezért úgy döntöttek, a hajómalom megépítése előtt a Duna és a Sugovica találkozásánál, a Türr-kilátó mellett egy halászati miniskanzen felállításába kezdenek. Az egykori vízi életformát, a halászok mindennapjait és eszközeit bemutató Duna-parti létesítményt széles körű civil összefogás eredményeként 2011-ben adták át.

A miniskanzenben három – a halásztanyák mintájára készült – nádtetős, vesszőfonatos, paticsfalú házikó, valamint három esőbeálló található. Az esőbeállókban Baja három nemzetközi hírű rendezvénye ideje alatt gyermekcsoportokat fogadnak. A Jánoska-eresztés, a halfőző fesztivál és a hajómalom ünnepén a legkisebbekkel  – kézműves foglalkozások mellett – a Sárközben hagyományos borsos kalácsot dagasztanak és linzert sütnek.

Palik Vera kiemelte: a malomházat, a gépezetet és a vízikereket is a gyergyószentmiklósi Márton László építi meg. Csapatával az elmúlt 25 évben több mint száz malmot készítettek Erdélyben és Magyarországon, köztük hengermalmot és patakmalmot is. Míg a mester dolgozik, megépül a kikötő is, hogy októberre elkészülhessen a magyarországi vízimolnárok örökségét bemutató múzeum, az egyetlen olyan működő hajómalom a Dunán, amit a folyó sodrása hajt.