Kiugróan magas a szövetségi konferenciák gazdasági hatása

A Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) hosszú távú kutatási stratégiájában célul tűzte ki egy olyan nemzetközi módszertanra épülő kutatás létrehozását, amely biztosítja a nemzetközi MICE-piacon Budapest és Magyarország versenytársakkal való összehasonlíthatóságát. A cél megvalósításához az AIPC (International Association of Convention Centres) és az IPSOS által létrehozott Meetings Industry Report (Economic Impact Calculator) felméréshez csatlakozott a Kongresszusi Iroda, annak módszertanát egy az egyben adaptálva – tájékoztatta szerkesztőségünket az MKI.

A kutatás elkészítésében kiemelt fontosságú volt egy bázisév meghatározása és vizsgálata, annak érdekében, hogy teljes képet kapjanak a normál ütemben működő piacról. Ennek meghatározására a MKI hosszú távú együttműködést kezdeményezett a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel és elkészítették a pandémia előtti utolsó év, a 2019-es adatok alapján az első gazdasági hatáselemzést.

A tanulmány elsősorban az ICCA (International Congress and Convention Association) kritériumrendszerének megfelelő, Magyarországon megszervezett nemzetközi szövetségi rendezvények makrogazdasági hatását vizsgálja, és összehasonlítja a KSH által biztosított, teljes MICE-iparágról elérhető adatokkal. 2022-ben a kutatás második ütemeként, a felméréshez előre kiválasztott konferenciák során az MKI megbízásából folyamatos adatfelvétel készül majd.

Az elemzők alapvetően két hatást számítanak bele a kalkulációba:

• Költést alapul vevő gazdasági hatások: konferenciák szervezésével felmerülő tételek; konferencián résztvevők egyéni, nem a rendezvényhez tartozó költései

• Az események hosszú távú hatása: termelékenységre gyakorolt hatások; tudáselszívó/-felszívó hatás.

A fenti módszertannal számolva, 2019-ben a magyar konferenciaturizmus rendezvényein összesen 488 ezer fő vett részt (KSH), ezen belül 43,4 ezer fő, azaz mintegy 9% az ICCA által vizsgált körbe bevont konferenciákon. A kutatásból kiderült, hogy a megvizsgált szövetségi konferenciák 157 milliárddal emelik a bruttó hazai terméket 2019 és 2023 között. A teljes szektorhoz mért hatékonyságot az egy főre vetített hozzáadott érték mutatja meg, e szerint összességében 3,6 millió forint GDP-hatás jelentkezik a szövetségi konferenciákon, mely 44%-kal magasabb, mint a teljes konferencia-szektorban mért 2,5 millió forint. Ez az eredmény alátámasztja, hogy a szövetségi konferenciáknak kiemelt szerepe van a meetings industry szektorban, így a Magyar Kongresszusi Iroda a jövőben is nagy hangsúlyt fektet ezen események támogatására.

A 2020 és 2021-es évek a járványhelyzet miatt nem nyújtottak volna kellő mennyiségű adatot a kutatás elkészítéséhez, így az első, teljes gazdasági évre vonatkozó felmérés 2022 első negyedévében indul el. A kutatás sikerességéhez az MKI kéri a szakmai szövetségek és iparági szereplők együttműködését a 2022-ben esedékes, 300 fő feletti nemzetközi kongresszusok listájának elkészítésében.

2022-ben a felméréshez előre kiválasztott konferenciákról folyamatos adatfelvétel készül majd

Fotó: 123rf.com

Békefi Anna, a Magyar Kongresszusi Iroda ügyvezető igazgatója a kutatás kapcsán elmondta: „A nemzetközi konferenciák és üzleti rendezvények az eddigi statisztikákból is ismerten kiemelkedő volumenű vendégéjszakaszámot és desztinációbeli költést eredményeznek. A GKI-val és az európai módszertan integrálásával megkezdett hosszú távú kutatási munkánkkal egyrészt ezen kiemelkedő turisztikai hozadékot szeretnénk kimutatni, sőt megvilágítani a szektor speciális, szolgáltatók hosszú sorát és más területeket bekapcsoló tovagyűrűző hatását, a magyar kulcságazatokra gyakorolt nemzetgazdasági jelentőségét. Szakmailag legizgalmasabb feladatunk pedig kísérletet tenni a nemzetközi konferenciák és üzleti rendezvények évtizedeken átívelő társadalmi hatásának megjelenítésére. Ez ugyanis ösztönzi a befektetéseket, a munkahelyteremtést, a tudományos kutatást, a képzést, támogatva az értékalapú és emberközpontú gazdaságot.”

A tanulmány vezetői összefoglalója elérhető a MKI honlapján.