10 év a hazai online turizmusban

Forrás: turizmus.com

 2017. december 13. 12:00

A Szallas.hu 10 éves születésnapja alkalmából azt is megvizsgáltuk, hogy mik voltak a digitalizáció trendjei az elmúlt 10 évben. A legtöbben vissza sem tudunk emlékezni pontosan a 2007-es esztendőre, bele se gondolunk, mi minden megváltozott azóta.

Egy kis történelem

2007 már a gazdasági válság előszobája volt, 2008-tól a turizmusban és a szálláshelyek forgalmában is megtorpant az a növekedés, amelyet a 2004-es uniós csatlakozás a fejlesztési forrásokkal és a hirtelen elszaporodó diszkont járatokkal magával hozott.

Talán arra sem emlékszünk, hogy abban az időben, bár az internet és az online eszközök már az életünk részei voltak, elvétve rendelkeztünk csak okostelefonokkal. Azok penetrációja annyira elenyésző volt, és a telefonok fejlettségi foka is annyira kezdetleges, hogy azt jobbára csak arra használtuk, amire eredetileg kitalálták, telefonálásra és sms-küldésre. A Facebookkal épp csak ismerkedtünk, az online foglalás pedig kimerült abban, hogy küldtünk egy e-mailt a szállodának.

Ebben az évben indult el a Szallas.hu. Ebben a közegben ismerte fel ügyesen, hogy a változás már a küszöbön toporog, és ha a turizmus kilábal a válságból, a digitalizáció lesz az elsődleges eszköz, amellyel a szálláshelyek a leghatékonyabban növelni tudják majd vendégeik számát és a bevételeiket.

A gazdasági válság öngerjesztő folyamatai 2008–2009-ben kíméletlenül végigsöpörtek a szállodaiparon, a hotelek kétségbeesésükben minden vendégszerző technikába belekapaszkodtak, ami lovat adott a helyenként gátlástalanul fellépő (tisztelet a kivételnek persze!) kuponos oldalak alá. A kuponozás ellen kézzel-lábban tiltakoztak azok a szállodások, akik felismerték, hogy az egyébként is küszködő hotelek helyzetén csak ront az a negatív árspirál és leértékelődés, amelyhez az esztelen akciózás vezet. A jövedelmezőséget nem javítja, a szállodák infrastruktúráját viszont elhasználja.

A szállodák egyre inkább az Online Travel Agentek (OTA) felé fordultak, amelyek sokkal reálisabb jutalékszint mellett ténylegesen segítettek újra megtölteni a szállodai szobákat. A kezdeti bizalmatlanságot eloszlatták az önmagukért beszélő eredmények. Ám egy idő után a szállodaigazgatóknak, tulajdonosoknak szemet szúrt, hogy mind nagyobb arányt képvisel a jutaléksor a költségek között, és ha nem figyelnek oda, az OTA-k lefölözik a bevételeket.

Ezek az évek megspórolhatatlanul a tanulás évei voltak. A szállodaiparnak időbe telt megtanulni, hogyan erősítheti saját csatornáit, hogyan érdemes az értékesítési mixet felépíteni, hogyan maximalizálhatja a profitot árazással, yield és revenue managementtel, és hogyan kövesse és irányítsa megjelenéseit chanelmanagementtel. Legfőképpen pedig, hogy az őrülten száguldó technológiai fejlődésben hogyan teremtsen egyensúlyt saját csatornái és az OTA-k között. A folyamat ma is tart, ám a szálláshelyek mára többnyire partnerként tekintenek az OTA-kra.



Ez idő alatt a belföldi szállásdíjbevétel csaknem megduplázódott, és a 2008-as 52 milliárd forint 2017-re eléri a 100 milliárdot. A piaci konszolidálódott, a korábbi mintegy 10 aktív OTA-ból 3 meghatározó szereplő maradt, a 15 kuponos oldalból pedig 3 maradt igazán talpon.

A szálláshelytípusok között arányaiban megnőtt az érdeklődés az apartmanházak, vendégházak és üdülőházak iránt, és 2015–2017 között újra elindultak a szállodai beruházások is országszerte.

Nem a piac változott, hanem a fogyasztó

Mindeközben robbanásszerű technológiai fejlődés zajlott le az okostelefonok térhódításával, ami minket felhasználókat is megváltoztatott. A mobilfoglalás új gondolkodásmódra késztette a fogyasztókat, és a technológiai forradalom a szállodaiparban is magával hozta az okoseszközök egyre elterjedtebb használatát.

A globális trendek Magyarországon is láthatók. Nő a szépkorúak aránya, akik speciális igényeket támasztanak a szálláshelyekkel szemben, és nagyobb igényük van a wellness, a gyógyászat és medical wellness iránt. Erősödik az Y és Z generációs igények hangsúlya, amely kifejezetten a technológia által vezérelt. Becslések szerint 2020-ra az európai lakosság 44%-a a digitális világ szülöttje lesz, amelyet az egyedi kommunikáció, az élményhajhászat és a felfedezés vágya jellemez.

A digitális csatornák egyre inkább a hétköznapi élet részévé váltak, olyannyira, hogy Európában a mobilfoglalások aránya a 2011-es 2%-ról 2017-re 35%-ra emelkedett. Az aznapi tájékozódás 57%-a történik mobileszközről, míg az összes tájékozódásnak a 60%-a. Érdekesség, hogy foglalás előtt a vendég átlagosan 8 oldalt tekint meg.

Az újfajta tájékozódási és foglalási szokások kihívások elé állítják a turizmus szereplőit, hiszen a kereséstől az élmények megosztásáig nyomon kell követni a felhasználókat az egyes utazási ciklusokban. A változások hatására a szálláshelyek online eszközhasználata egyre tudatosabb, a dinamikus árazás kezelése a vidéki szállodák esetében is egyre inkább előtérbe kerül. A belföldi szálláshelyek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a saját kommunikációjukra is, melynek az utóbbi években a saját weboldal mellett a Facebook lett a legfontosabb pillére.

Dinamikusan bővülő online piac

A KSH szálláspiaci adatai szerint a belföldi vendégektől származó, összesített szállásdíjbevétel mintegy 92 milliárd forint volt 2016-ban.

A belföldi szálláshelyszerkezet átalakult. A bevételeket tekintve a foglalások kevesebb mint 50%-a realizálódik szállodában, a hotelek a minőségi apartman- és vendégházkínálat megjelenésével újabb versenytársat kaptak, ez főleg a 3 csillagos kategóriában.

A GKI Digital friss piackutatása szerint a tavalyi forgalomnak 68%-a – mintegy 62 milliárd forint – realizálódik elektronikus foglalásokon keresztül, és alapját három csatorna adja: a szállásadók saját felületei (kb. 33 milliárd forint), az online szállásközvetítők (kb. 21,5 milliárd forint), valamint a kedvezményes csomagokat kínáló, kuponos közvetítők (kb. 8,1 milliárd forint).


Az online szereplők részesedése tehát összességében a 2008-as 5%-ról a belföldi közvetített forgalomban elérte a közel 50%-ot, miközben a belföldi turizmus azóta folyó áron számolva megduplázódott. 2016-ban a belföldi utazások tekintetében az online szállásközvetítők között a Szallas.hu súlya volt a legnagyobb – elérte a 45%-ot –, míg a kuponos modellben működő oldalak között a MaiUtazás.hu szerepe volt a legjelentősebb, 38%-át adva a szegmensnek. Viszont a második szereplő itt is a Szallasguru.hu.

A GKI Digital megállapítja: a Szallas.hu szerepe évek óta egyre erősebb, ezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezett szálláshelyek esetében 2016-ban minden ötödik-hatodik belföldi online foglalás rajtuk keresztül valósult meg. A szálláshelyek egyszerre 5-7 oldalon is jelen vannak az ajánlataikkal.

Az online szállásközvetítő piac 2016-ban a 2 legnagyobb szereplő térnyeréséről szólt. Miközben a magyar hátterű Szallas.hu a belföldi utazók tekintetében dominál, a Booking.com a külföldi vendégek esetében egyeduralkodó. Utóbbi a belföldi közvetítések tekintetében nem veszélyezteti a piacvezető helyzetét, ám a kisebb szereplőket maga mögé utasította közel 33%-os becsült piaci részesedésével.

Az online közvetítők idei növekedését a hazai szálláspiac további bővülése is biztosítja. (X)

Kapcsolódó cikkek

Utazási trendek 2018-ra

2017. november 22.