A vendégmix, a foglaltság és az árak alakulása a hazai szállodákban

A rendelkezésre álló szállodai szobák száma valamivel kevésbé esett vissza, ami azt jelenti, hogy a bezárás jellemzően a kisebb méretű házakat éritette.

Az első negyedévben a szállodákban 1848 ezer belföldi és 1401 ezer külföldi éjszakát töltöttek el, a szállodák árbevétele pedig meghaladta a 70 milliárd forintot. A szállodai átlagár 24 ezer forint, az átlagos foglaltság 41%-os volt. A SZÉP-kártya forgalomra nem lehetett panasz, a szállodáknak ebből közel 4,5 milliárd forint árbevétele származott.

Bár a felsorolt mutatók zöme nem érte el a 2019. évi értékeket, ez alól kivételt jelent a belföldi szállásdíjbevétel, a SZÉP-kártya bevétel és a szállodai átlagár. A SZÉP-kártyát érintő pozitív eredménnyel járó, a belföldi turizmus élénkítését célzó kormányzati intézkedések elérni látszanak céljukat. Az év egészét érintően ez annál inkább így lesz, minél hamarabb megszűnik majd a kártya élelmiszerek vásárlására történő felhasználásának lehetősége.

A 2000-es években megszokott volt, hogy a szállodai forgalom zömét a külföldiek adták, egészen 2019-ig. 2001-ben kétharmad volt az arányuk, 2019-re ez 55 százalékra csökkent, majd a járvány idejére 2020-tól az arányok megfordultak, és egyelőre a belföldi forgalom dominál. Várható, hogy előbb-utóbb ismét érvényesülnek majd az évtizedes trendek, és újra túlsúlyba kerül a külföldi forgalom.

A szállodák forgalmának összetételében nem csupán a belföld, külföld arányai változtak meg, hanem a külföldi vendégforgalom struktúrája is némileg átalakult. Az átlagos 40 százalékos visszaesésnél – 2019. és 2022. elsőnegyedéveinek összevetése alapján – nagyobb volt a forgalom-visszaesés Ausztria, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, az Amerikai Egyesült Államok és néhány távol keleti ország, Kína, India, Japán esetében. Az ukrán forgalom kiugró növekedése már a kibontakozó háború „eredménye".

Fontos kérdés, hogyan érinti majd a belföldi forgalmat a fogyasztói árak általános emelkedése (infláció), az élelmiszerárak, az építőipari és személyi szolgáltatások árainak, így a lakossági fogyasztás szerkezetének változása. Milyen fogyasztói döntés születik egy-egy a reálkeresetét növelni nem tudó háztartásban, ha választani kell az utazás vagy más szükségletek között?

A 2000-es évek első három évében a turisztikai szolgáltatások árai jellemzően az általános fogyasztói árindexnél alacsonyabban, azt követően annál lényegesen magasabban alakultak, és ez a tendencia folytatódott 2022. első négy hónapjában - a szervezett társas utazások kivételével - is. Különösen a kereskedelmi vendéglátás árai „szálltak el", aminek minél később normalizálódik a külföldi turistaforgalom, annál hamarabb lesz meg a „böjtje", hiszen a lakosság fogyasztásában az egyébként is idei magas infláció miatt átalakulnak a prioritások.

A fokozatosan gyengülő forintárfolyam mindezeket a folyamatokat nem hagyta érintetlenül. 2019. márciusában egy euró 316, 2022. ugyanezen periódusában 378 forint volt és 2019. januárja óta csak rövid időre erősödött vissza némileg.