Fiatal borászatok és meglepetésborok a Velencei-tónál

A térség 14 gazdálkodójának meghívására vettünk részt azon a sajtóúton, amely a Velencei-tó körül termett borokból és az itt zajló, egyre érdekesebb és színvonalasabb boréletből adott ízelítőt.

A borászatok a Lics Pincészet és Szőlőbirtok pákozdi birtokán, a Meleg-hegy déli lejtőjén épült egykori püspöki dézsmapincében vendégelték meg a csapatot. Az üdvözlőpezsgőt kortyolva Lics Balázstól, a birtok tulajdonosától megtudtuk, hogy a szülei az 1980-as évek végén, kutyasétáltatás közben, véletlenül fedezték fel a romos présházat, és mindjárt fantáziát láttak a pincéjében és a környező, déli fekvésű területekben.

A Velencei-tó körül egyre izgalmasabb a borélet

Fotó: turizmus.com / Szerdahelyi Krisztina

2004-re a pince megújult, a birtok teljesen megváltozott, a vulkanikus lankákon a kukoricát felváltotta a 22 hektáros szőlőültetvény, amely mára több mint 50 hektárra bővült, a virágokkal és szőlőtőkékkel körbevett birtokközpontot pedig manapság egyre többen választják esküvőjük színhelyéül.

Pici, de annál változatosabb

Schubert Ádám, az ApróKertek pincészet tulajdonosa vállalkozott arra, hogy a kóstolót megelőzően bemutatja a vidék földrajzi és geológiai adottságait. Talán sokaknak meglepetés, de a Velencei-tavi térség hivatalosan az Etyek-budai borvidék egyik körzete, kicsit eltérő adottságokkal.

Hajókirándulással is összeköthetjük a helyi borok felfedezését

Fotó: turizmus.com / Szerdahelyi Krisztina

Az északi parton húzódnak a 300 millió éves Variszkuszi-hegységrendszer maradványai, ebből a korszakból bukkan elő a gránit Pákozd és Sukoró környékén. Pázmánd, Kápolnásnyék és Nadap környezetében az altalaj 30 millió éves andezitvulkános kőzet, erre rakodott rá a Pannon-beltenger meszes üledéke. A tó sík, déli partján leginkább löszös a talaj. Ez a sokrétűség, amit a víztükör hatása tovább árnyal, a hűvös pezsgőktől a könnyű fehéreken és a most divatos pét-natokon (pétillant naturel: kb. természetesen gyöngyöző) át a vörösborokig sokféle borstílust eredményez, ráadásul itt a fajták sem szelektálódtak olyan módon, mint például Tokaj-Hegyalján.

A Lics-birtok ültetvénye Pákozdon

Fotó: turizmus.com / Szerdahelyi Krisztina

A Velencei-tavi hegyközséghez összesen 410 hektárnyi szőlőtermő terület tartozik, ahonnan 16 pincészet készít palackos borokat. A birtokméretek is egészen változatosak: félhektáros hobbiborászatot és százhektáros birtokot egyaránt találunk. A borok országos ismertsége a nagybirtokoknak köszönhető, míg a kicsik bátran kísérleteznek, és innovatívak. Ezt a kóstolón is megtapasztaltuk: egymást érték a jobbnál jobb borok (köztük országos aranyérmesek is), amit a kollégákkal igazi felfedezésként éltünk meg.

Régi magyar fajták új élete

A Velencei-tavi térségben, közelebbről Pázmándon és Nadapon gazdálkodik Szentesi József, aki arról lett ismert, hogy saját birtokán olyan régi magyar szőlőfajtákat telepített, amelyek még a filoxéravész előtt adták a hazai borok alapanyagát. Az ő különleges tételeit kóstolva az elmúlt években országszerte sok borász vágott bele a kék bajor, a csókaszőlő vagy a tihanyi kék termesztésébe, és a régi magyar fajták nemcsak a hazai, de az értő külföldi fogyasztók körében is egyre keresettebbek lettek.

A térségben egyre többen termesztenek régi magyar szőlőfajtákat

Fotó: turizmus.com / Szerdahelyi Krisztina

Szentesi József ma már lányával, Katival együtt műveli azt a 16 hektárt, ahol több mint két tucat szőlőfajtát termesztenek. Boraikkal a Velencei-tavi gazdálkodókat is „megfertőzték", és mára a térség több kisebb-nagyobb pincészete foglalkozik régi magyar fajtákkal, ami jellegzetes szín a tó körüli borpalettán.

Új pincészetek, közös gondolkodás

A Lics-birtokközpont teraszáról körbenézve könnyű megérteni, hogy az utóbbi időben mi késztetett egyre több fiatalt arra, hogy a környéken vásároljanak szőlőt, ide költözzenek, és itt kezdjenek borkészítésbe – kezdetben akár főállás mellett is. Ezek a vállalkozó kedvű fiatalok lelkesen fedezik fel nemcsak a vidéket, de a szőlőtermesztés, a gazdálkodás, a borkészítés világát is, miközben támogatják és inspirálják egymást. A szakmai segítségnyújtás, a közös megjelenések és kóstolók szervezése mellett 2020 óta Könnyűvér néven közösségi bort is készítenek. Jelenleg öt pázmándi termelő palackozza a saját, kékfrankos alapú házasítását. Az egységes megjelenésű Könnyűvért olyan reduktív, gyümölcsös vörösbornak szánják, amely a nyári esték könnyed kísérője lehet, és akár fröccs is készülhet belőle.

A Lics-birtokközpont terasza

Fotó: turizmus.com / Szerdahelyi Krisztina

A Velencei-tavi borászatok évente egyszer a tóparton is bemutatkoznak a nagyközönségnek: július elején az Agárdi BorPart rendezvényen találkozhatunk velük az agárdi szabadstrand közelében. Aki idén lemaradt, az jövőre betervezheti a programot, de a tó környéki kirándulást, biciklizést vagy hajókázást addig is érdemes összekötni a pincészetek meglátogatásával és a kóstolással.

A pincészetek, akik vendégül láttak a kóstolón: Csóbor Pincészet – Agárd, Csordás-Nagy Pince – Pákozd, Fuchs Ujvári Pincészet – Nadap, Egy bolond hármat csinál (1B3) Bormanufaktúra – Pázmánd, Boroslány Borműhely – Pázmánd, L. Simon Borászat – Agárd, Bakos Borászat – Nadap, Dancsó Pince – Kápolnásnyék, Nagy Gábor Családi Szőlőbirtok – Pázmánd, Bella Pince ­– Sukoró, ArpóKertek Pincészet – Pázmánd, Szentesi Pince – Nadap, Pázmánd, Czuppon Pince ­– Nadap, Lics Pincészet – Pákozd.