Generációs küzdelmek, árharc és a bitang erős AI az MSZÉSZ-közgyűlés második napján

Bóka István polgármester köszöntőjében elmondta, hogy Balatonfüred turizmusát is ugyanúgy viselte meg a Covid-járvány, majd a szomszédban zajló háború és az energiaválság, mint ahogyan az egész országét. De az idegenforgalmiadó-bevételekből számított vendégéjszakaszámok alapján úgy látja, hogy 2023 végére talpra állhat a város turizmusa, s alig lesz elmaradás a 2019. évi rekordhoz képest.

Azt is elmondta, hogy tudatosan tervezik négy évszakossá tenni Balatonfüred vonzerejét, ezért épült meg a nemrégiben átadott kongresszusi központ, s azért fogadják örömmel a közelmúltban nyílt, illetve a közeljövőben nyíló, felső kategóriás szállodákat.

A közgyűlés résztvevőit Bóka István Balatonfüred polgármestere köszöntötte

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

Flesch Tamás az MSZÉSZ elnöke azzal kezdte előadást, hogy 2023-ban izgalommentes forgalmat tudhatnak magukénak a szállodák, s ez jó, mert – eddig – konszolidált volt az üzletmenet. A Balatonról és Budapestről szólva kiemelte, hogy a kapacitások lényegi változása nélkül kifejezetten érezhető a minőségi szálláshelyek térhódítása.

A forgalom kapcsán az elnök elmondta, országosan nézve a január–szeptemberi szállodai vendégéjszakák száma a 2019. évi 18 millióról 2023-ban 15,5 millióra esett vissza, ugyanakkor a szállodák összes bruttó árbevétele ugyanebben az időszakban 371 milliárdról 408 milliárdra nőtt, s ezen belül a szállásdíjbevétel 202 milliárd forintról 286 milliárdra nőtt.A top 10 küldőpiacot elemezve az elnök kiemelte, hogy 2022 első kilenc hónapjához képest 2023-ban mindegyik növekedést mutat, azonban szembetűnő, hogy Németország, az Egyesült Királyság és az USA 25, 22, és 36 százalékos lemaradásban van a vendégéjszakákat tekintve 2019-hez képest. Hozzátette, félő, hogy a háború miatt teljesen elmarad majd a 2022-ben Budapesten még a vendégéjszakák 12%-át adó izraeli turisták érkezése.

Flesch Tamás elmondta továbbá, hogy a szállodások félelmeivel ellentétben nem volt drámai visszaesés a SZÉP-kártya-forgalomban, nem úgy az éttermeknél, amelyek sokkal jobban megérezték azt, hogy a kormányzat a nyár végétől lehetővé tette, hogy SZÉP-kártyával hideg élelmiszert lehessen vásárolni. De kiemelte azt is, hogy Gál Pál Zoltánnal, a VIMOSZ elnökével közösen eredményesnek tűnő tárgyalást folytattak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel, aki úgy nyilatkozott, hogy 2023. december 31-ével megszüntetik a SZÉP-kártyák élelmiszer-vásárlásra jogosító szerepét.

Flesch Tamás, az MSZÉSZ elnöke tartja előadását

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

Lobbitémákról szólva az elnök megemlítette, nem érzi reménytelennek az éttermi fogyasztások után fizetendő reprezentációs adó eltörlését, illetve csökkentését, legalábbis a céges rendezvények esetében.

Flesch Tamás kiemelte még, hogy 2024. április 24–26-án Budapesten tartja közgyűlését a HOTREC, ami  hazai szállodák és éttermek nemzetközi elismerését is jelenti.

Az elért árszintet nem érdemes lerontani

Az átlagárat nem lehet betenni a bankba – állapították meg a jövedelmezőségről megtartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői a közgyűlésen. A pódiumon Juszkó Anita, a Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel és Konferenciaközpont igazgatója, Csordás Imre, az Accent Hotels cégvezetője, Somlyai Zoltán, a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója és Baldauf Csaba, a Kolping Hotel Family Resort & Spa igazgatója osztotta meg a bevételekkel és a költségekkel kapcsolatos gondolatait a résztvevőkkel, Kovács Balázsnak, a Danubius Hotels Zrt. vezérigazgatójának moderálása mellett.

Az eszmecsere szereplői az árazásról, a költségoptimalizálás végességéről, a bérezésről és a belföldi kereslet alakulásáról is beszéltek, szóba került az energetikai beruházások folytatásának fontossága és a tulajdonosokkal való tárgyalások nehézsége is. A beszélgetés rávilágított, hogy – a profil és elhelyezkedés tekintetében meglévő különbségek ellenére – a piaci szereplők hasonló problémákkal küzdenek. A költségek már teljesen „ki vannak facsarva”, tovább nem csökkenthetők, ezért a stratégiára érdemes helyezni a hangsúlyt. Hogy a volumen növelésére vagy az áremelésre érdemes törekedni, azt a versenytársak viselkedése is befolyásolja, a taktika sikerességét a RevPAR jól mutatja.

Az árakat a legtöbb szereplő a fájdalomküszöbig emelte, ugyanakkor elsősorban vidéken, az őszi időszakban árcsökkenést tapasztalnak, remélik, hogy ez nem lesz tartós tendencia. Az árcsökkentés magával ránthatja a konkurenciát, a forgalomnövelés a profitszintet nem feltétlenül emeli – hangzott el.

A pódiumon a kerekasztal-beszélgetés résztvevői

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

Az élelmiszeralapanyag-árak növekedése 2023-ban drasztikus, a bértömegek növekedése és az üzemeltetési költségek növekedése szintén kétszámjegyű volt, de 2024-ben a növekedés ütemének csökkentésére lehet számítani az eszmecsere résztvevői szerint. A bérköltség növekedésébe egyes egységekben az állandó munkaerő kiváltására alkalmazott kölcsönzött munkaerő költségét is bele kell számolni, amennyiben egyes pozíciókat tartósan nem lehet betölteni.A költségben a beszállítók kegyetlenül emelnek, sokszor nem ártárgyalás, hanem árközlés van – állapították meg. Érdemes a beszállítókat keményen versenyeztetni és határozottan küzdeni a költségek lefaragásáért. Minden energetikai beruházást támogatni kell, hiszen az energiaárak növekedése nem állt meg, aki a témában tovább tud fejleszteni, annak mindenképp érdemes lépnie és belépni az STR-rendszerébe.

Az ágazat Európa-szerte ugyanazokkal a gondokkal küzd

A közgyűlés hallgatóságának európai kitekintést adott Marie Audren prezentációja. A HOTREC munkaszervezetének első embere röviden bemutatta a szervezetet, illetve legfontosabb célkitűzéseit.

A HOTREC (a szállodák, éttermek, kávézók és pubok európai képviselete) 36 ország 47 szakmai szervezetét tudja tagjai között. Teljes jogú tagságot csak az uniós tagországok szervezetei kapnak, de társult tagként, valamint megfigyelőként részt vehetnek a munkában az európai gazdasági övezethez tartozó országok (pl. Nagy-Britannia és Ukrajna), valamint az uniós felvételük előtt álló európai országok szervezetei is.

Marie Audren, a HOTREC munkaszervezetének első embere

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

A HOTREC az európai hospitality ágazat hangjaként, szószólójaként definiálja magát. A Brüsszelben székelő munkaszervezet, s annak vezetője  gyakorlatilag állandó kapcsolatban áll az Európai Parlament képviselőivel, valamint az EU munkaszervezeteivel.

A HOTREC hangot ad annak, hogy a hospitality  ágazat Európában nem csak 10 millió munkahelyet tart el, de jelentős bevételhez juttat további ágazatokat, például a beszállítókat is.
Marie Audren prezentációjából világossá vált az is, hogy az ágazat Európa szerte ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint Magyarországon, nevezetesen a képzett munkaerő hiányával, az energiaválsággal, az élelmiszerárak elképesztő növekedésével, illetve – Magyarországtól szerencsére eltérően – egyre inkább a természeti katasztrófák káros hatásával.

A HOTREC, illetve az egész ágazat előtt álló legfontosabb feladatok felsorolásakor kiemelte a digitalizáció szükségességét, a fenntarthatóság mielőbbi elérését, a szakképzés hihetetlen fontosságát, valamint a vállalkozások felkészítését a jövőben várható krízishelyzetek kezelésére.
Végül, de nem utolsósorban, a magyarországi helyzethez hasonlóan drámainak nevezte a rövidtávú lakáskiadás immár befektetői háttérrel való térhódítását, s hangsúlyozta, hogy a HOTREC uniós szabályozást vár a privát üzlet megrendszabályozására, a szállodákkal egyenlő feltételek megkövetelésére.

A networking mindig fontos része a közgyűlésnek

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

Az AI itt van közöttünk, használjuk bátran!

A kis túlzással a „csapból is folyó” a mesterséges intelligenciával kapcsolatos gondolatait Boa László, a BDO Digital Magyarország senior AI architectje osztotta meg a résztvevőkkel.

Bitang erős tudásról beszélünk, melynek jelenléte egyre hangsúlyosabb, s mely kis ráfordítással egyre több területen tud segítséget nyújtani a szállodaiparban – hangsúlyozta a szakember a Mesterséges intelligencia a szállodaiparban című előadásában. A HR területén alkalmas például az álláshirdetések (fél)automatikus előállítására és különböző platformokra szabására, a jelentkezések automatikus feldolgozására, a teljesítménymérésben értékelések elkészítésére.

A housekeeping területén a munkaszervezést segítheti, az értékesítésben és marketingben hírlevelek, marketingtartalmak automatikus előállítására, fordítások elkészítésére, nagy mennyiségű adatállomány elemzésére használható sikeresen. Az üzemeltetés, például az energiamenedzsment területén adatvezérelt döntések meghozatalára alkalmas, mind a mérés, mind a vezérlés szerepét át tudja venni, egyszerű megoldásokkal az infrastruktúra „okosítása” egyszerűen megoldható.

Boa László, a BDO Digital Magyarország senior AI architectje

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

A legtöbb tapasztalat az eddigiekben a rezerváció területéről gyűlt össze. Az AI a foglalások kezelésén belül elvégezheti azok automatikus feldolgozását és előkészítheti a válaszokat, képes a vendégvélemények elemzésére és értékelésére.A szakember prezentációjában nemcsak azt mutatta be, milyen választ írt a BookerBot AI a vendégtől érkező e-mailre, azt is megállapította, hogy minden szöveges feladat hatékonyan megtámogatható AI-vel, mint ahogy a sales csapatnak is ütős támogatást nyújthat egy virtuális asszisztens.

Generációs különbségek: nem jobb vagy rosszabb, csak más

Ami számunkra a normalitás, az sem a nagyszüleink, sem a gyerekeink számára nem az – fektette le előadásának alapelvét az ebédszünet után Steigervald Krisztián, generációkutató Generációs kihívások a munkahelyen címmel megtartott, nagy sikert arató előadásában.

A generációmanagement elméletei szerint nagyon meghatározó, milyen földi környezet vesz minket körül 3 és 7 közötti életkorunkban, hiszen ezekhez a tapasztalatainkhoz igazítjuk képességeinket és ezek alapján alakul ki bennünk a generációnkra jellemző normalitás. Míg a 40-50 éves generáció számára a várakozás vagy éppen a köszönés természetes jelenség, a fiatalabb generációnak egészen mások az ezekre vonatkozó mintái – tudhattuk meg.

Steigervald Krisztián generációkutató

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

A mintáink mások, de nem jobbak vagy rosszabbak másokénál – emelte ki a szakember prezentációjában, melyben számos példát hozott a különbségekre. Hiába szoktunk poroszos vezetéshez, a mai apák mentorapák és ehhez a vezetőknek is alkalmazkodnia kell. Hatékonysági szempontból sem jó a saját generációs igazságunkhoz ragaszkodni, a fizikai dolgozók körében különösen megéri óránként 10 perces Facebook-szünetet bevezetni, Insta-kompatibilis munkaruhát tervezni és szelfipontot kialakítani a munkahely előtt. A generációs hídépítés, vagyis az alkalmazkodás során arra kell törekedni, hogy nekünk jó legyen, vagyis meg kell tanítani a fiatal generációt az nálunk érvényes szabályokra, például a köszönés tekintetében.

A generációs különbség nem arról szól, hogy fiatal és öreg, hanem hogy amikor megszülettünk, mi volt a normális, és erre munkaadóként reagálni kell. „Hiába az a tévhitünk, hogy modernek vagyunk, a Z generáció ősembernek tekint minket. Hiába készítünk ügyesen videót, 3 másodperc alatt rájönnek, hogy Colombón nőttünk fel” – emelte ki Steigervald Krisztián. Éppen ezért ragaszkodjunk erősségeinkhez, de ne akarjunk digitális képességeket beszerezni, ezeknek a feladatoknak az ellátásához vegyünk fel egy 25 éves kollégát – zárta nagy sikert arató előadásában a szakember.

Új képzési platform a betanításért

A Sweet Lemon Training mobil tanulástámogatás innovatív felületét Nagy Zoltán, SLT-Sweet Lemon Training (SL Training Kft.) tulajdonosa mutatta be a hallgatóságnak. Az applikációt a tudásátadás nehézsége hívta életre, melyet a szakember saját cégében többször megtapasztalt.

Nagy Zoltán, a SLT-Sweet Lemon Training tulajdonosa

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

Az átfogó, online képzési- és tanulási platform komplett tudástárakat képes menedzselni. Része egy bizonyos, jelenleg mintegy 1800 oldalas információs tudástár, melyet a résztvevők felhizlalhatnak saját anyagaikkal. „Idővel kialakulhat egy Wikipédiához hasonló tudásbázis, melynek segítségévél a felvétel és a betanítás sokkal egyszerűbb lesz” – emelte ki.

A testre szabható, rendkívül egyszerűen használható app számos előnyt rejt: segítségével a kollégák saját tempójukban tanulhatnak, a feltöltött anyagok bármikor-bárhol elérhetők, rengeteg időt és energiát lehet megspórolni.

Készételmentés a vendéglátás szektorból

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület eddig jellemzően élelmiszergyártó és kereskedő cégektől vett át és juttatott el élelmiszert nélkülözőkhöz, azonban az idei évben vendéglátással foglalkozó vállalkozások bevonásával elkezdték a készételek megmentését is – fejtette ki Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke.

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

Nemcsak az élelmiszerbiztonságra vonatkozó előírásokat ismerik, hűtőkkel és sokkolókkal is rendelkeznek, melyek segítségével biztonságosan szállítható el a felesleges élelmiszer a rászorulókhoz. A lebonyolítás egyszerű, a logisztikai feladatok ellátására diszpécserkapcsolatot működtetnek a nap 24 órájában. Országszerte 500 szervezettel dolgoznak együtt, az ételadomány az ő tevékenységüket segíti. A felajánlásnak közvetlen anyagi haszna ugyan nincs, de a tevékenységnek direkt és indirekt hozadéka is lehet, például hívószóvá válhat a fiatal generáció számára.

Kihirdették a Termék Innovációs Pályázat nyertesét

A délutáni program során a Termék Innovációs Pályázat nyertesét is kihirdették: a Hotel Interactive Kft. zsebelte be a szavazatokat, az áramfogyasztás nélküli, digitális kijelző termékével, és ezzel elnyerte az Év Technológiai Újítása 2023 címet. A vállalatot Jelinek András, a cég tulajdonosa képviselte az eseményen.

Jelinek András (k), a nyertes Hotel Interactive Kft. tulajdonosa az MSZÉSZ képviselőivel

Fotó: Tamás Pál / MSZÉSZ

Az MSZÉSZ 2023 júniusában – ötödik alkalommal – társult tagjai részére tette közzé a lehetőséget, hogy pályázzanak olyan ötletekkel és termékekkel, melyeket szállodákra és vendéglátó egységekre szabtak, innovatív ötletek, úttörőek a szakmában, fenntarthatóak, hozzájárulnak a vendégélményhez, csökkentik az élőmunka igénybevételét és profitábilisak.

A továbbiakban a közgyűlés elfogadta a jövő évi tagdíjakat, a tervezett költségvetést, és az alapszabály-módosítást az exkluzív társult tagok vétójogával kapcsolatban. A szavazásokat Sárvári-Deák Zsófia főtitkár vezényelte le.

(Címlapkép: Tamás Pál / MSZÉSZ)