Egyre kevésbé befolyásolja az utazási döntést a Covid-19

Ahogy azt az egyik legnagyobb globális turisztikai piaci adatelemző cég (STR) adatai is alátámasztják, a járványügyi helyzettel összefüggésben álló hátráltató tényezők – bezárások, fertőzéstől való félelem, maszkhasználat, stb. – globálisan már csak a 4-5. helyet foglalják el, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen indokból törlik az vendégek a már lefoglalt utazásaikat, vagy éppen miért nem terveznek a következő egy évben utazást. Míg 2021 februárjában a megkérdezettek 68%-a tartotta hátráltató tényezőnek a járványhelyzetet a saját utazási döntései meghozatalában, ez az arány 2021 év végére 26%-ra, 2022 júliusára már mindössze 16%-ra esett vissza – olvasható abban az elemzésben, amelyet Verb Vivien, a PROPHEX Europe Consulting Ingatlan és Turizmus Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója készített.

A turizmus újraépülése nem egyformán megy végbe a különböző földrészeken

Fotó: 123rf.com

Az elmúlt hónapok gazdasági eseményeinek – az infláció emelkedése, benzinárváltozás, nyersanyagárak, energia- és rezsiköltségek emelkedése, légiforgalmi sztrájkok stb. – következményei jelenleg a legmeghatározóbb utazást befolyásoló tényezők, ezen belül is az olyan főbb elemek tartoznak ebbe a körbe, mint a szállás, vendéglátás és szabadidős szolgáltatások folyamatosan emelkedő költségei. Ezt követik az utazás, a repülőjáratok törlésével vagy lemondásával kapcsolatos félelmek, majd a háztartásban felmerülő, egyre növekvő kiadások (rezsi, élelmiszer, üzemanyag). Mindezek és a járványhelyzet alakulása mellett befolyásoló tényezők még a személyes pénzügyi helyzetünk, a gazdasági instabilitástól való félelem, valamint az orosz-ukrán háború alakulásával kapcsolatos aggodalmak.

Az, hogy mely tényezők milyen mértékben befolyásolják utazási döntéseinket, akár hetek leforgása alatt is változhat. 2022 májusában az STR kutatása szerint a járványhelyzettel összefüggő félelmek és a növekvő háztartási költségek még közvetlenül a magas utazási költségek után szerepeltek, mint hátráltató tényezők, júliusra azonban már az utazás törlésével kapcsolatos aggodalmak kerültek előtérbe.

Ezen hátráltató tényezők jelenléte többek között a szállodai foglaltságokon is lecsapódik. Ugyan az utazás, és ezzel együtt a szállodai foglaltságok szintjének visszakapaszkodása jelenleg is zajlik, ezek globálisan még mindig jelentősen elmaradnak a 2019-es évtől, mely sok tekintetben turisztikai csúcsévnek számított. Az elmaradás világviszonylatban egyenlőtlen, azonban szoros összefüggést mutat az országok járványhelyzet utáni újranyitási stratégiáival. A szállodai foglaltságok tekintetében a legnagyobb elmaradást Kína és Ázsia mutatja – köszönhetően a szigorú járványügyi politikának –, 2022 első félévét tekintve azonban Közép-Amerika és a Közel-Kelet már csak néhány százalékpontos lemaradásban volt a 2019-es szintekhez képest. Európában a 2022. első féléves szállodai foglaltsági szint (61%) 14%-os elmaradásban volt 2019 ugyanezen időszakához képest, mellyel globálisan a középmezőnyben foglal helyet, ennél nagyobb visszaesés az ázsiai térségen kívül Ausztráliában és Észak-Afrikában volt mérhető.

Az európai nagyvárosok 2022-es első féléves foglaltsági szintjei még szintén lemaradásban vannak a járvány előtti szintekhez képest. A legjobban teljesítő városok többek között Isztambul (-1%), Varsó (-2%), Párizs (-10%) és Dublin voltak, a legnagyobb hátránnyal többek között Prága (-34%), Helsinki (-33%) és Bécs (-32%) szállodái szembesültek. Eközben Budapest szállodáinak foglaltsága az év első 6 hónapjában 27%-kal maradt el a járvány előtti szinttől.

A szállodai nettó átlagárak globális szintjeinek alakulása Kínán kívül – ahol a járványügyi stratégia visszafogja a turizmus felépülését – már jóval biztatóbb. Európában 2022 első félévében már 14%-kal magasabb volt a szállodák átlagára 2019 első félévéhez képest, ugyanez a Közel-Keleten 18%-os, Észak Amerikában 13%-os, Közép- és Dél-Amerikában 20-21%-os növekedést jelentett. Az európai nagyvárosokat tekintve Budapest szállodáinak átlagára már csaknem 40%-kal haladta meg a járvány előtti szintet, Isztambul több, mint háromszoros átlagárnövekedést tudott realizálni, Bécs, Prága, Krakkó és Varsó pedig az elmúlt félévben tudott visszakapaszkodni a 2019-ben elért szintekhez. Figyelembe véve az elmúlt időszak gazdasági eseményeit, a szállodák átlagáremelése egyfajta válaszreakció is az olyan drasztikusan emelkedő operációs költségek ellensúlyozására, mint a munkaerő, energia, nyersanyag.

A 2022-es és a 2023-as előfoglaltsági szinteket tekintve 2022 3. negyedévében Budapest, Prága és Bukarest szállodáiban is stabil előfoglaltsági szintek, ezzel együtt a járványidőszak alatt lerövidült foglalási idők kitolódása figyelhető meg, míg a 2023-as év előfoglaltságai egyelőre a nagyobb nemzetközi szintű események (pl. atlétikai világbajnokság) köré csoportosulnak.

További információ:

vivien.verb@prophexeurope.com