120 éves az Aszód–Balassagyarmat–Losonc vasútvonal

Budapesten 1895. június 25-én alakult meg a Nógrádvármegyei HÉV-társaság, és egy hónap múlva megkezdődött a 112 kilométer hosszú, Aszódot Balassagyarmaton át Losonccal összekötő vonal építése. A korabeli előírásoknak megfelelően a vasútvonalat 30 km/h-s sebességre építették (a mellékvonalakon akkoriban maximum 40 km/h lehetett az engedélyezett sebesség), és összesen 221 hidat, 19 állomást, illetve megállóhelyet, 25 nyíltvonali őrházat, 18 felvételi épület és 18 áruraktárt létesítettek. Az építkezés azonban nem volt zökkenőmentes: a hóolvadás és az Ipoly áradása többször elmosta a megépített töltéseket. A vasútvonalat végül 1896. szeptember 12-én nyitották meg a nagyközönség előtt. Kilencvenhat évvel ezelőtt a trianoni döntés Ipolytarnóc és Kalonda között kettévágta a vonalat, azóta a MÁV szerelvényei Balassagyarmatról csak Ipolytarnócig járnak. (A szlovák oldalon 13 évvel ezelőtt viszont megszűnt a személyszállítás.)

A MÁV az utóbbi öt évben jelentős munkálatokat végzett el a vonalon: felszámolta a sebességkorlátozásokat, Ipolyvece és Drégelypalánk között egy hosszabb szakaszon korszerűsítette a vasúti pályát, a Nógrádkövesd és Galgamácsa közötti szakaszon megoldotta a csapadékvíz-elvezetési problémákat, és több helyen hidakat újított fel. Az útátjárók biztonságosabbá tétele érdekében Aszód és Balassagyarmat között több fénysorompót félsorompóval és erős napfényben is jól látható LED-optikával egészített ki.

Veszprémi László, a MÁV Zrt. budapesti pályavasúti területi igazgatója és Sándor István, Magyarnándor polgármestere, fotó: MÁV