Budapest az Európán belüli járatbővítések egyik éllovasa

Forrás: turizmus.com

 2019. november 17. 17:37

Az Európán belüli járatkapacitás-bővítés rangsorában idén nyáron Sevilla és Bécs után Budapest a harmadik lett, az év utolsó negyedévében viszont egyedül Dubrovnik előzi meg – derül ki egy friss nemzetközi tanulmányból.

A ForwardKeys utazási elemző cég a European Cities Marketing (ECM) szervezettel együttműködésben, októberben készített egy tanulmányt a légiforgalmi hálózatok bővüléséről.

Megállapításuk szerint különösen az európai városokból induló távolsági repülőjáratok (long-haul flights) száma növekszik erőteljesen: ezek kapacitása az éves utasforgalom döntő hányadát lebonyolító harmadik negyedévében (2019. július–szeptember) 6,2%-kal bővült az előző év hasonló időszakához képest. Emellett a távolsági járatok negyedik negyedévre (2019. október–decemberi időszakra) foglalható kapacitása is 3,4%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

Ami az európai városok közötti légi kapcsolatok intenzitását illeti: a kontinensen belül utaztató légitársaságok férőhely-kapacitása ez év harmadik negyedévében 3,9%-kal nőtt 2018 azonos időszakához képest.

A ForwardKeys szakértői szerint a különböző légitársaságok férőhelykapacitás-elemzése rendkívül jól tükrözi az egyes piacok méreteit, mivel a légitársaságok mindig arra törekszenek, hogy maximalizálják repülőgépeik kihasználtságát.

 

Távolsági járatbővítés: Varsó a nagy nyertes

A harmadik negyedév a naptári év legfontosabb negyedévének számít szerte Európában, mivel magában foglalja a rendkívül forgalmas nyári szezont, amely az éves utasforgalom 34%-át teszi ki. Ebben az időszakban az Európába érkező távolsági – interkontinentális – repülőjáratokat érintő, legnagyobb volumenű kapacitásbővítéseket az alábbi desztinációk vonatkozásában hajtották végre: a rangsort Helsinki vezeti 21,4%-kal, majd szorosan mögötte következik Varsó 21,3%-kal — nyilván nem függetlenül a 10 milliós éves utasforgalmat megcélzó LOT terjeszkedésétől, amely deklaráltan a közép-európai térség első számú légi fuvarozójaként kívánja pozicionálni magát a piacon.

A lengyel fővárost harmadikként Athén (17,7%), majd Lyon (15,9%) és Tel-Aviv (15,3%) követi. Az élmezőnyt erősíti még Barcelona és Isztambul (egyaránt 14,9%), Lisszabon (14,4%), továbbá Madrid (13,5%) és Milánó (10,7%).

Jóllehet Budapest itt nem szerepel az elemző cég által felállított élmezőnyben, a 2019/20-as téli menetrendi időszakban már Szöul és Sanghaj felől is átszállás nélkül elérhető a magyar főváros a LOT és a Shanghai Airlines új járatainak köszönhetően.

2019 utolsó negyedévében előreláthatólag Varsó lesz az interkontinentális légikapacitás-bővítés legnagyobb nyertese, újabb 21,3%-os növekedéssel.Varsó után Lisszabon következik 19%-kal, majd Isztambul 17% -kal. A top 10-es rangsort az alábbi táblázat mutatja.

Távolsági járatok kapacitásbővítése az európai városokban 2019 utolsó negyedévében

Forrás: ForwardKeys

Budapest dobogós Európán belül

Az Európán belüli járatkapacitás-bővítés rangsorát idén nyáron a klasszikus mediterrán desztinációnak számító Sevilla vezette 16,5%-kal, majd Bécs következett 12,1%-kal. Itt már Budapest is felkerült a dobogóra, mégpedig járatkapacitásai 9,5%-os bővítésével — ideértve a heti kétszeri Bari, Cagliari, Catania, Cork, Sevilla, Thessaloniki és Toulouse járatindítást a Ryanair részéről, továbbá a WizzAir új kiindulási és célállomásait (London-Gatwick, Castellón, Oslo), és egyéb új útvonalakat is (Laudamotion – Stuttgart, Transavia – Nantes, Air Serbia – Niš, SunExpress – Antalya).

Intrakontinentális járatok kapacitásbővítése az európai városokban 2019 nyarán

Forrás: ForwardKeys

Az év utolsó negyedévére (október–december) előretekintve a horvátországi Dubrovnik jár az élen, ahonnan a különböző légitársaságok – a bázis időszakkal összemérve – 17,2%-os Európán belüli kapacitásbővítést jelentettek be. És az adriai kikötővárost rögtön Budapest követi, melynek járathálózati térképéről sorra tűnnek el a fehér foltok: a bravúros léptékű, 14,1%-os bővítés magába foglal egy sor járatot, amely a Ryanair téli menetrendjében veszi célba a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, Birmingham, Bordeaux, Göteborg, Lappeenranta, Lisszabon, Luxemburg, Porto, Poznan, Tel-Aviv felől.

Budapestről induló új járatok 2019-ben

Forrás: Budapest Airport

Mindeközben öt másik útvonalon (Berlin-Schönefeld, Koppenhága, London-Stansted, Bergamo, Prága) is járatsűrítéseket eszközöl az ír tulajdonosi hátterű diszkont-légitársaság. A Ryanairrel – és a brit piacon a Jet2-vel – folyamatos versenyben álló WizzAir a téli menetrendjében Kazany, Odessza és Edinburgh felől nyit új járatokat. Emellett újraindítja szezonális Eilat–Budapest viszonylatát is, miközben a Jet2 a Birmingham–Budapest, az easyJet pedig a London-Southend–Budapest útvonalon erősít heti két járattal egészen 2020. március 27-ig.

A kontinensen belüli járatsűrítések képzeletbeli dobogóján – 2019 utolsó negyedévében– ezüstérmes Firenze (13,4%), majd Prága jön 9 %-kal.

Intrakontinentális járatok kapacitásbővítése az európai városokban 2019 utolsó negyedévében

Forrás: ForwardKeys

A ForwardKeys szakértői kommentárja szerint, jóllehet egyes városokban, mint Dubrovnik, Firenze, Helsinki, Sevilla és Varsó, a kapacitás jelentős növekedése tapasztalható, ezek a városok viszonylag kis bázisról indulva értek el elképesztő mértékű bővülést. Ugyanakkor Lisszabon és Bécs azok a városok, amelyek egy eleve nagyobb bázisról értek el valóban látványos kapacitásbővülést.Az egész mezőnyből kiemelkedik Isztambul, amely – egyedülálló módon – mind a távolsági, mind az európai járatokat tekintve a top 7-ben zárt, akár a harmadik, akár az utolsó negyedév kapacitásbővítését nézzük. Isztambul esetében a siker nagy részét a város 2018 őszén átadott új repülőterének (İstanbul Havalimanı), továbbá a Turkish Airlines márkaerősségének és két diszkont-légitársaság, a Pegasus és az Atlas Global gyors növekedésének lehet tulajdonítani.

Petra Stusek, a European Cities Marketing elnöke, a Ljubljana Tourism ügyvezető igazgatója szerint üdvözlendő a turizmus folyamatos konjunktúrája Európa-szerte, amely a jólét és a prosperitás egyik mozgatórugója. Ugyanakkor ezt a konjunktúrát úgy kell tekinteni, mint amely lehetőséget biztosít a városok számára, hogy turisztikai kínálatukat diverzifikálják a hagyományos városközponttól távol eső környékek turisztikai fejlesztése – új szállodák, éttermek, attrakcióhelyszínek kialakítása – révén.