Debütál az első eVTOL – forradalom vagy bukás várható a légtérben?

Párizsban debütál az első, valódi utasokat  szállító eVTOL, azaz az első kereskedelmi forgalomba kerülő elektromos repülőgép. A forradalmian új, helyből felszálló repülő alkalmatosság a 2024-es párizsi olimpiai idején szállítja majd a – tehetős – utasokat a repülőtérről a város központjába. A német gyártó cég, a Volocopter tervei szerint a Volocity géptípus ezzel áttörést érhet el, és  végre beindulhat az újfajta helikopterszerűségek sorozatgyártása is.

A németek mellett egy sor startup cég vágott bele az eVTOL-üzletbe az elmúlt években. Ezek közül a legismertebb a brazil hátterű EVE Air Mobility, és a szintén német Lilium. Az előbbi az ez év júliusi párizsi légi bemutatón szerződött 150 repülő szállítására, az utóbbi pedig a francia hátterű Blade Air Mobility-val állapodott meg közös fejlesztésekről és útvonal-használatról.

A működő prototípusok megjelenését követően pedig már az igazán “nagyok” is beszálltak az üzletbe. Az amerikai légierő (US Air Force) például 142 millió dollárt fektetett be az Archer Aviation cégbe, és egyben 60 repülő szállítására is megállapodást kötött. (Az Egyesült Államokban a többlépcsős hatósági engedélyezést követően úgy tűnik, elsőként San Francisco légterében jelenthetnek meg az eVTOL-ok.)

A nagy légitársaságok mindeddig jobbára tartózkodtak az ilyen befektetésektől és vásárlásoktól, de úgy tűnik, hogy itt is megtört a jég: a Saudia, a Japan Air Lines és a Virgin is megállapodásokat kötött már gépek vételéről.

A legfrissebb hírek szerint a két nagy repülőgépgyártó, a Boeing és az Airbus is saját eVTOL részleget hozott létre. Az előbbi  a Wisk Aero felvásárlásával lép be a piacra, az utóbbi pedig  CityAirbus néven indította fejlesztéseit és az évtized második felére ígéri az új típusú gépek megjelenését.

A Paris Air Show-n állították ki ezt az eVTOL repülőgépet még 2017-ben

Fotó: 123rf.com

A hurráoptimizmust azonban rendre lohasztják a szakértői elemzések. Az elektromos helikopterek tömeges felhasználását ugyanis még egy sor kérdőjel kíséri. Ezek közül a leglényegesebb a pilótakérdés. A jövőben ugyan az önvezető eVTOL-ok elterjedése várható, de kezdetben még pilóták irányítanák a repülő szerkezeteket. Viszont pilótából már most is hiány van, sőt előrejelzések szerint 2030-ig újabb negyedmillió pilótára lesz szükség a világ légiközlekedésében. Az ilyen új típusú gépekhez hosszú tréning és szigorú vizsgarendszer bevezetése várható, így kérdéses, hogy honnan lesznek majd pilóták. (Arról nem is beszélve, hogy a reptér-belváros útvonalakra felvett pilóták jóval magasabb bért kérnek, mint a hagyományos repülők irányítói…)

Nem kisebb fejfájást okoznak a műszaki részletek. Az akkumulátorok által meghajtott gépek karbantartása, szervizelése és javítása egyelőre még nem megoldott, arról nem beszélve, hogy a gépek karbantartása legalább olyan időigényes, mint a hagyományos helikoptereké. A kereskedelmi forgalomba álló eVTOL-okhoz minden repülőtéren külön bázist szükséges majd felállítani – ez is nagyon költséges fejlesztés lesz.

És végül nagy kérdés, hogy lesz-e igény a világ nagy repülőterein az ilyen szolgáltatásra, amely bizonyára drága lesz – az utazóknak csak a felső rétege számára lesz elérhető.