Dévai Gábor: Mi a bérlőinknél tartjuk az autóinkat

A 16 legnagyobb magyarországi autókölcsönző és flottakezelő mutatóit nézegetve feltűnő, hogy a Sixt az eszközállományt nézve a nyolcadik, az éves árbevételt vizsgálva a hetedik, azonban az adózott eredményt tekintve a második a rangsorban. Mitől ilyen hatékonyak?

Igazából ez üzleti titok, de annyit elárulhatok, hogy nagyon komoly know-how birtokában vagyunk a licence-tulajdonosunk jóvoltából. Például mi bizonyos mutatókat sokkal hatékonyabban mérünk, mint versenytársaink, s azonnal be tudunk avatkozni, ha kell.

Emellett fontos a munkajóléti programunk, amit profi szervezetfejlesztő céggel közösen alakítottunk ki. Büszkén mondhatom, hogy nálunk gyakorlatilag nincs munkaerőgond, a normálisnak mondható fluktuációnál több mozgás nincs, transzparens jövedelempolitikánknak köszönhetően az iparágban kiemelkedő átlagfizetésekkel érjük el a magas hatékonyságot.

De a bevétel és a nyereség arányánál az sem mindegy, hogy az egyes autókölcsönzők mit számolnak bele a forgalmukba.
Tudunk olyan konkurensről, ahol a használtautó-eladás is bevételként szerepel, ami nyilván nem szabálytalan, csak torzítja a klasszikus kölcsönzői tevékenység értékelését.

Dévai Gábor: Az ügyfeleinkért limuzint küldünk, majd visszavisszük őket a kiinduló ponthoz. Ez is a know-how része

Fotó: Sixt

Önöket mennyire zavarja, hogy az autókölcsönzők között olyan cégek is szerepelnek, amelyek igazából flottakezelők?

Nem könnyű meghúzni a határt, mégis úgy gondolom, hogy a flottakezeléssel, vagy operatív lízingeléssel foglalkozó vállalkozások igazából nem autókölcsönzők. Akkor sem, ha technikailag van kölcsönzéssel foglalkozó üzletáguk, de azt kizárólag azoknak az ügyfeleiknek tartják fent, amelyeknek a flottáját kezelik, s akkor kölcsönöznek nekik autót, amikor a tartós bérletben lévő járművek szervizben vannak, vagy, ha az ügyfelüknek rövid időre több autóra van szüksége.

Közben, persze, több klasszikus autókölcsönzőnek, így a Sixtnek is van flottakezelő üzletága. Miért van erre is szükségük?

Nálunk – s itt hadd jegyezzem meg, hogy a Sixt Leasing ma már a Wallis Autókölcsönző Kft. része – ez is egy üzletág, de jelenleg nem meghatározó a forgalmunkban. Persze, folyamatosan fejlesztéseken, innovációkon gondolkodunk, amelyben ez az üzletágunk is érintett lehet.

Létezik, hogy több, ismert autókölcsönzővel ellentétben a Sixtnek nincs nagy méretű telephelye?

Mi a bérlőinknél tartjuk az autóinkat. S mindig csak annyit, amennyire szükség van. Éves átlagban 400 bérautóval dolgozunk, főszezonban több mint 1000 autónk van a bérlőknél.

Hadd utaljak vissza az eredeti, a hatékonyságot firtató kérdésre. Nemzetközileg elfogadott, hogy autóbérlés az, amikor egy üzleti vagy szabadidős utazó, jellemzően 3-5 napra, de maximum egy évre vesz ki egy gépkocsit.

Budapesten ebben a műfajban kiemelkedően fontos a repülőtér, a mi bérautó-forgalmunknak már 60%-át realizáljuk Ferihegyen. A másik 40%-ot a belvárosban érjük el, illetve a helyi corporate piacon. Elárulhatom azt is, hogy utóbbi esetében fontosak a virtuális irodáink, amelyek megjelennek a honlapunkon, de fizikailag nincsenek a megadott címen. Az ügyfeleinkért limuzint küldünk, majd visszavisszük őket a kiinduló ponthoz. Ez is a know-how része.

S ha már a know-how-nál tartunk, hadd dicsekedjek anyacégünk németországi újdonságával is. Megújult a www.sixt.com oldal, született hozzá egy új applikáció is. Aki felmegy erre az oldalra, az láthatja, hogy Németországban, a bérlésen és a sofőrszolgáltatáson felül, már autómegosztást is kínál a Sixt.

A Sixt bérautó-forgalmának 60%-át realizálja Ferihegyen

Fotó: Sixt

Mi „off site" szereplőknek hívjuk azokat a kisebb cégeket, amelyek Vecsésen és környékén tartják az autóikat, s odaviszik az ügyfelet. Nagyjából 2 milliárd forgalmat csinálhatnak évente. Az említett 7, nemzetközileg ismert cég, bent a terminálon, megközelítőleg 4 milliárd forint forgalmat tud elérni.

Hozzáteszem, hogy a mi esetünkben nemsokára már nemcsak a budapesti repülőtérről beszélünk, hanem a debreceniről is, előrehaladott tárgyalásokat folytatunk velük.

Mit gondol, mikor válhat Magyarországon is életformává az autóbérlés? Nem is úgy, mint azokban a nagy területű országokban, amelyekben belföldön is repülnek, s a helyszínen autót bérelnek, hanem pont fordítva. Elsősorban Budapesten, de lassan más, nagyobb városainkban is, költséges teher saját autót tartani. Érdemes áttérni a tömegközlekedésre, esetleg a car sharingre, sőt a taxizásra. Viszont a saját autóval megtett utakhoz lehetne alternatíva a bérelt autó.

Akkor tudnánk ilyesmiről érdemben beszélni, ha pl. a szabadidő eltöltéséhez rendelt SZÉP-kártyával lehetne szigorúan csak belföldre autót bérelni. Vagy a vendéglátáshoz, s immár a szálláshely-szolgáltatáshoz hasonlóan a kedvezményes áfakörbe tartozna legalább a belföldi autóbérlés. Ma ugyanis a B2C piacon nem versenyképes alternatíva az autóbérlés, így – bár lassan a köznapi gondolkodás része az autómegosztás használatához hasonlóan az autóbérlés is, és sokan elgondolkoznak ezen a nyaralás tervezésekor – még nem természetes választás, hogy családok a saját, erre is alkalmas, nagy autó tartása helyett bérelt autóval tegyék meg hosszabb utazásaikat.

Ebben a kérdésben több tárgyalást is kezdeményeztünk már a kormányzati szervekkel.

Miért nem az Autókölcsönzők Szövetsége lobbizik? Egyetlen piaci szereplőnek nincs sok esélye egy szabályozás megváltoztatását elérni.

Kevesebb, mint 20 taggal még nem elég hatékony a szövetség, tudva, hogy több mint száz autókölcsönző is van az országban. De bízunk abban, hogy elindul egy hatékony tagszervezés, s utána a lobbizás is.

(Az interjú eredetileg a Turizmus.com Magazin 2019. szeptemberi számában jelent meg.)