Gondatlan suhanás: elektromos rollerek a nagyvárosban

Sokan úgy vélik, a műfaj terjedésében a nagyvárosi közlekedés ellehetetlenülése is szerepet játszik, hiszen ezekkel a kisméretű és könnyű eszközökkel gyorsan és rugalmasan lehet haladni a dugókkal nehezített utakon.

Csakhogy egy nemrégiben készült francia kutatás szerint az e-rollerek terjedésével párhuzamosan a gépkocsiforgalom nem csökkent a belvárosokban – tehát az új eszközök nem az autós, hanem elsősorban a kerékpáros és gyalogos közlekedés alternatívájaként jöttek divatba.

Ráadásul megfelelő jogi és közlekedési szabályozás híján tömeges megjelenésük komoly kockázatot is jelent. A halkan és gyorsan mozgó e-rolleresek a járdán elsősorban a gyerekeket és az időseket veszélyeztetik, míg az úttesten cikázók önmagukat és az autósokat sodorhatják veszélybe.

Az e-rollerek és társaik még keresik a helyüket a városi közlekedésben

Fotó: Lime

A kaotikus viszonyokat jelzik az elhagyott eszközökkel kapcsolatos problémák is, Párizsban például nemcsak a járdákon és a város legszebb parkjaiban hevernek lerobbant rollerek, de még a Szajnába is bedobálják őket. A helyzet nálunk is rendezésért kiált, különösen, hogy egyes becslések szerint az új, felnövekvő „guruló nemzedék” – kerékpárosok nélkül – már most öt-tízezer főt számlál Magyarországon.

Több helyen már szabályozzák

Franciaországban az elektromos rollerek harmadát a külföldi turisták használják, derült ki a francia kormány közlekedési hivatalának nemrégiben készült tanulmányából. Csak Párizsban mintegy 20 ezer elektromos roller gurul az utakon, ráadásul a gyalogosok sincsenek biztonságban a kétkerekűektől. Ezért a francia fővárosban idén tavasszal megtiltották a járdán rollerezést.

A város legtöbb részén óránként 20 kilométerre korlátozták a haladási sebességet, azokon a területeken pedig, ahol nagy a gyalogosforgalom, legfeljebb 8 kilométeres sebességgel szabad gurulni. Az érvényben lévő szabályok szerint a járdán rollerezést 135 eurós bírsággal sújtják, a tiltott helyen parkolásért pedig 35 eurós büntetés jár.

A kölcsönző cégeket ugyancsak megbírságolják a városszerte elhagyott rollerekért, amelyeket a közterület-felügyelőknek kell begyűjteniük. Emellett Párizs polgármestere, Anne Hidalgo a szolgáltatók és a kölcsönözhető eszközök számának korlátozását is fontolgatja.

Párizsban már a szolgáltatás korlátozása is felmerült

Fotó: Pexels/Dominika Roseclay

Ausztriában is egyre több közösségi e-roller-szolgáltató lép be a piacra, ezért az Osztrák Városok Szövetsége és az AustriaTech nemrégiben útmutatót dolgozott ki az alternatív közlekedési eszközök használatára vonatkozóan. Ebben a biztonságot tartották a legfőbb szempontnak, így sikerült elérniük, hogy az elektromos rollereket a közlekedésben a kerékpárokkal tekintsék egyenértékűnek, amit az osztrák KRESZ 2019. júniusi módosítása is rögzít.

Ez azt jelenti, hogy Ausztriában elektromos rollerrel csak a bicikliúton, kerékpársávban vagy az úttesten lehet közlekedni, a járdán nem. A városoknak készült útmutató arra is tartalmaz javaslatokat, hogy milyen eszközökkel lehet lerövidíteni a felhasználók tanulási folyamatát, és keretszerződés-mintákat, városok és szolgáltatók közötti akkreditációs megállapodásokra vonatkozó javaslatokat is rögzít. Kidolgozói szerint az útmutató egyszerre járul hozzá a mobilitási újítások elterjedéséhez, illetve a városok közlekedésfejlesztési céljainak eléréséhez.

Hol a helyük?

Budapesten idén májusban indult a világ számos nagyvárosában már jól ismert Lime elektromosroller-kölcsönző rendszere. A projektben együttműködnek a Fővárosi Önkormányzattal. Az egyelőre tesztüzemmódban működő rendszer lényege, hogy a belváros területén elszórt elektromos rollereket okostelefonos applikációval lehet kölcsönözni, és használat után bárhol leparkolni.

A Lime magyarországi megjelenése is sürgeti a terület szabályozását, és nemcsak a konfliktusok, balesetek, de a jogszabályi problémák elkerülése miatt is.

Mivel a KRESZ nem ismeri ezeket az eszközöket, megítélésükben jelenleg a teljesítmény a döntő. A 300 W-nál kisebb teljesítményűek (a ma használatos e-rollerek többsége ide tartozik) a gyerekkocsihoz, gyerekkerékpárhoz, görkorcsolyához, gördeszkához, rollerhez és szánkóhoz hasonlóan nem minősülnek járműnek.

A KRESZ alapján ezekkel gyalogosként, a járdán kell közlekedni – tehát elvileg sem az úttesten, sem a bicikliúton nem használhatók. Csakhogy egy 250 W teljesítményű e-roller végsebessége 25 km/óra, ami nem tűnik kompatibilisnek a gyalogosforgalommal. Nem csoda, hogy a rollerezők egy része a tempósabb forgalmú kerékpárutat választja.

A KRESZ nem ismeri az elektromos rollert, ami problémákat szül

Fotó: Pexels

A rendőrség értelmezésében a 300 W teljesítmény feletti elektromos járművek (az e-rollerek között is van ilyen) már segédmotoros kerékpárnak számítanak, és eszerint büntetik is szabálytalan használatukat.

Az úttesten kell közlekedniük, vezetésükhöz jogosítványra és motoros bukósisakra van szükség, cserébe viszont haladhatnak a buszsávban. Közlekedési szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ülés nélküli rollereket – még ha 500 W teljesítményükkel 45 kilométeres sebességre képesek is – bajosan lehet segédmotoros kerékpárnak nevezni.

A járművek besorolása és használata körüli nézeteltérések nyilván csak akkor fognak rendeződni, ha ezeket a szabályozás szempontjából jelenleg „láthatatlan” eszközöket hivatalosan is beemelik a KRESZ-be, meghatározzák státuszukat, a közlekedésben való részvételük feltételeit és helyüket a közutakon.

Nem is olyan zöld

Bár az alternatív közlekedési eszközök népszerűsítésekor előszeretettel hangsúlyozzák azok környezetbarát jellegét, a német szövetségi környezetvédelmi hivatal, az Umweltbundesamt közelmúltban megjelent tanulmánya szerint az e-rollerek valójában nem járulnak hozzá bolygónk védelméhez.

Ökológiai lábnyomuk jóval kisebb, mint az autóké, de a kerékpárnál lényegesen környezetszennyezőbb megoldást jelentenek, és nem nyújtanak vele szemben előnyös közlekedési alternatívát. Az elektromos roller elsősorban az akkumulátor miatt számít környezetszennyező közlekedési eszköznek. Ezt erősíti meg az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatóinak frissen publikált tanulmánya, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy kilométer-arányosan az elektromos rollerezés szennyezőbb, mint a mopedezés vagy a buszozás.

Ráadásul a kölcsönzők autókkal gyűjtik be, és osztják szét a jellemzően járdákon, bicikliutakon, buszmegállókban, parkokban ledobott rollereket – amivel hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez.

Az Umweltbundesamt jelentése szerint a környezetvédelem felől nézve az a legnagyobb probléma, hogy az e-roller a belvárosi gyalogos és kerékpáros közlekedés alternatívájaként vált népszerűvé, holott a városi életminőség javítása szempontjából az autóforgalom kiváltásában lenne létjogosultsága.

Ezt támasztja alá egy Párizsban végzett felmérés is, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek 47 százaléka gyalog indult volna el, ha nem áll rendelkezésére bérelhető elektromos roller, 29 százalékuk a tömegközlekedést vette volna igénybe, és 9 százalékuk ült volna biciklire. Csak 8 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy saját autó vagy taxi helyett választotta a bérelhető elektromos rollert, és 3 százalékuk állította azt, hogy el sem indult volna, ha nem áll rendelkezésre e-roller.

Az e-rollerek és társaik még keresik a helyüket a városi közlekedésben. Az Umweltbundesamt említett tanulmánya kiemeli, hogy ezek az eszközök környezetvédelmi szempontból akkor lennének igazán hasznosak, ha az autóról a tömegközlekedésre való átszállást könnyítenék meg, vagyis a megtett út első és utolsó néhány kilométerében jutnának szerephez.

Ezért az elektromos rollereket kölcsönző vállalkozásoknak a centrum helyett inkább a külvárosokat kellene megcélozniuk, hogy az autóval ingázókat segítsék a közösségi közlekedés elérésében. Ehhez azonban – mivel a profitszerzés érdeke inkább a belvárosban tartaná a cégeket – jó eséllyel a városvezetés átgondolt és hathatós közreműködésére lenne szükség.

A cikk eredetileg a Turizmus.com magazin októberi számában jelent meg.