150 éves a Budavári Sikló

Az évforduló tiszteletére közös emléktáblát avatott Dorosz Dávid, Budapest főpolgármester-helyettese és Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója.

A világ második siklójának eredeti neve Budai Hegypálya volt, megépítését gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István fia kezdeményezte a lyoni drótkötélvontatású pálya mintájára - derül ki a BKV közleményéből.

Ferenc József is utazott a Budai Hegypályán

Fotó: BKV

Első terveit Jaruszek Ödön készítette, majd a terveket átalakító Wolfahrt Henrik vette át a kivitelezési munkákat. Egy normál nyomtávú, 30 fokos hajlásszögű, 50 méteres szintemelkedést leküzdő pálya épült, amelynek hossza 95 méter lett.

A pálya alsó végén impozáns indítócsarnok is épült, itt kaptak helyet a gépészeti berendezések, köztük a rendszert működtető gőzgép is, a Sikló ugyanis – hasonlóan a lyoni első siklóhoz – eredetileg gőzüzemű volt.

A nyolcvanas években újították fel

Fotó: BKV

A közösségi közlekedés igényeit kielégítő újdonságot hamar megkedvelték az utasok, hiszen a város egyik legforgalmasabb helyén, a frissen épült Lánchíd budai oldalán, az omnibuszvégállomáson állt.

A várban működő hivatalok, minisztériumok megközelítése egyszerűsödött le a segítségével.

Jelentős történelmi események „tanúja” volt, hiszen számos uralkodót, államférfit szállított, már Ferenc József is utazott rajta.

Üzemeltetése a Budai Hegypálya Rt.-től 1920-ban átkerült a fővároshoz, kezelését 1932-től a többi fővárosi közlekedési ágazatot is magába olvasztó Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt., a BSzKRt vette át, és működtette 1944-ig.

A Budai Vár II. világháborús ostromában megsérült, az ötvenes években a korszellemnek megfelelően elbontásra ítélték. A hatvanas évektől több terv is született a helyreállítására, mozgólépcsővel való helyettesítése is felmerült. Romjai a főváros egyik legszebb pontján évtizedekig sebhelyként emlékeztettek a háborús pusztításra.

A siklót a főváros a BKV közreműködésével újította fel a nyolcvanas években. 1986. június 4-én adták át újra az utazóközönségnek, immár villamosítva, Budavári Sikló néven.Az alsó és felső állomásra új, de a műemléki környezettel összhangban lévő üvegépület került. A két eredetihez hasonlóan felújított kocsit Margitnak és Gellértnek keresztelték. A kocsik megőrizték eredeti, háromlépcsős, fülkés formájukat, fülkénként 8, azaz 24 utast tudnak szállítani, és az eredeti működés szerint párhuzamosan közlekednek felfelé és lefelé.

A sikló közösségi közlekedésben betöltött szerepe mára megváltozott: Budapest legnépszerűbb turisztikai látványosságai közé tartozik, ahonnan egyedülálló panoráma tárul a turisták elé.A Duna-part látkép részeként az UNESCO Világörökségbe  tartozó Budavári Sikló jegypénztáránál kígyózó sor is mutatja a 150 éves jármű különlegességét, nemzetközi ismertségét és népszerűségét.