A 20. század hangjai a Bécsi Zsidó Múzeumban

„Ebben a kiállításban az a legjobb, hogy mindenkinek kínál valami érdekeset" – mondja Daniella Spera, a Bécsi Zsidó Múzeum vezetője a kiállítóház aktuális tárlatáról, ahol arra is választ kap az érdeklődő, hogy mi a közös Barbara Streisandban, Bob Dylanban, Leonard Cohenben és Amy Winehousban. Mindannyian zsidók voltak, és meghatározó alakjai a zeneiparnak.

A 2016. október 2-ig látható „Stars of David. Der Sound des 20. Jahrhunderts" című kiállítás világhírű zsidó énekesek és zeneszerzők példáján keresztül, a legkülönbözőbb műfajok mentén mutatja meg a zsidó művészek hatását a világ zeneiparára.

Míg az 1900-as évek elején más-más irányzatok nyertek teret Amerikában és Európában – Bécsben és Párizsban az operett és a revü hódított, a Broadwayen a musicalek – addig a 20. század elején már kölcsönösen hatott egymásra az amerikai és az európai szórakoztató zene. 1945 után viszont, a nemzetiszocialista hatalom elől menekülő zsidók emigrációjával egyértelműen az angloamerikai térségbe tolódott a zenei súlypont. Ekkor vált a zsidó dalszerzés szinonímájává a Fifth Avenue és a Broadway között, a 28. utcánál található Tin Pan Alley, amely számos nagy zenei kiadónak adott otthont. Nem is egy, innen származó darab egyből a Broadway színpadain landolt, később pedig világhírű filmzenék születtek itt. Noha a szerzőik gyakran már nem, a zsidó zene a dzsesszen, a popon és a rockon valamint a filmzenéken és musicaleken keresztül visszatért Európába.

Ezt az utat járhatják végig a kiállítás látogatói olyan világhírű zeneszerzők és előadóművészek nyomán mint George Gershwin, Jerome Kern, Leonard Bernstein, a Kiss, a Ramones vagy a Beastie Boys. A nemzetközi hírességek mellett a tárlat természetesen kitér az izraeli, a francia és a bécsi zsidó zenei szcénára is Serge Gainsbougtól a Les Sabresen át Arik és Timna Braunerig.

Színpadi kiegészítők, dedikált gitárok, Leonard Bernstein frakkja, plakátok és aranylemezek valamint egy igazi Oscar-szobor – amelyet Erich Wolfgang Korngold kapott 1936-ban az Anthony Adverse című film zenéjéért – színesítik a kiállítást.