A termál-, bor- és kerékpáros turizmusra fókuszál Bács-Kiskun megye

Rideg László

Fotó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Rideg László, a megyei önkormányzat elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a megye rengeteget lépett előre a turizmus területén, aminek egyik bizonyítéka, hogy az Utazás 2019 kiállítás díszvendége Bács-Kiskun megye és Kecskemét voltak. A legnagyobb hazai turisztikai rendezvényen, a megye közös standján 31 település mutatkozott be.

„A „Bács-Kiskun boldoggá tesz” szlogen ismertté vált és a gyógyfürdőkre épülő idegenforgalom mellett, a borturizmus területén is komoly eredményeket tud felmutatni a megye” – hangsúlyozta Rideg László, aki hozzátette: a jövőben is erősíteni szeretnék Bács-Kiskun vonzerejét, aminek alapja továbbra is az összehangolt együttműködés az ágazat szereplői között.

A rendezvénynek otthont adó Jonathermál Zrt. – amely a majsai gyógy- és élményfürdőt, valamint a kempinget is működteti –, elnök-vezérigazgatója, Szikora Gyula a 35 évvel ezelőtt megnyitott strandról elmondta: évente mintegy 300 ezer látogatót fogadnak.

Több polgármester is részt vett a konferencián

Fotó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

A magánkézben lévő majsai fürdő meghatározó vonzerőt jelent a régióban. Kiskunmajsa négy éve megkapta a gyógyhely minősítést, a fürdő pedig Az év fürdője szavazáson a regionális fürdők között a 2. helyen végzett.

A megye turizmusa átlag fölött teljesít

A megyei turisztikai fejlesztésekről szólt előadása során Csáki Béla, a Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki elmondta, hogy a megye turizmusának növekedése meghaladja az országos átlagot.

Csáki Béla előadása

Fotó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Mindehhez kellettek azok a fejlesztések, amik vonzóbbá tehetik a két folyó közét a turisták számára. A szakember kiemelte a szépen fejlődő Kiskőröst és úgy vélekedett: a hajósi turizmust is nagyobb fordulatszámra pörgetheti a nemrégiben átadott Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont.

„Kalocsa is felzárkózhat, ha befejeződnek a barokk városközpont felújítási munkálatai” – tette hozzá Csáki Béla. A megyében zajló, illetve már befejezett turisztikai beruházások közül a szanki Kiskun Emlékhely mellett többi között szólt a vadkerti fürdő jól átgondolt fejlesztéséről, az igazi Árpád kori „csemegét” jelentő bugaci aranymonostorról, az épülő kerékpárutakról, turisztikai központról.

Az összefogásban rejlő erőt használják ki Bács-Kiskun megyében

Fotó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Az előadó a borturizmus kapcsán a vajdasági és szerémségi borászokkal történt valós együttműködés fontosságát is hangsúlyozva hozzátette: nagyon szép jövő előtt áll a megye borászata.

Tervezik a megyei kerékpárút hálózat fejlesztését – ami kapcsolódik az Eurovelo13 útvonalhoz –, és olyan turisztikai attrakciók is hamarosan befejeződhetnek, mint például a felsőszentiváni malom, vagy a halasi városháza tornya, ami kiállítótér és kilátó lesz.

Csáki Béla elmondta: a megyei turizmus jövőjének egyik fontos pillére lehet a termálturizmus erősítése. A meglévő adottságok, azaz a gyógyfürdőknél főleg infrastrukturális fejlesztések kellenek, ahol még nincs, ott szállodákat kellene építeni.

 

Versengés helyett összefogás

Kiskunmajsa tervei között is fontos szerepet kap a turizmus fejlesztése és a városvezetés nagytérségi összefogást szeretne a területen. „Nem vagyunk egymásnak konkurenciái és az egymást segítő turisztikai attrakciókban, lehetőségben rejlő erőt kell kihasználni” – mondta Patkós Zsolt, a város polgármestere, aki nem titkolt célként bejelentette, hogy a magyar kormány segítségével szeretnék megvásárolni és fejleszteni a majsai fürdőt.

Deák Attila

Fotó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Deák Attila a Középkori Templomok Útja Egyesület képviseletében, a Felső-Tisza vidékén kialakított, mintegy 300 km-es  kerékpárosbarát fejlesztésekről szólt előadásában.  Az is nagyon fontos, hogy a szolgáltató helyeken a turistát vendégként várják, amit éreztetni is kell velük – mondta.

„Egységes recept nincs az együttműködési formákra, mindenről a helyi lehetőségek alapján kell dönteni” – minderről már Magyarics Gábor, a Duna-Gerecse Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője beszélt.

Mint elmondta: a náluk kialakított turisztikai kártyarendszer vonzó a vendégek számára és a kártya által biztosított kedvezmények már a Felvidéken is igénybe vehetők, ami jó példája a határon átnyúló együttműködésnek.

Holczer Ágnes, a HONifo Turisztikai Tanácsadó Kft. ügyvezetője úgy vélekedett: a XXI. század a hálózatok évszázada, és csak hálózatokban szabad gondolkozni a turisztikában is, mert annak szereplői csak így lehetnek piacképesek és sikeresek.

A turizmus esetében is hálózatokban kell gondolkozni

Fotó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Az egészségturizmusban rejlő hatalmas potenciálokról beszélt előadása során Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Mint mondta: a gyógyturizmusban szinte végtelen a kereslet, a wellnes pedig jelenleg a legtrendibb. Az igazán nagy üzlet, azaz a legtöbb költés az orvosi turizmusban rejlik, de ezen a területen Bács-Kiskunban jelentősek az elmaradások, lényegében még nem is működik.

Egy sikeres olasz-magyar desztinációfejlesztésről szólt videóüzenetben Semperger-Sommariva Kinga, aki az észak-olasz lagúnaváros, Grado mintaprojektjéről számolt be. A helyi családi vállalkozásokra és hagyományokra épülő turisztikai klaszter rövid idő alatt sikeressé vált. Az oda látogató magyar turisták száma is növekedett, akik szinte részeseivé válhatnak egy olasz család életének az ott töltött napok idején.