Élmények Pécstől Siklósig – MUISZ-tanulmányút Baranyában

A study tour célja az volt, hogy a beutaztató irodák figyelmét felhívják a térség kiemelkedő attrakcióira, értékeire, valamint, hogy az irodák a külföldi partnereiknek összeállított ajánlataikba beépítsék azokat. A MUISZ beutaztató partnerei az út során személyesen is meggyőződtek arról, hogy Pécs és környéke gyönyörű színfoltja hazánknak, melyet feltétlenül meg kell mutatni a Magyarországra látogató utazóknak.

„Aki mennyországot akar látni, jöjjön Pécsre!”

Ezt írták a pesti lapok, amikor a pécsi székesegyházat 1891-ben I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték. A város történelme, ámulatba ejtő építészeti csodái azonban jóval régebbre nyúlnak vissza. Négy korszak hagyott meghatározó nyomokat Pécsett: a római kor, a középkor, a török kor, valamint a XIX. század. Az egykori Sopianae-t a rómaiak alapították, a II. században kapott városi rangot, majd a IV. században élte virágkorát. Szent István király 1009-ben alapított itt püspökséget, ekkor kezdték el építeni a székesegyházat. 1367-ben Nagy Lajos király Pécsen hozta létre az első hazai egyetemet, az alapítás 650. évfordulóját tavaly óriási rendezvénysorozattal ünnepelték. Janus Pannonius, a hazai humanizmus megteremtője, Mátyás király tanácsadója és egyben az első európai hírű költőnk síremléke is itt található a székesegyház altemplomában.

Pincelátogatás Pécsett, a Littke pezsgőgyárban

Fotó: turizmus.com

Török kori emlékek

A Széchenyi téren álló, mai nevén Gyertyaszentelő Boldogasszony templomot a XVI. században Gázi Kászim pasa építette át dzsámivá az akkori keresztény templomból. Pécsett található Magyarországon a legtöbb török kori emlék, ezek között hazánkban az egyetlen olyan dzsámi - Jakováli Hasszáné -, amely a minarettel együtt maradt fenn az utókornak. Emlékeztetőül, Egerben és Érden található még Magyarországon egy-egy minaret.

Kincsek a Zsolnay Kulturális Negyedből

Fotó: turizmus.com

A polgárosodás öröksége

Az 1840-es években kezdődő polgárosodás hatására egymás után nőttek ki a földből a gyönyörű belvárosi épületek Pécsett is. Hatalmas üzemek születtek: a Hamerli kesztyűgyár, két sörgyár, a Littke pezsgőgyár, az Angster orgonagyár, a Zsolnay porcelángyár. A magas minőségű termékek Európa-szerte ismertek voltak, és azok a mai napig is. A Zsolnay Kulturális Negyed az Európa Kulturális Fővárosa program keretében épült fel, és többek között az exkluzív Gyugyi-gyűjteménnyel, gyártörténeti kiállítással, a megújult látványmanufaktúrával és a nemrégiben megnyílt porcelánüzlettel is várja látogatóit. A belvárosban található Littke Látogatóközpont azért jött létre, hogy az ország legrégebbi pezsgőjének történetét tovább írja.

A tanulmányút résztvevői Máriagyűdön

Fotó: turizmus.com

VÁR a BOR a VÍZ

Ezzel a szlogennel csalogatja a belföldi turistákat Harkány, Siklós és a Villányi borvidék. Egységben gondolkodik a régió, élménycsomagokat nyújtanak a közeli attrakciók összekapcsolásával, hiszen csupán szinte karnyújtásnyira találhatóak egymástól. Máriagyűd a Mária-tisztelet legrégebbi, legősibb magyarországi kegyhelye. Harkányt sokan még ma is a „reumások Mekkájaként” ismerik, pedig Európában egyedülálló gyógyvize nemcsak a mozgásszervi megbetegedésekre gyógyír, hanem nőgyógyászati panaszokra, sőt a makacsul ellenálló pikkelysömör kezelésére is.

...és akkor jött a Tenkes kapitánya

Fotó: turizmus.com

A fürdőváros mellett a kistérség felkészült a MICE-vendégek fogadására is. Siklóson a vár kapitánya többedmagával korhű öltözetben megelevenedő életképekkel vezeti vissza a turistákat a múltba.

Mindössze tizenöt kilométer hosszú kerékpárút vezet Siklósról Villányba, amely az élménybringázáson túl lehetővé teszi a pincék mellett elhaladva egy-egy pohár zamatos bor kóstolását is. A jól ismert borfajták mellett nemrég megjelent Villány új márkája, a „RedY”, a szójáték azt jelzi, hogy a villányi borászok készen állnak az Y generáció megszólítására is vagány, fiatalos vörösboraikkal.