Feltárták Dobó István egykori palotájának maradványait

Szerző: Mentusz Károly

Forrás: turizmus.com

 2017. november 15. 17:18

A kormány Modern Városok Programjának keretében kiemelt helyen szerepel az egri vár állagmegóvó felújítása. A projekt részeként a munkákat megelőzően a vár több épületének próba- és megelőző feltárását végezték el a régészek.

Erről, valamint a további teendőkről  kedden tartottak sajtótájékoztatót a Nemzeti Emlékhelyen, a Dobó-bástyában.

Habis László Eger polgármestere köszöntőjében azt emelte ki, hogy a projekt célja, a vár építészeti elemeinek megőrzése. Ezért az elmúlt években megkezdett fejlesztéseket szeretnék folytatni, annak érdekében, hogy a vár történelmi-, török-kori szerkezetét fenntartható formában állítsák helyre. A rekonstrukció során kiemelt hangsúlyt kap Dobó István egykori kapitány kora. Az építészeti tervekhez a szakmai alapot a már jelenleg is tartó kutatások, illetve a szakemberek rendelkezésére álló régészeti- és történeti dokumentumok biztosítják.

A régészeti munkákat Búzás Gergely irányította

Fotó: Mentusz Károly

Középkori épületek falai kerültek elő

A program hangsúlyos eleme az attrakciófejlesztés, hogy Eger és a vár európai szinten számon tartott desztinációvá válhasson. A városba látogató turistáknak pedig egész napos szabadidő eltöltését biztosítson, az élményszerzés és a szórakozva tanulás jegyében.

Ezt követően az ásatásokat vezető régész Búzás Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás király Múzeumának igazgatója beszélt a feltárások jelentőségéről. Kiemelte az Egri Dobó István Vármúzeum munkatársainak ebbéli szerepét és munkáját. Hangsúlyozta, hogy a régészeti kutatások célja az volt, hogy a vár legfontosabb középkori épületeit, így a vár-székesegyház, a gótikus püspöki palota, az úgynevezett Provizori - más néven a Dobó István - palotát és ezek környezetét feltárják. A munkák során hitelesítették a korábban  folytatott régészeti ásatások eredményeit. Emellett számos, még fel nem tárt épületrészeket is a felszínre hoztak.

A szakember érdekességként említette, hogy palotáknak és a középkori káptalani épületeknek igen jelentős- és jó állapotban megmaradt falmaradványai kerültek elő. De sikerült feltárniuk a vár alatt húzódó dézsmapince eredeti lejáratát is, a Provizori palota pincéjében.

Régészek dolgoznak az egri vár északi kapujánál

Fotó: Mentusz Károly

Tisztázták a vár Árpád-kori előzményeit

Búzás Gergely bejelentette, hogy a kutatás különleges eredményeként tisztázták az egri vár Árpád-kori előzményeit. Ennek során előkerültek az államalapítás idején létesült királyi udvarház és kápolna mellett, a XI. században épült első püspöki rezidencia maradványai is. Ugyancsak megtalálták az ennek a századnak a végén épített püspök kápolna, illetve a XII. század első felében mellette létrehozott palota és káptalani kolostor falait is. A század a végén építették fel az első erődített várat. A román kori katedrálisnak pedig az építéstörténetét sikerült tisztázniuk.

A szakemberek azt is megtudták, hogy miután a román kori püspöki központ a tatárjáráskor elpusztult, a romjain, több mint száz esztendő alatt jött létre a réginél sokkal nagyobb kiterjedésű gótikus püspökvár. Ez még a XVI. századi végvár erődítményeinek is a fő védelmi vonalaként szolgált. Az egri vár falait, palotáit és templomait a XIV. és a XVIII. század között többször átépítették, bővítették és csak a XVIII. század végén, illetve a XIX. század elején bontották le őket.

A feltárást vezető régész azt is elmondta, hogy az ásatások során több ezer lelet került elő. Így például román kori márványdomborművek, gótikus és reneszánsz építészeti elemek, kályhacsempék, kerámia- és üvegedények, fém- és faragott csonttárgyak, valamint pénzérmék is. A régészeti feltárások eredményei és a fennmaradt levéltári dokumentumok együttesen lehetővé teszik, hogy az egri vár kétszáz éve lerombolt, de most újra feltárt épületeit hitelesen megismerhessék.

Feltárták Dobó István várkapitány egykori palotájának romjait

Fotó: Mentusz Károly

A leleteket kiállítják majd

A feltárt leletanyagokat a következő időszakban feldolgozzák és várhatóan az Egri Dobó István Vármúzeumban kiállítás keretében a nagyközönség is megismerheti majd azokat. Lapunk érdeklődésére Búzás Gergely arról is tájékoztatott, hogy az úgynevezett Provizori palotát Dobó István néhai várkapitány 1551-ben - a törökök fölött aratott győztes csata előtt egy évvel - vette át és pompásan felújíttatta. Ám nem sokáig lakott benne, mert a győztes várostrom után lemondott kapitányi rangjáról és elkerült Egerből.

A sajtótájékoztató után az újságíróknak bemutatták az ásatások színhelyeit.