Kényeztető luxus a Tarcal-hegység szívében

Először talán nem árt, ha felelevenítjük földrajzi és történelmi ismereteinket a Szerémséggel kapcsolatban. Ez a Vajdaság legdélebbi része, a Duna és a Száva folyók által határolt terület, amelynek egyik fele síkság, a másik felét pedig a Tarcal-hegység (szerbül Fruska Gora) foglalja el. A középhegység - amelynek legmagasabb pontja is csupán 540 méteres -, területének jelentős része régóta nemzeti parki védettséget élvez, ennek köszönhetően üdítően zöld erdők borítják. Jelentős a vadállomány, rengetegféle védett növény és gomba akad errefelé, a terület felfedezését jelzett túraútvonalak segítik.

Erdők ölelésében fekszik a Fruske Terme Resort & Spa

Fotó: Fruske Terme

A hegység déli lankáit viszont már nem tölgyek és hársak, hanem pedánsan művelt szőlőültetvények uralják. A rómaiak telepítettek ide az első szőlőket, a török hódoltság előtti időkben pedig a királyi Magyarország legfontosabb borvidéke volt a szerémi. Innen a Dunán és a Tiszán, 250-290 literes hordókban szállították a bort a kereskedőkhöz, akik jóvoltából Lengyelországba és Dalmáciába is eljutott. A mohácsi vész után rövid időn belül távoztak innen a magyar szőlőművelők, akiknek egy része vélhetően a Tokaji-borvidéken telepedett le, erre utal szakértők szerint a furmint fajta elterjedése, illetve az aszúkészítés váratlan megjelenése Tokajban.

Az élre törnek

Visszatérve a Fruska Gora erdeihez, ebben az idilli környezetben, egy, az északi szelek elől védett fennsíkon folyik a Fruske Terme Resort fejlesztése egy ezer (!) hektáros területen. Ez egy európai léptékben is komolynak mondható turisztikai beruházás, és valóban minden esély megvan rá, hogy a beruházó Promont Group elérje a fejlesztési mestertervben meghatározott célt, nevezetesen, hogy a Fruske Terme Resort 2025-re Délkelet-Európa első számú wellness és spaüdülőhelyévé váljon.

Komoly tervek, ragyogó kilátások

Fotó: Fruske Terme

Az üdülőhelytől alig néhány kilométerre fekvő Vrdnik faluban már jó ideje működik egy termálfürdő, az egykori bányásztelepülés lakói régóta tudják, hogy a tárnákba beszivárgó víz jótékony hatású. Az itteni termálvíz nem túl forró, maximum 33 fokos, ugyanakkor magas ásványiaanyag-tartalommal bír, a víz gyógyhatását pedig a tiszta erdei levegő erősíti fel.

A Fruske Terme Resort – amelynek fejlesztési terveit egy kanadai tájépítész cég készítette – számos, egymást kiegészítő részből áll. Központi eleme a Mövenpick Resort and Spa, amely egy 201 szobás luxusszállodát és Szerbia legnagyobb fürdőkomplexumát egyesíti. A fürdő mind a 12 medencéje (ezek közül hat beltéri) különböző hőmérsékletű termálvízzel van feltöltve. A medencék összesített felülete meghaladja a 3000 négyzetmétert. A különböző korosztályokat megcélzó élményelemek mellett többféle csúszda is működik a parkban. A legek sora itt azonban nem ér véget, a fürdőben működik Szerbia legnagyobb spa-ja is, amely több mint 10 ezer négyzetméteres. A szolgáltatások sokszínűségét jellemzi, hogy csak szaunából 12 féle áll rendelkezésre a sószobától a gőzfürdőn és az orosz szaunán át a kaldáriumig.

Infinity pool is van itt

Fotó: Fruske Terme

Hétvégén esküvő, hétközben konferencia

A szálloda vendégei az épületen belül liftekkel kényelmesen, fürdőköpenyben közelíthetik meg a spa szolgáltatásait. A hotel összes szobája erkélyes, a balkonokról a kültéri medencék, illetve a környező erdők látványában gyönyörködhetünk. Az üdülőközpont félévvel ezelőtt vette fel a Mövenpick márkanevet, ezzel az volt a titkolt céljuk, hogy az Accorhoz tartozó márka révén a nemzetközi ügyfélkört is megszólítsák.

A tágas szobák mindegyike erkélyes

Fotó: Fruske Terme

A vizes élmények mellett komoly konferenciakapacitásokat is felvonultat az üdülőközpont: kongresszusi terme egyszerre hatszáz fő befogadására alkalmas, 11 kisebb rendezvénytermében egyszerre akár 1000 konferenciavendég tartózkodhat.

A gázvezeték-építéstől a turizmusig

A Fruske Terme Resort a Promont Group része, a vállalatot 1958-ban alapították gázvezeték-építésre. Manapság is ez az újvidéki székhelyű családi vállalkozás fő tevékenysége, ugyanakkor az 1990-es években nyitottak a vendéglátó és turisztikai szektor felé. Ma már saját sörfőzdével és pálinkafőző üzemük van, termékeikkel a szállodájukban is találkozhatunk.

A hotel szomszédságában további szálláshelyeket is épített a beruházó: működik itt egy csak felnőtteket kiszolgáló 54 szobás, ötcsillagos szálloda, valamint egy 33 autentikus faházból álló etnofalu is. Utóbbi mellé felhúztak egy hatalmas éttermet és egy fatemplomot, nem csoda, hogy minden hétvégén egymást érik itt a lakodalmak. Mindezen felül a szomszédban ott áll a 150 egységből álló apartmanházuk, a tervek között pedig szerepel egy villapark építése is.

Meg kell haladni az elvárásokat!

A hatalmas beruházás megtérülésével kapcsolatban bizakodó a resort igazgatója, Dejan Pejčinović. Kiemelte, hogy az üdülőközpont ideális helyen, Szerbia két legnagyobb városa között található, Újvidéktől 25 perc, Belgrádtól pedig 50 perc alatt érhető el, 100 kilométeres körzetében összesen 5 millió ember él.

A szakember egyébként a Hyattnál szerezte meg első szállodaipari tapasztalatait. Érdekes módon eredeti végzettsége mikrobiológus, de nem lett belőle kutató, mert beszippantotta a szállodaipar. Több éven át dolgozott Ciprus legjobb szállodáiban, majd miután visszatért Szerbiába, több belgrádi szálloda megnyitását irányította, mielőtt elfogadta a felkérést a Fruske Terme Resort vezetésére.

A kényelmes szobák és a fürdő élményelemei mellett az üdülőhely a szolgáltatási színvonallal igyekszik egyediségét hangsúlyozni. Az igazgató ars poeticája így szól: „Meg kell haladni az elvárásokat!" Álláspontja szerint, ha csak azt kapja a vendég, amiért fizet, akkor korrekt élményben volt része, de semmi több, ezzel szemben, ha többet kap, mint amire számított, akkor azt az élményt nem felejti, és a szálloda nagyköveteként másoknak is ajánlani fogja a hotel szolgáltatásait. Ez a hozzáállás nyilvánul meg a vendégek minden óhaját-sóhaját figyelő személyzet viselkedésében, de például abban is, hogy délutánonként egy-egy órára ingyenes csokoládé- és pralinékóstolóra várják a vendégeket az egyik bárban.

Egy óra boldogság csokoládéval

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Ismerkedés a Szerémség boraival

Bár a fürdővel egybeépített szállodában akár két-három napos is eltölthet úgy az ember, hogy ki se mozdul onnan, érdemes szót ejteni arról is, hogy mi mindent lehet a környéken felfedezni. A túrázás szerelmeseinek nincs sok tennivalójuk, bármilyen irányba indulnak el, felfestett túraútvonalat találnak, a resort fölött magasadó régi erőd maradványát egy rövid, de meredek sétával is meg lehet közelíteni. A recepción kerekpárt vagy e-bike-ot is bérelhetünk, így nagyobb távolságokra is eljuthatunk. A környéken számos különböző méretű pincészet található, a kis családi gazdaságoktól az olyan nagyágyúkig, mint a Kovacsevics pincészet a közeli Irigen.

Mi a térség központjának számító Karlóca, szerb nevén Sremski Karlovci egyik butik jellegű borászatában, a Vinumban ismerkedtünk a helyi borokkal. A karlócai békekötés helyszínétől csupán néhány méterre fekvő borászatban megtudtuk, hogy évente csupán 35 ezer litert bort készítenek, és azt szinte mindet el is adják Szerbiában. A Grasac nevű helyi fajta mellett Chardonnay, Tramini és Sauvignon Blanc szőlőből készítenek könnyű fehérborokat, de rozé és vörösbor is készül itt Pinot Noir és Kékfrankos fajtákból. A borvidék igazi különlegessége a Bermet nevű – eredetileg vörös - desszertbor, amelynek van már fehér változata is. Házigazdáink szerint ez a tokaji aszú szerbiai megfelelője és igen keresett világszerte. Előállítási eljárása ugyanakkor eltér a tokaji aszúétól. A 16-18 alkoholfokos bermet elkészítéséhez 20 féle gyógy- és fűszernövényt áztatnak a borba, ugyanakkor a pontos recept hétpecsétes titok, amelyet csupán egy maroknyi család ismer Karlócán. A bermet korabeli népszerűségét jelzi, hogy állítólag még a Titanic itallapján is szerepelt.

Óriási platánfa  Karlócán

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Templom négy bejárattal

Karlócát persze nem csak egy borkóstoló miatt érdemes felkeresni. A város a szerb kultúra, illetve a szerb ortodox egyház fellegvára, itt jött létre az első szerb nyelvű középiskola, itt volt a szerb metropolita, később a szerb pátriárka székhelye. A hangulatos kisváros a 170 éves török uralomból felszabadulva indult gyors fejlődésnek. A török kiűzése az egykori Délvidékről itt pecsételődött meg: a Habsburg-török háború lezárásaként az 1699-es karlócai békekötés után csupán a Temesköz maradt török kézen. A békekötés egykori helyszínét mindenképp érdemes felkeresni, ha itt járunk. A városközpontból 20 perces sétával érjük el a dombtetőt, ahol egykor az a sátor állt, amelyben a kor nagyhatalmai – a Habsburg Monarchiát, a Velencei Köztársaságot, a lengyel-litván államot és Oroszországot egyesítő Szent Liga, illetve a török porta képviselői aláírták a békeszerződést. A sátornak a korabeli beszámolók szerint 4 bejárata volt, hogy az aláíró felek egyenrangú partnerként léphessenek be oda. Később a sátor helyére barokk stílusú kápolnát emeltek, amelynek szintén négy bejárata van. Ezek közül azonban az egyiket – amely a törökök bejáratát jelképezi – örökre lezárták egy lakattal, hogy nehogy vissza találjanak jönni.

A karlócai békekötés egykori helyszínén kápolna áll most

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Népek és kultúrák olvasztótégelye

És ha már történelem, az üdülőközponttól 20 perces autózással elérhető a Vajdaság fővárosa, Újvidék, ahol egy délután legalább érdemes eltölteni. Mint a neve is mutatja, nem túl régi a település, Mária Terézia alapította, ráadásul az 1848-as szabadságharc idején a központot szét is ágyúzták a magyarok, ezért komoly történelmi városmagot ne nagyon keressünk. A soknemzetiségű városban a szerbek és a magyarok mellett a horvátoknak, románoknak és a ruszinoknak is működnek kulturális intézményei.

A városban akad néhány szép középület, hangulatos utca, amelyeken érdemes végigsétálni. Nézzük meg például a hatalmas mocsári ciprusoknak és fenyőknek otthont adó Duna-parkot, amely valóságos zöld oázis a belvárosban! Innen egy sétálóutcán jutunk el a központba, ahol több említésre méltó épület is áll.

Az impozáns katolikus templom – ahol horvát és magyar nyelvű miséket tartanak - égbe törő tornyai már messziről látszanak, a főhajót a pécsi Zsolnay-gyárban készült színes kerámialapok fedik. Nem messze innen található egy másik jellegzetes épület, az ortodox érseki palota, amelynek különlegessége, hogy nem bizánci, hanem barokk stílusban épült, mivel a Monarchia hatóságai akkoriban csak erre adtak engedélyt.

Az újvidéki katolikus templom

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Ezt az erődöt a fesztiválozók ostromolják

Ha Újvidéken járunk, mindenképpen sétáljunk át a Duna túlsó partjára, mivel ott emelkedik egy dombtetőn a péterváradi erőd. Újvidék városa éppen ennek a török elleni védműnek köszönheti a születését, Mária Terézia a vár építőit telepítette le a folyó túlsó partján. 1692-től 1780-ig épült a vár, amely a XVIII. századi Magyarország legnagyobb és legmodernebb erődítményének számított.

Már messziről látszik a vár jellegzetes fehér tornyán levő óra, amelynek érdekessége, hogy a nagymutatója jelzi az órák múlását, ennek oka, hogy így könnyebben tudtak tájékozódni a Dunán közlekedő hajók.

A péterváradi erőd óratornya

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

A péterváradi erőd az utóbbi húsz év során messze földön ismertté vált a minden év júliusában megrendezett Exit nevű fesztivál miatt. A rendezvényen minőségi a zenei felhozatal és kisebb a tömeg, mint a mi Sziget Fesztiválunkon.