Pályázati támogatással fejlődik a hazai vitorlásturizmus

Nincs könnyű helyzetben a Magyar Vitorlás Szövetség, amelynek fő feladata a versenysport szervezése, irányítása és az utánpótlás nevelése lenne, ugyanakkor a vitorlásturisztikai szempontokat is szem előtt kell tartania. Az MVSZ a tagszervezetein keresztül mintegy 4000 versenyengedélyes sportolóval foglalkozik országszerte, miközben az is fontos számukra, hogy megszólítsák a lényegesen nagyobb bázist jelentő, nagyjából 20-25 ezer hazai szabadidős vitorlázót.

Hangulatkép a 2018-as Kékszalagról

Fotó: MVSZ

A kapacitások szűkössége miatt azonban a két terület olykor üti egymást. Az sem segíti a szövetség munkáját, hogy a tulajdonviszonyok átalakulásának következtében a Balatonnál egyre több helyen nyaralóövezetté alakítják a régi sportkikötők területét, így azok már sem oktatásra, sem versenyszervezésre nem alkalmasak.

800 millió fejlesztésekre

Holczhauser András

Fotó: turizmus.com

A Magyar Vitorlás Szövetség egy nyertes GINOP-pályázatnak köszönhetően az elmúlt időszakban 800 millió forintot fordíthatott fejlesztésekre – mondta el lapunknak Holczhauser András, a a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára. „Ebből az összegből 11 fajta vitorlás kishajót, illetve motorcsónakokat vásároltunk, összesen 199 darabot, amit 27 tagszervezetünknél helyeztünk ki a Balatonon, a Velencei-tavon, a Fertő-tavon, az Orfűi-tavon, a Tisza-tónál és a Nyékládházi-tavakon. Ezek többnyire olyan hajók, amivel gyerekek és felnőttek megtanulhatják a vitorlázás alapvető fogásait. Ezenkívül létrehoztuk a vitorlazzitthon.hu weboldalt, aminek az a célja, hogy vitorlásturisztikai információkkal szolgáljon, elsősorban a Balatonon, hiszen hazai vonatkozásban a vitorlásturizmus fogalma itt értelmezhető. Továbbá kidolgoztuk a Kék Csillag kikötőminősítési rendszert, amiben 43 balatoni kikötő kapott minősítést, ez alapján arról tájékozódhatnak az érdeklődők, hogy ezek a létesítmények milyen szolgáltatásokat nyújtanak, és milyen színvonalon.”

A szövetség egy túraútvonal-ajánlót is készít, amely reményeik szerint arra ösztönzi a vitorlázókat, hogy minél többet kiránduljanak a tavon.

A weboldal kiegészítéseként jelenleg folyamatban van egy applikációfejlesztés. Ezzel egyrészt kézbe vehető lesz a honlapon található információ, másrészt az alkalmazás tartalmazni fog egy nyomkövetési rendszert, illetve tetszés szerint összeállítható logbookot, tehát a felhasználók pontosan tudni fogják, hány mérföldet hajóztak, és merre jártak. A teljes rendszerhez egy vitorlásturisztikai kedvezménykártya is kapcsolódik, ennek promócióját most indítja el a szövetség. Eddig száznál több szolgáltató csatlakozott hozzá, hajóbérlők, kikötők, vitorlásboltok, illetve számos gasztronómiai és kulturális létesítmény.

További kikötőkre lenne szükség

Ugyanakkor a szövetségnek gondot okoz, hogy a régi balatoni sportkikötők jó részében már nem vitorlásélet zajlik, hanem nyaralóhelyek, apartmanházak foglalták el a területet. „Értjük, örülünk a fejlesztéseknek, de sajnálatos módon egyre szűkösebb az a kikötői infrastruktúra, ahol a hazai versenyvitorlázás fejlődhet – jegyzi meg az MVSZ főtitkára. – Mivel a jelenlegi nagyhajós kikötőkapacitás maximumra van járatva, vagyis nincsenek szabad helyek, csökken a lehetősége annak, hogy nagyobb versenyeket szervezzünk, mert nem tudjuk hol kikötni a hajókat. A vitorlássport fejlődéséhez a szövetségnek és a tagszervezeteknek vízhez kell jutniuk, csak így tudjuk erősíteni a kishajózást.”

A nagyhajós kikötői szolgáltatás, illetve a vitorlásoktatás és a rendezvényszervezés üti egymást.

Egy olyan kikötőben ugyanis, ahol a nagy hajók után kifizetik az egymillió forintos hajótárolási helyeket, nem szeretnék, hogy kétszáz gyerek futkározzon a parton. „Ezért nekünk nagyon fontosak azok a még megmaradt vízparti ingatlanok, ahol az alaptevékenységünket végezni tudjuk. Versenyszervezés szempontjából is létfontosságú, hogy legyenek kikötői kapacitások. A nemzetközi versenyekre érkező 12-13 méter hosszú és majdnem ilyen széles nagy katamaránok mozgatása is külön eszközrendszert igényel, jelen pillanatban erre egyedül a füredi hajógyár kikötője alkalmas. Bár egyelőre a Kékszalag nincs veszélyben, ez a helyzet nem segíti azt a törekvésünket, hogy további nemzetközi csapatokat hívjunk.”

A nagyobb, 12-13 méter hosszú katamaránok fogadásához fejleszteni kellene a kikötői infrastruktúrát

Fotó: turizmus.com

Jelenleg az MVSZ a balatonfüredi önkormányzattal és a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel közösen egy újabb nyertes GINOP-pályázat megvalósításán dolgozik, ami kikötő-infrastruktúra– és hozzá kapcsolódó partilétesítmény-fejlesztésre ad lehetőséget. „Az új megállópontra óriási az igény. A balatonfüredi kemping területén egy 1,2 hektáros területet kaptunk bérbe az önkormányzattól, itt valósul meg a fejlesztés. 142 férőhelyes kikötő épül, a parton pedig egy körülbelül 1600 négyzetméteres, kétszintes épület, ahol hangárok, irodák, előadótermek kapnak helyet. A létesítmény a tervek szerint a 2021-es szezonra elkészül, és nagyobb volumenű turisztikai programok megvalósítására is alkalmas lesz” – mondja Holczhauser.

Gazdag a versenynaptár

Az MVSZ rendszerében évente nagyjából 180 verseny kap helyet, ezek 70 százaléka a Balatonon zajlik márciustól novemberig. Pár éve téli vitorlás versenysorozat is indul Balatonlelléről. A szövetség tagszervezetei évi négy-nyolc kiemelt nemzetközi versenyt szerveznek, köztük Európa-bajnokságot, világbajnokságot, Európa-kupát.

Az 5-6 napos rendezvények turisztikai szempontból is jelentősek: ilyenkor a versenyzők a kísérőkkel és a stábbal együtt több mint egy hetet eltöltenek a Balatonnál, így egy-egy nemzetközi verseny nagyságrendileg 6-8 ezer vendégéjszakát is hozhat

– állítja a főtitkár. „Azt pedig saját felméréseinkből tudjuk, hogy ezek a vendégek jellemzően kétszer annyit költenek, mint az átlagos turisták.”

A versenyek közül a legnagyobb figyelem az immár 85 éves múltra visszatekintő Kékszalagra irányul, ebben az évben már az 51. tókerülő versenyt rendezte meg a szövetség.

A vitorlázók jó vendégek, hiszen dupla annyit költenek, mint egy átlagos turista

Fotó: turizmus.com

A 2018-as jubileumi eseményre rekordszámú nevezés érkezett, 681 hajó és 3300 sportoló indult, idén mintegy 600 hajót és 3000 sportolót vártak a szervezők. „A Balaton ünnepe, a Kékszalag több mint egy évtizede csütörtökön rajtol, ennek is az a célja, hogy meghosszabbítsuk azt az időt, amit a sportolók és kísérőik itt töltenek. Tavaly több mint 26 ezer vendégéjszakát regisztráltunk a verseny idején. 2018-tól az M4 sportcsatornán keresztül 200-250 ezer televíziónézőhöz jut el az esemény, illetve ezen a napon ugyanennyi az aktivitás a Facebook-oldalunkon is. A Kékszalag a nagy tókerülő versenyek között az egyik legjobban szervezett Európában, és mivel rendszerint svájci, német, olasz, szlovák és lengyel sportolók is összemérik az erejüket, évről évre egyre izgalmasabb.”

Jobb infrastruktúrával duplázni lehetne

A Balatoni Vízirendészeti Kapitányság és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata professzionális szolgáltatást nyújtanak, így a Balaton hajózás szempontjából is kifejezetten biztonságos. A tavon egyértelműen növekszik a hobbivitorlások száma, amit a keleti medence kikötőinek telítettsége is mutat. Jelenleg 58, vitorlások fogadására alkalmas kikötő van a tó körül 8500 hajóhellyel.

„A fő probléma, hogy július-augusztusban nagyon nehéz szabad helyet találni, ezért a vitorlásturizmus ösztönzéséhez mindenképpen fejlesztésekre van szükség – állítja Holczhauser András. – Bár a tó keleti medencéje lényegében megtelt, a nyugati oldalon még sok a lehetőség, megfelelő infrastrukturális háttérrel még egyszer ennyi hajót elbírna a víz.

Balatonfenyvesnél épült most egy nagy kikötő, ami egyelőre félig van feltöltve, illetve az egyik legszebb rész, Szigliget és Badacsony környéke is lényegében kihasználatlan.

Várhatóan pozitív hatással lesz a vitorlázásra, ha megvalósulnak a 2030-ig tervezett Balaton körüli infrastruktúra-fejlesztések, és jó hír, hogy több önkormányzat is gondolkodik kikötőépítésben, a beruházáshoz azonban támogatásra lenne szükségük” – teszi hozzá az MVSZ főtitkára.

A cikk eredetileg a Turizmus.com magazin 2019. júliusi-augusztusi számában jelent meg.