Fiktív temetővel mutatják be nyolcezer év történetét a szolnoki múzeumban

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kiemelkedő régészeinek munkásságát ismertető tárlat a szolnoki intézményben jelentős szerepet betöltött öt személy, – Hild Viktor, Balogh Béla, Kaposvári Gyula, Csalog Zsolt és Stanczik Ilona – emléke előtt kíván tisztelegni, másrészt egy fiktív temető létrehozásával csaknem nyolcezer év történetét mutatja be – hangzott el a csütörtöki megnyitón.

A kiállítás központi egységében tizenkilenc sír mutatja be a különböző temetkezési módokat, a temetkezések egy részében viseletrekonstrukciók is láthatók.

A „nagy elődök” által gyűjtött és leltározott leletek, kéziratos naplók, eredeti felvételek hitelesen jelenítik meg a tizenkilenc és a huszadik század régészeti mozgalmait.

A kiállítás egy fiktív temető létrehozásával szemlélteti nyolcezer év történetét

Fotó: Facebook

A Damjanich János Múzeumban dolgozó szakemberek tudományos kutatásai és ásatásai indították el a megye múltjának felfedezését, pályafutásuk és ásatási tevékenységük a mai napig fontos része az intézménynek. Méltán lehet őket a szolnoki régészet géniuszainak nevezni – emelte ki a kiállítás megnyitóján Horváth László, a múzeum igazgatója, hozzátéve, hogy az ásatásokból válogatott tárgyak és eszközök érzékeltetik, hogy hová jutott el a múzeum régészeti gyűjteménye a huszonegyedik századra.

A múzeum tájékoztatója szerint a csontvázas sírokat a megemelt ácsszerkezetű dobogóba süllyesztve jelenítették meg, ezeket biztonsági üveglapok, üvegbúrák fedik. A kiállításon a hamvasztásos sírok az ablaksor melletti előtétfalban kaptak helyet. A temetkezési formák közül legérdekesebb a rézkori kurgán.A tárlat különlegessége a teljesen elsötétített térben kialakított hatalmas éjszakai csillagos égbolt, ahol felismerhető csillagképek várják a látogatókat. Utóbbi egyben a kiállítás címére utal, amelyben a csillagok kifejezés a vármegyei géniuszok régészetben betöltött, a szakma által elismert szerepét jelzi.